öaueiöo – rövidítések török módra

Állítólag az USA-ban nagyon komolyan odafigyelnek, hogy egy cég, szervezet neve rövidítve leírva nagyon jó legyen. Kimondani meg külön élvezet lehessen. Pl. CIA, vagy NBI. Milyen jó is hangzik ez: éN Bí Áj!

Állítólag még külön cégek is vannak, amelyek arra szakosodtak, hogy frappáns rövidítéseket találjanak ki, majd ehhez készítsenek egy cégnevet.

Ezzel szemben Törökországban…

A törököknél a név nagyon fontos. A név elmond mindent. A név meghatározó. Egy név legyen olyan, ami erős sugároz! Egy név legyen olyan, amire azt mondják az emberek, hogy ez igen! Az se baj, ha minél hosszabb. Majd rövidítve írjuk. Na, hogy akkor meg furcsán néz ki? Mindegy, most már így marad…

Törökországban a hivataloknak, szervezeteknek nagyon hangzatos neveik vannak. Rövidítve viszont roppant furán tudnak kinézni. Kedvencem az İÖO. Ez az İlköğretim okulu, ami magyarul az általános iskolát jelenti. Igaz, magyarul is fura lenne ÁI-zni, de helyette inkább ált. isk.-ot írunk. Törökországban viszont így: iöo Kiejtve fura hangja van. A diákok inkább azt mondják, hogy az iskolába mennek (okula). Érdekes, hogy nincsen suli-hoz hasonló szavuk. Azt hiszem a magyarban ez a német schule szóból ered. És kétségek nélkül rövidebb ezt kimondani, mint hogy iskola.. A török okul viszont már kellően rövid.

Ehhez még hozzájön az iskola tényleges neve, ami szintén nem rövid. Pl. Gazi Mustafa Kemal Paşa İlköğretim Okulu, vagy Faik Resit Unat İlköğretim Okulu, vagy Özel Aramyan Uncuyan Ermeni İlköğretim Okulu, vagy Seyhulislam Hayri Efendi İlköğretim Okulu esetleg İstanbul Erkek Liseliler Eğitim Vakfi Özel İlköğretim Okulu. Ezek pedig rövidítve már így néznek ki: GMKPİÖO, FRUİÖO, ÖAUEİÖO, SHEİÖO, İELEVÖİÖO.

Most próbáljuk meg, hogy együtt kimondjuk mindet! Háromra!

Háááát… elsőre nem is… á, inkább hagyjuk…

A középiskolák neve azért már jóval egyszerűbb. Az csak lise, és kész. Pl Fen Lisesi. Persze itt is lehet szépíteni, mint pl. Özel Moda Mimar Sinan Güzel Sanatlar Lisesi. És akkor belőle lesz az ÖMMSGSL.

Hozzájuk hasonlóan az egyetemek is beérik az Üniversite névvel. Ráadásul náluk a rövidítések is jól szoktak elsülni: Pl. İTÜ = İstanbul Teknik Üniversitesi. Bár inkább csak 2-3 betűs szavak-hangok lesznek, amelyek ü-re végződnek. Így pedig olyan lesz, mintha egy képregényben űrlények beszélgetnének: BAÜ (Balıkesir Üniversitesi), AÜ (Ankara Üniversitesi), BEÜ (Bitlis Ered Üniversitesi), BÜ (Bahçeşehir Üniversitesi), ÇÜ (Çankaya Üniversites), GOÜ (Gaziosmanpaşa Üniversitesi), MEÜ (Mersin Üniversites), stb…

Itt mindjárt van egy érdekes is: Muğla tartomány egyeteme a Muğla Üniversitesi. Ennek a rövidítése MĞÜ. Középen a Ğ-t úgy hívják, hogy yumuşak g. Azaz puha g, Nem ejtik (valójában igen, mint egy arab torok hang). Azaz nem tudom, hogy kellene ezt a rövidítést kimondani: MeJumusákgéÜ? Vagy Me(hümm)Ü? Vagy csak simán műűű?

Természetesen ehhez hasonlóan a hivataloknak is a legváltozatosabb neveik vannak. Amelyeknek a rövidítéséit néha tovább tart kimondani, mint az eredeti nevet. Ilyen pl. a KVGM (Kültür Varlıkları ve Müzeler Genel Müdürlüğü – Kulturális Javak és Múzeumok Minisztériuma). Bár van, amikor a rövidítés az életünket mentheti meg. Pl, ha éppen a Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-be szeretnénk éppen eljutni (Munkaügyi és Társadalombiztosítási Külügyi Minisztérium és Külföldi Munkaerő Központ)

– Hova mész barátom?
– A Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-be.
– Ó, akkor sok szerencsét!
– Te nem tudod, hogy lehet oda eljutni?
– Kérdezd meg a buszvezetőt!
..
– Bocsánat sofőr bácsi! Ez a busz elvisz a Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-be?
– Nem.
– Akkor melyik megy arra?
– Nem tudom, de mindjárt megkérdezem… Hölgyeim és Uraim! Nem tudja valaki, hogy melyik busz megy a Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-be?
– A hova?
– A Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-be.
– Nem hallottam rendesen! Még egyszer!
…
– Néni kérem, messze van még a Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü? Áh, mire kimondtam, már oda is értünk!
…
– Üdvözöljük a Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı Dış İlişkiler ve Yurt Dışı İşçi Hizmetleri Genel Müdürlüğü-ben! Mit szeretne? Hoppá! Mire elsoroltam, már zárunk is! Viszlát holnap!

Szerencsére helyette használhatjuk a rövidebb alakját: DİYİH. Valószínűleg naponta több órányi munkaórát spórolnak meg a használatával.

Természetesen a külföldről áthozott, majd lefordított szavaknál nincs beleszólás, mi lesz belőle. Így az mindig zsákbamacska. Az EU pl. AB (Avrupa Birliği), míg az USA  pedig ABD (Amerika Birleşik Devletleri). Itt egyébként a magyar verzió bukott el: AEÁ. Ezt azért eléggé ritkán használjuk. Míg a törökök napi szinten ABD-znek.

A CCCP, azaz SzSzSzR török verziója SSCB volt (Sovyet Sosyalist Cumhuriyetleri Birliği). Oda kellett figyelni, nehogy elüssük a középső betűt, mert ha SSDB lesz belőle akkor az már az Egészségügyi Minisztérium Malária Osztálya (Sağlık Bakanlığı Sıtma Savaş Dairesi Başkanlığı)

Természetesen a törökök is szeretnek a rövidítésekkel viccelődni (az idősebbek még emlékezhetnek a KGST-re = Kopasz Gorillát Simogatni Tilos). A legnépszerűbb átírása a BKV isztambuli megfelelőjénél találjuk. Az İETT (İstanbul Elektrik, Tünel, Tramvay İşletmesi – Isztambul Elektromos, Alagutas és Villamosos Vállalat) rövidítése a szleng szerint: İneklik Etme Taksi Tut! Ne szállj fel, menjél inkább taxival!

Érdemes ezeket a rövidítéseket ismerni azoknak, akik hosszabb ideig vannak Isztambulban vagy Törökországban, mert mindennap használják őket, főleg a hivatalok. Így nem árt, ha tisztában vagyunk, hogy az elhadart magánhangzók mit is takarnak valójában.

Itt találtok egy részletes rövidítések táblázatot.