Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Még 1995-ben készült egy elég jó film Sandra Bullock-al, aminek a Hálózat csapdájában volt a címe.

Kicsit később, 2006-ban elkészült ennek a második része (meglepő névvel: Hálózat csapdájában 2).

Hasonlóan kicsit később, immár 2014-ben (blogunk ha lassan is, de követi az eseményeket), volt egy kis szabadidőm, és megnéztem.

Ó, de hiszen ez Isztambulban játszódik! És egészen jól bemutatja a várost!

A port.hu így ajánlja a filmet:

A hatalmas sikerű ‘A hálózat csapdájában’ című film izgalmakkal és akciókkal teli folytatásának főhőse egy gyönyörű számítógép-specialista, Hope Cassidy, aki álmai állásáért utazik Isztambulba, ám rövidesen egy körmönfont számítógépes csalás áldozatává válik. Nemcsak a bankszámlájáról emelnek le minden pénzt, de a személyazonosságát is ellopják. Hope így szüntelen hajszában, csak a ragyogó elméje és a káprázatos szépsége bevetésével igyekszik visszaszerezni a nevét, és megfejteni a rejtélyt egy titokzatos taxisofőr és egy stewardess segítségével. De vajon sikerül-e Hope-nak visszakapnia a múltját, mielőtt a bűnözők eltörlik a jövőjét, vagy örökké a hálózat csapdájában marad…

A ragyogó elme és a káprázatos szépség kifejezést hagyjuk..meg amúgy is. 🙂 A film lényegében az első rész török verziója. Olyannyira, hogy a stáblistán összesen 4 amerikait sikerült találnom. Abból is az egyiket a filmben Ali-nak hívják.. 🙂

A hálózat csapdájában 2

A hálózat csapdájában 2 – menekülés a bazár tetején

Aki esetleg nem ismeri az eredeti történetet:

Van egy lány, egy hacker lány (minden IT-s álma), akinek a digitálisan tárolt személyazonosságát megváltoztatják (az analógot, azaz a papírt pedig ellopják). Így semmivel nem tudja igazolni, hogy ki is ő valójában. Ráadásul az új személyi adatait úgy állítják be, mintha bűnöző lenne. E mellett, mivel ugye a lány kocka, egyetlen barátja sincs, aki igazolná őt.

A film eredeti mondanivalója, hogy a digitális személyi adataink micsoda veszélyben vannak, és milyen visszaéléseket lehet vele elkövetni, 1995-ben inkább sci-fi volt. Ma már közelebb áll a valósághoz, de míg az adminisztrációs rendszert nem változtatják meg gyökeresen a marslakók, addig nem kell félni, hogy egyik pillanatról a másikra hasonló velünk is megtörténhet. Persze míg betartjuk a film legnagyobb tanulságát (és egyben a film legnagyobb butaságát is), hogy olyan személyi okmányt nem veszünk át, nem írunk alá, amiben rólunk hamis adatok szerepelnek. Ilyesmiről mintha már lett volna egy film valamikor az 50-es években. Azaz nem kell számítógép és digitális adattárolás ahhoz, hogy valaki hülye legyen. Ha olyan útlevelet akarnak adni nekem amiben rólam hamis adatok szerepelnek, hát nem fogom átvenni, pláne használni…

Maga a film és a történet közepes kategória. Azaz sokkal jobb lett, mint a James Bond – Skyfall. Ráadásul sokkal hitelesebben mutatja be Isztambult.

James Bond - Skyfall

James Bond ugyan itt már motorral – Skyfall

Nagyon sokat számít, hogy a filmet a törökök készítették. Mind a Kulturális Minisztérium, mind a önkormányzat támogatásával. Így nemhogy nincsenek benne olyan félreértések, mint a XVIII. századi arab piac a James Bond-ban, de még a helyszínek többsége sem a szokásos látnivalók. Ilyenek, mint a Szulejmán Mecset, vagy a Beylerbey Palota. Ezzel együtt megmutatják az óvárost is, és a modern felhőkarcolókat is.

Szintén ellentétben a James Bond filmmel, az utcai üldözéses jeleneteket nem 1 utcában forgatták le úgy, mintha a fél városon át menekülnének, hanem tényleg eljutnak A pontból B-be. Mégha cikk-cakkban is, meg vannak nagyobb helyszíni ugrások. De azért jobban megközelít egy valós üldözést.

Persze alapok azért vannak, ami kell minden Isztambulról szóló filmben: Fedett bazár, a bazárt tetején futkározás, keringő dervisek (jelen esetben a Sirkeci pályaudvar történelmi várótermében – ma étterem), stb…

Még ebben is megelőzi a James Bond-ot, hogy ők előbb mentek a bazár tetejére (és valószínűleg kevesebb kárt is tettek benne)! Ráadásul tényleg a bazár lépcsőjén jutnak fel, nem pedig egy másik han-ból.

A hálózat csapdájában 2

A hálózat csapdájában 2 – akrobatika a bazár tetején

Tehát a filmben gondosan ügyeltek arra, hogy Törökországot, és Isztambult többnyire hitelesen mutassák be. De azért néhány, a közhiedelemben elvárt elemeket is beraktak, ami szerintem kár volt.

Az egyik ilyen, hogy inkább a szegényebb kerületekben forgattak és így nem a modern Isztambult mutatták. Ez mondjuk a mai turistáknak inkább szerencse, hiszen ez a terület egyre inkább kedvelt lett. Az egyik ilyen Balat, és a rum (görög) iskola.

A másik, hogy az utcán szereplő összes nő (2 db) mind a legjobban, vallásosan beöltözött ruhában sétált. Ráadásul 2006-ban jóval kevesebb fejkendős nő volt, mint manapság. Pláne teljesen beöltözött. És ilyen kevés nő? Valahol olvastam egy érdekes elemzést, hogy a filmben felbukkanó nők száma miként befolyásolja azt, amiről már elfelejtettem, hogy mi is az (meg azt is, mi volt az elemzés lényege). De ami fontos, hogy igen is számít a nők száma egy film népszerűségében. Így többszörösen nem értem, miért hiányoznak…

A hálózat csapdájában 2

A hálózat csapdájában 2  -Balat és a rum iskola

No tehát a helyszínek (megpróbálom időrendben):

  • Szulejmán dzsámi
  • Nagy Bazár
  • Eminönü
  • Atatürk Nemzetközi Repülőtér
  • Sultanahmed környéke
  • Az amerikai követséget játszó helyszínt még nem sikerült beazonosítani. Ma nem ott van, és nem így néz ki. Jelenleg egy domb tetején található egy modern erődben.
  • Beylerbeyi Palota
  • Zincirlikuyru
  • Balat
  • Sirkeci (ez az utolsó három helyszín elég messze van egymástól egy autós üldözéshez)
  • Boszporusz hajózás
  • Ortaköy
  • Szulejmán dzsámi
  • Pera Palace Hotel – ez is eléggé lepukkantnak tűnik a filmben. Pedig ez egy olyan hely, ahol 20 percig tátva marad a szánk.
Pera Palace Hotel szalonja

Pera Palace Hotel szalonja – Forrás: Pera Palace Hotel

Többször feltűnik meg:

  • Galata-torony (a főszereplő bank neve is Galata), de végül a torony nem tölt be aktív szerepet a filmben
  • Héttorony
A hálózat csapdájában 2

A hálózat csapdájában 2 – Szulejmán dzsámi, még a felújítás előtt

További érdekességek:

  • a főszereplő laptopja Casper, ami egy tipikus török laptop.
  • Az indulási és az érkezési repülőtér ugyan az: Atatürk Nemzetközi Repülőtér
  • A légitársaság a THY, de a filmben más neve van (sun akármicsoda)
  • A multi gazdag bank székhelye valójában a Beylerbeyi Palota, az ázsiai oldalon. Így itt is körbenézhetünk.
A hálózat csapdájában 2

A hálózat csapdájában 2 – Beylerbeyi Sarayı

Összességében ha a film nem is túl izgalmas (teljesen megegyezik az első résszel), Isztambul kedvelőinek ajánlott. 🙂 Sok sok látványos kitöltő képet láthatunk. Pláne egy kis időutazás, mert a 2006-os Isztambulba visz vissza minket. Mennyi minden változott azóta!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Net 2.0 - A hálózat csapdájában 2 - Isztambulban, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

3 hozzászólás a(z) Net 2.0 – A hálózat csapdájában 2 – Isztambulban bejegyzéshez

  • A tetőn üldözéskor a háttérben az a Nuruosmaniye,ugye?

    Hát igen,azért a módfelett “vicces” helyszínek közötti ugrálásokért a törökök sem mennek a szomszédba! 🙂
    Pl.az EZEL-ben a főhős Kabataşban ácsorogva rájön,hogy Eyşan bajban lehet a Haydarpaşa állomáson,így hát gyorsan autóba pattan,és már át is ér a hídon,mire a nagy ellenség a végére ér a pár mondatának! 🙂
    Vagy amikor Bahar rosszul lesz Eyüpben,vagy Unkapanıban,vagy valahol az Aranyszarv partján,Ezel beugrik a kocsiba,és már ott is terem Beykozból,hogy ne engedjen hozzányúlni senkit a beteghez!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Igen, az a Nurosmaniye, melynek legfontosabb nevezetessége, hogy ott van a bazár mellett. Így azok a turisták is láthatnak dzsámit, akik csak a bazárba jönnének.

      Úgy tudtam, hogy beleírtam, de ezek szerint csak szándék maradt…

      Persze, vannak ugrások, normális. De azért egy James Bond kategóriájú filmtől többet vártam, minthogy az egészet egyetlen utcában forgatják le..

      Meg persze, minden film torzít valamilyen szinten. Azért is film. Főleg a fő cselekmény nem valós, amik után a felkavart utcák sorrendje tényleg apróság.
      Csak hát lehetne egy határ. No nem az utcák sorrendjében, hanem úgy általában. Mondjuk nem tudom, mit szólnának az USA-ban egy olyan filmhez, melyben a modern New York-ban napi program, hogy a sápadtarcuak az indiánokat lövöldözik.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Na,én is leszedtem és megnéztem! (Sose láttam korábban én sem).
    Az én tapasztalataim szerint a csak a bazárba járó turistáknak nem a Nuruosmaniye jelenti “Az isztambuli látnivalókat”. Még középiskolában volt egy osztálytársam,aki 1989-1990-ben rendszeresen járt a nővéréékkel 34-be,személyautóval. Mindig hajnalban értek a Kapalı Çarşıhoz,a parkolóban aludva pár órát megvárták a nyitást,bevásárlás aranyból,majd tűz haza. Nos,az ő számára az isztambuli látnivalók annyit jelentettek,hogy Beyazıt dzsámi,és végeztünk!

    A 2000-ben készült “Kamukém” c. filmben pl.szerintem rendben vannak az üldözések,ott tényleg haladnak is a városban.

    Amit utálok az amcsi filmekben,hogy persze semmit sem tudnak az idegen nevekről,és átalakítják a saját szájuk íze szerint,amit persze a magyar szinkron lelkesen (és szintén tudatlanul) követ! Így mondanak a filmben “Ortakoy”-t,amibe a fülem majd bele törik!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    nerede?
    “where is it?”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek