Egy pillanat, a tea!

A klasszikus törököket úgy ismeri a világ, mint akik békésen kávézgatnak az utcán, oda se figyelve, hogy közben mellettük elszalad a világ 1-2 évszázadot.

A modern török viszont, mint aki felébredt, és próbálja bepótolni ezt a lemaradást, és rohan, semmire sincs ideje. Leginkább a sebességkorlátozó és behajtani tilos táblák nézegetésére.

De lehet, hogy mégse így van?

Isztambul 13-15-17-20 milliós lakosú (attól függ, melyik nap számolják). Átmérője 120 km, és a közepén még ott is van a Boszporusz. Mégis a munkát ugyan úgy be kell fejezni estére, mint egy sima kisvárosban. Persze Törökországban senki se lepődik meg, ha a munka késik pár percet-napot-hónapot-évet, vagy akár kivárja még a következő ősrobbanást. De azért a törökök mindig sietnek.

Sietnek főleg a metrónál, ami egyébként is ritkán jár.

Sietnek a hajónál, mintha csak az lenne az utolsó. Igaz, csak 20 perc múlva indul, és ülőhely bőven van.

Sietnek a buszoknál is, de azért kivárják a sort, és végigállják. Úgyis siet majd helyettük a sofőr, aki a csuklós busszal is szembe bemegy az egyirányú sikátorba, mert ma éppen arra rövidebb az út.

Meg egyébként is rohannak, mert valamit ígértek 5 perc múlvára, de még azelőtt elrohantak, hogy kiderült volna, mit is ígértek. Szóval azt a valamit SOS be kell fejezni.

Tehát nincs idő semmire, sietünk, rohanunk. Az ebédet is csak belapátoljuk, és már állunk is fel, gyorsan fizetünk, megyünk ki az ajtón, amikor is… meg szólal egy hang.

Egy teát?

Ebben a pillanatban az idő megáll, mint a Mátrixban. Nem is úgy, mert csak a célszemély, akihez szólt a kérdés, ő merevedik ki, mintha valami rajzfilm bénító sugara találta volna el. Lassított filmé válik, miközben a világ tovább száguld mellette. Majd az illető egyre inkább lelassul, megáll. Majd pedig elkezd visszafele mozogni, és szépen, lassan visszakerül az asztalhoz.

Ja, hogy tea! Az más. Van idő! Persze, hogy iszunk!

És ilyenkor máris megnyílik a kapu, a világegyetem összes ideje kizúdul rajta. A Musztafa is várhat, hiszen 5 percet ígértünk neki, nem azt, hogy ma készen is lesz.

És Ali mondjad! Család, gyerekek jól van mind?

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.7/10 (3 votes cast)
Egy pillanat, a tea!, 9.7 out of 10 based on 3 ratings
 

2 Replies to “Egy pillanat, a tea!

Hozzászólás a(z) jpetrenyi bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .