Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Bartok Béla emlék hét és fesztivál lesz Ankarában, Törökországban 2015. április 24-ei kezdéssel.

Eddig úgy tűnik, az előadás ingyenes. Repülőjegyek pedig már kaphatóak.

A XIX. század közepén-végén nagy mozgás indult meg. Egyik részről az éledő nacionalizmus, más részről a technika és a polgárok fejlődésének köszönhetően mindenki ment, amerre látott.

Volt aki Afrikában kötött ki, volt aki a rokonságot kereste, és volt, aki a zene útján indult el. Ez utóbbi csoport munkáját nagyban segítette, hogy lassanként megjelentek a hangfelvevő eszközök. És bár ezek még messze voltak a mai zsebben több ezer dal elfér típusoktól, de azért már el lehetett a helyszínre vinni, hogy így rögzítsék a népzenét, népdalokat. Mindez pedig nagy segítség volt a későbbi elemzéseknek, no meg az utókornak is, mivel a mára már eltűnt zenék így újra meghallgathatóak, elemezhetőek. Sőt! Reprodukálhatóak, de még izgalmasabb, amikor fel is használják a modern zenében, ami Törökországban elég gyakori.

Bartók szerint a zenei folklór műzenei felhasználásának három szintje van. Az első szinten a zeneszerző hangról hangra a maga teljességében felhasználja a népzenei alkotást. A másodikon a zeneszerző válogat a népzenei motívumok között, egyet-egyet beépítve a műalkotásba, oly módon, hogy az felismerhető legyen. A harmadik szinten a kompozícióban egyetlen konkrét népdal sem ismerhető fel, mégis az egyes népzenei stílusok használatával önálló műalkotás jön létre. Bartók népzenei ihletettség műalkotásaiban mindhárom szintre van példa.

Forrás: Gamauf András: Bartók Béla törökországi gyűjtőútja 1936-ban – Terebess

Aztán az I. Világháború keresztbe tett mindenkinek. Az utazások, és a gyűjtőmunkák félbeszakadtak. Bár ilyenkor is volt, aki feltalálta magát: Robert Lach osztrák népzenekutató a hegy-Mohamed esetének fordított változatát használta: Ha már a háborúban olyan jól összegyűlt sok-sok nemzet egy helyre, akkor miért is ne lehetne őket egy helyen meginterjúvolni? Ráadásul a bajtársak sokat segítettek neki azzal, hogy lelkesen gyűjtötték a hadifoglyokat.

A Háború vége nagyobb akadályt jelentett: megváltoztak a határok, a vezetők, és még a vérnyomás is az egészséges szint fölött táncolt folyamatosan. Viszont legalább volt idő a felvételek kiértékelésére. Ekkor találtak egy hasonlóságot cseremiszek (finn-ugor nép Oroszországban, Kazahksztán közelében, az Uralnál) és a régi magyar zene között. Név szerint a kvintváltást. Akkoriban úgy tartották, hogy a nyelvi rokonság egyben a zenei rokonságot is vonja magával. Mai állás szerint a nyelv, a zene, a nép és a kultúra külön utakon is járhat (de persze ez is naponta változik).

Később viszont kiderült, hogy a kvintváltás a türk népeknél is megtalálták, majd a Kodály által ösztönzött finn-ugor-türk gyűjtés be is bizonyítja, hogy a kvintváltás délről, a török területekről származik. De ez csak később, az 1950-es években derül ki. Bartok idejében inkább csak érezhető hasonlat volt a török és a magyar népdalok között.

Megjegyzem, hogy ma is sok dalban lehet erős hasonlóságot érezni. Pl. A jó lovas katonának c. ének nagyon hasonlít egy Ayşe nevű kicsapongó életet élő nőről szóló vidám török falusi nótára (a dalszöveg 18 éven felüli, nem írom le).

Bartok Béla 1936-ban (55 évesen) érkezett Törökországba. Ellentétben Szulejmánnal ő nem az Oszmán Birodalmi és Terjeszkedési Tours-al érkezett. Ennek pedig mindjárt két előnye is volt:

  1. mindenki barátságosan fogadta
  2. nem kellett az ágyukat cipelni

Az útjáról így ír Gamauf András:

Amikor 1936-ban lehetőség kínálkozott egy törökországi gyűjtőút a már nem fiatal és nem is egészséges tudós boldogan vállalkozott erre. A rendelkezésre álló rövid időt még szűkítette, hogy Ankarában megbetegedett, így mindössze 10 napja maradt terepmunkára, melyre elkísérte többek között a fiatal Adnan Saygun is, aki a később is a legtöbbet foglalkozott a gyűjtött anyag gondozásával. A kezdeti gyűjtő munka során a falusi származású énekesek csak félve mertek a fonográf hengerre énekelni, mert attól tartottak, hogy a hangfelvétel egyúttal a hangjuk elvételét is jelenti. Női énekesek viszont szemérmes magtartásukból adódóan egyáltalán nem voltak hajlandóak idegen férfiak előtt énekelni. November 16-án és 17-én Ankarában vettek fel énekeket, majd 19-én és 20-án Adanában falusi származású énekesektől felvett anyaggal töltöttek meg néhány fonográf hengert.
Nagy öröm töltötte el Bartókot, hogy november 22-én Oszmányeben rátaláltak az öreg Ali Bekir oglu Bekirre, aki térdre helyezhető kis hegedűvel, a kemence-vel kísérte „Farkas pasa fölmászott a hegyre” („Kurt Pasa cikti gozana”) kezdetű énekét. „Bu, eski bir Macar melodisinin varyasonu idi!” („Ez egy régi magyar dalra hasonlít”) – fakadt ki lelkesen törökül Bartók, majd tőle és hat fiától négy fonográf hengernyi dalt gyűjtöttek. Ezzel a találkozással indult el tulajdonképpen az igazi gyűjtő munka, amely Bartók számára fontosabb volt, mint a komponálás. Aznap még Tabaklarban gyűjtöttek, itt találtak rá a Kir Ismail 51éves énekmondóra (asikra), aki kisméretű gitárral (cura irizva-val) kísérte két énekét.
Másnap, 23-án Cardakban is igen eredményes volt a gyűjtés, 18 dallammal. Itt újabb hangszeres anyagot tudtak felvenni, tánc dallamokat, török síp és dob, (zurnán, davul) kíséretében. A gyűjtő út során a tecirli nomád törzsnél Tüysüz helyiségben és 11 dallamot vettek fel. A teljes anyag, 87 dallam 64 hengert töltött meg, 14 faluban 27 énekest és hangszer játékost sikerült felvenni.
Hazaérkezése után nem sokkal rádió előadásában Bartók lelkesen számolt be kisázsiai kutató munkájának eredményeiről. Folyamatos levelezésben volt Saygunnal, aki segített a szövegek értelmezésében és a török népzenével kapcsolatosan is értékes információkat nyújtott neki. Nehéz évek következtek, amelyek nem kedveztek az anyag publikálásának. Bartók a német előretörés miatt kénytelen volt a kivándorlás tervével foglalkozni. Komolyan felmerült a törökországi emigráció gondolata is. Saygun közbenjárására erre komoly esély mutatkozott, de a háború eszkalációja ezt megakadályozta.
Bartók végül az Egyesült Államokban kapott menedéket feleségével.
Most lássuk Bartók következtetéseit a gyűjtött anyaggal kapcsolatosan. A dalok nyilvánvalóan legrégebbi, legkarakterisztikusabb és leghomogénebb része, amely 43 %-ot tesz ki a magyar népzenében jól ismert pentatónia jellegzetességeivel rendelkezik. Ezek kivétel nélkül a nomád yürüköknél kerültek elő. Az anyagnak egy része a 8 szótagos sorokból álló dallamok azonosságot mutatnak a régi magyar 8 szótagos dallamokkal. Mind a 15 első osztályba tartozó dallamnak van magyar megfelelője. Jellemző a gazdag díszítés is. A 11 szótagos dallamok is szoros kapcsolatot mutatnak. Ez a török és a magyar anyag azonos Nyugat-Közép Ázsia eredetére mutat, és arra, hogy legalább másfél évezredesek, hiszen az anatóliai nomádok és a magyarok vándorló elődei 12-15 évszázada együtt éltek, később pedig távol kerültek egymástól. Bartók hangsúlyozta, hogy ennek a gyűjtésnek metodikai szempontból is nagy jelentősége van, mert ilyenfajta egzakt kormeghatározást korábban senki nem végzett.
Fontos előadási, stílusbeli hasonlóságok is vannak, például az, hogy az énekes hangterjedelmének legfelső határán kezdi el az éneklést. A kitartott hangoknál jelentkező vibrátónak is vannak magyar párhuzamai az archaikus anyagban. Mind a régi stílusú magyar, mind az anatóliai török népdalokban gyakori az a magyarral szomszédos népeknél egyáltalán nem jellemző sajátosság, hogy a verssor dekoratív motívummal kezdődik, melynek látszólag nincs köze a fő szöveghez, de alaposabb elemzéssel kimutatható a mélyebb értelem.
Az anyag maradék részét, vagyis mintegy 57 %-ot Bartók meglehetősen heterogénnek találta, mert ezekben idegen városi hatás is kimutatható, és sok a hangszeres dallam. Csak legújabban fordult a kutatás figyelme az úgynevezett „tetraton”, vagyis 4 hangból álló dallamok felé, ezek csak egy szűk, elzárt területen, Gyimesben és Moldvában jelentkeznek, de ott gyakoriak. Az anatóliai anyagban is előfordul ez a szerkezet.
Bartók törökországi gyűjtésének mind a magyar, mind a török zenetudomány számára forradalmi jelentősége volt. Kár, hogy Magyarországon évtizedek teltek el addig, míg ez a tény nyilvánvalóvá vált. Remélhetőleg a két nép népzenekutatása a két nagy tudós, Bartók és Saygun barátságának jegyében egyre szorosabbra fonódik a jövőben.
Bartók 1936-ban folytatott törökországi gyűjtését 1996-ban (a 60 éves évfordulóra) a Hungaroton a teljes terjedelmében megjelentette dupla CD lemezen, amelyet sajnos azóta nem adtak ki. A közelmúltban újra megnyílt a Bartók emlékház, és újabb dokumentumokkal gazdagította a Bartók-archívumot. A Columbiai Egyetem irattárában viszont még a zeneszerző sok kézirata várja, hogy feldolgozásra és kiadásra kerüljön.

Forrás: Gamauf András: Bartók Béla törökországi gyűjtőútja 1936-ban – Terebess

A történetnek persze nincs vége. Hiszen Bartok Bélát ma is nagy becsben tartják Törökországban, hiszen a saját nemzeti dalukat is kutatta, és dolgozta fel. 2010-ben Osmaniye-ben Bartok Béla Múzeumot is nyitottak.

Most pedig, 2015. április 24-én. Ankarában lesz Bartok Béla Fesztivál lesz Ankarában, a Hacattepe Egyetemen (konkrét cím nincs, mert ez egy egész kerületet elfoglal). Jelenlegi állás szerint a programokra a belépés ingyenes.

A Bartok Béla Fesztivál hivatalos oldala itt található, Petra (Ankaraból) pedig itt készített egy magyar Facebook oldalt.

Egyenlőre konkrét programok nincsenek, de azt már most tudjuk, hogy az elismert magyar (Madaras Gergely, Rajk Judit, Borbély László, Rácz József, Sándor László, Tornyai Péter, Zétényi Tamás, Moog Ildikó, Jaroka Jolanta) és török művészek mellett francia, svéd és japán előadók is fellépnek. És természetesen a magyar és a török hagyományos hangszereket is bőségesen hallani lehet majd.

Így tehát aki csak tud, jöjjön el! Ankara nincs is olyan messze! 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Nemzetközi Bartok Fesztivál Ankarában, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

2 hozzászólás a(z) Nemzetközi Bartok Fesztivál Ankarában bejegyzéshez

  • Nem Bartok nap, hanem inkabb Bartok het… Aprilis 24-etöl 30-ig fog tartani. A koncertek es elöadasok több helyszinen – többek között szabadteri szinpadokon – lesznek. A pontos program meg nincs fenn a neten. Gyertek minel többen, ott talalkozunk!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


67
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    on
    “10”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések