Könyv: Oszmán–török építészet Magyarországon (K. Pintér Tamás – Sudár Balázs)

Az Isztambuli Könnyvásáron egy különleges könyv került bejelentésre ami az Oszmán-kori építészetet és emlékeket mutatja be Magyarországon.

Pontos címe: Oszmán–török építészet Magyarországon. K. Pintér Tamás – Sudár Balázs feldolgozásában.

„A törökök nem csupán karddal érkeztek hazánkba, hanem kultúrával is: nem csupán romboltak, hanem építettek is.”

Ezt az építést, az oszmán kulturális adalékot járja körbe a Türkinfo kiadványa, K. Pintér Tamás és Sudár Balázs Oszmán–török építészet Magyarországon c. könyve. Az úttörő jellegű kötet az első a Türkinfo kiadó könyveinek sorában, s a maga nemében egyedülálló: két nyelven, két világ, két idő összekapcsolásával ismerteti meg a török kori hódoltság iránt érdeklődőket a magyarországi oszmán–török építészeti emlékekkel.

A könyv nem pusztán magyarországi török emlékek kicsiny tára, de lapjain megelevenedik a múlt, az oldalakat pasák, szultánok, építészek népesítik be. Szó és rajz együttesen képes arra, hogy felépítse a lerombolt, eltűnt, beomlott, a háborúk és enyészet ledöntötte épületeket. A kiadvány virtuózan ötvözi az ismeretterjesztő irodalom tényközlő jellegét és az igaz mesék varázslatos báját. Így nem pusztán az épített világ maradványai öltenek testet, nemcsak oszlopok, fürdők, türbék sorát járjuk végig, de az ezek között-mögött megbúvó kultúrát, szokásokat is megismerjük. Minden épületnek története, történelme van, s azon kapjuk magunkat, hogy ugyanazokon a köveken lépve fedezzük fel a török kori építészet maradványait, amelyeken Gül baba, Szülejmán vagy Szokollu Musztafa járt. A keresztény és muzulmán világ összekapcsolódását biztosító dzsámik, élő és holt világát összekötő türbék, ember és isten kapcsolatát jelző templomok, test és lélek kényelmét biztosító fürdők között vezet az út. S mindezt nem pusztán a történész tolla, de a grafikus ecsete is megteremti. A képek és a történetek nyomán kirajzolódik a török kori Buda képe: miként a gyógyvízhálózat a várost, úgy futja be az olvasó is a települést; megismeri a tímárok lakta Tabánt, a Rózsadombot, hová Gül babakoporsóját maga a szultán vitte. Mintegy város a városban körvonalazódik Pécs, Siklós, Szigetvár helyrajza. Egyszerre látjuk a török kori és a mai állapotot. A rajzok visszaadják az eredeti épület hangulatát, szépségét, finom részletekre irányítják a figyelmet, a pusztuló épületet is képesek az eredeti szépségében megragadni.

Különleges adalék, hogy a kiadvány kétnyelvű. A magyar tájékoztató mellett törökül is megtalálható információk az itt élő vagy ide látogató törököknek válhatnak hasznára. E kettősség nem véletlen. A munkát megjelentető Türkinfo török–magyar kulturális hírportál hídként működik a két, egymáshoz száz szállal kapcsolódó kultúra között.

A török kori hódoltság művelődéstörténetének kutatója, Sudár Balázs informatív, velős történelmi, földrajzi, kultúrtörténeti információit Tarik Demirkan ültette át lendületes fordításban törökre. A grafikákat K. Pintér Tamás készítette, aki többek között Gül Baba türbéjének restaurációs terveit is megalkotta. A kötetben megjelent rajzai egyedülállóak a magyarországi török emlékekkel foglalkozó kiadványok között: nem fényképek, hanem grafikák formájában tükrözik az épületek jelenlegi állapotát, s idézik meg a múlt szépségét.

Forrás: Türkinfo

Magyarországon járva rengeteg helyen bukkanhatunk bele valami oszmán-kori emlékbe. A Terebess Ázsia E-tár egyszer régen már listába szedte, merre találkozhatunk velük. Időnként meglepő helyeken is! Talán pont a kert mögött.

Most viszont a K. Pintér Tamás – Sudár Balázs szerzőpáros végre igazi betekintést nyújt nekik, mik is voltak ezek az épületek pontosan. A már-már mesébe illő történeteket illusztrációk színesítik tovább. Így ez a könyv egyúttal az útikalauzunk is lesz, ha az oszmánok nyomában szeretnénk járni Magyarországon.

Érdemes elolvasni a K. Pintér Tamással készült interjút is a Türkinfo oldalán.

Frissítés:

Az Oszmán–török építészet Magyarországon c. könyv nyilvános bemutatója 2014. december 2-án lesz Budapesten, a Yunus Emre Enstitüsü – Budapesti Török Kulturális Központban.
Cím: Andrássy út 62., Budapest, Hungary, 1062

Az este során Sudár Balázs előadásában korabeli török dalokat hallgathatunk sazon kísérve.
A hivatalos program után állófogadásra invitáljuk Önöket.
Az esemény nyilvános és ingyenes.

További infók itt.