Áramszünet

Van itt nálunk a sarkon egy trafóház. Meg persze pék, hentes, zöldséges, kínai hajszárító-árus, fodrász, és kebab árus. De most a trafóház a lényeg, mert az purcant ki egyik pillanatról a másikra.

Pedig ez nem ilyen körülmények között szokás, amikor süt a nap. Hanem, ha belecsap a villám, vagy eláztatja az eső, vagy elüti egy kamion.

Ez viszont csak úgy, elpukkant.

A trafó házak egyébként elég izgalmasak Isztambulban. Valahogy a törökök úgy érzik, nem jó, ha rondák, vagy szürkék. Pláne ha a kettő egyszerre. Inkább lefestik úgy, hogy izgalmas legyen. Alább pl. egy ház kinézetű trafóházat láthatunk.

Trafóház lakóházra festve
Trafóház lakóházra festve

Egyébként az utakkal is így szokott történni: lefestik, hogy ne unalmas meg fekete legyen, hanem izgalmas. Ilyesmivel, mint sávok, zebrák, piros csíkok, sárga csíkok, meg ami még eszükbe jut. De azt már senki se várja el, hogy az autósok az esztétikai érték mellett a funkciójukat is nézzék.

Tehát elszállt a trafóház. Ami azt jelenti, hogy a villany is elment.

Ráadásul ez már komolyabb probléma. Nem olyan, amit Ali bácsi egy alig használt mosógépből kiszerelt kábellel 2 perc alatt rendbe hozna. Úgyhogy eltart egy darabig.

No jó, hát ha nincs villany, akkor nincs villany. Modern világunkban csak megleszünk nélküle. Olyan… mennyi ideig is… talán 3 másodpercig? Vagy kettő?

Lényeg, hogy dolgozni kell, a cégben pedig minden számítógépen megy. Még fűtés sincs, ha nincs villany. Meg a kaput se lehet csak úgy nyitogatni (bár a macska tud valamit, ő simán közlekedik, miközben nekünk vacakolni kell).

Úgyhogy nincs más hátra, fogjuk a munkát, és vigyük haza. A fájlok a szerveren vannak. Már csak valahogy hordozhatóvá kell tenni őket.

Ööööööööööö…

Villany nincs. Szerver nincs. Laptop még van! De persze rohamosan fogy az akkumulátor töltöttsége, mert ő se a minap gördül le a futószalagról.

Elvileg a szervert simán rá lehetne dugni a laptopra egy hálózati kábellel, aztán kiírni minden szükséges anyagot CD-re, aztán mindenki mehet haza, hogy otthonról dolgozzon.

Naja, de CD már nincs a cégben, és már csak 1 gépen van működik a CD-olvasó. Az is lehet, hogy már tele van porral. Sebaj, van helyette pendrive!

Hát… ilyet se használ senki ma már. Pár éve mindenki a zsebében cipelt néhány GB-t, de ma már ez is megszűnt. Na jó! Feldobjuk az internetre.

Persze internet sincs áram nélkül. De még jó, hogy a mobiltelefonon keresztül ezt meg lehet oldani. Már csak az átkozott szerverről kellene a fájlokat leszedni, mielőtt a laptop végleg lemerül.

A szervert sikerül beindítani úgy, hogy a napelemes táskára kötöttük. Már csak a laptopnak nincs kedve látni, hiába próbálkozunk a kábelek összes verziójával.

Na jó, akkor jöjjön a sebészeti beavatkozás? Kivegyük a merevlemezt a szerverből, és be a laptopba? Az úgy nem megy, asztali gépbe tudnánk berakni. Azt viszont nem tudjuk a napelemmel beindítani.

Az idő meg fogy… mit lehetne tenni?

Ismét a hálózati kábelhez fordultunk. Ha a szever-t modemen keresztül kötjük össze a laptoppal, akkor mehetne a másolás. No de a modemnek is áram kell. Meg a szervernek is… És csak 1 napelemes táska van nálam….

Szerencsére a napelemes táska úgy működik, hogy míg az utcán sétálok, addig a táskában cipelt nem pehelysúlyú akkumulátort tölti. A szerver most erről megy. De majd ez is lemerül nemsokára. Viszont a napelem még ott van rajta, és nem csinál semmi.

A leírás szerint ha valami közvetlenül a napelemre kötök, akkor 8-18 V áramot kaphatunk. Attól függően, mennyire süt a nap. A modemnek 15 kell. De most úgy is tél van. Lesz, ami lesz, aztán reménykedjünk, hogy nem égetjük ki a modemet.

Így aztán a táska kikerül az ablakba. Persze tartani kell, különben agyon üti az alattunk elhaladó kamiont. Ebből jön ki 2 kábel. Ezek persze nem hosszúak, így a bázist is az ablakba kell építeni. Vidám dolog úgy fájlt másolni, hogy az ember mindig beleakad a kilincsbe. De azért megoldható.

Végül-végül sikerül a lényeges fájlokat áttenni a laptopra. Az ő akkumulátorában már alig maradt élet. Így innentől őt kell tölteni a napelemről. Aztán már csak a telefon bírja ki valahogy, mivel az internetmegosztás szívja le rendesen. De az utolsó pillanatokban sikerül a fájlokat felrakni az internetre.

Szuper! Mehetünk haza dolgozni! 🙂

Napelemes hátizsák
Napelemes hátizsák – Beköltözés
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (6 votes cast)
Áramszünet, 8.0 out of 10 based on 6 ratings
 

5 Replies to “Áramszünet

  1. Ilyen csini trafóházat mi is láttunk Fatihban és Üsküdarban is, ez utóbbi ráadásként emeletes háznak volt álcázva 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Az útszegély festésekről: jópár éve,Ankarában hoztak egy rendeletet,miszerint a sárga-fehér szegélyeken a sárgát át kell festeni zöldre,mert hát mégiscsak az a próféta színe! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Az a zöld fű mellett jól látszik! 😉

      Azért ez a zöld tud ijesztő is lenni. A temetős kocsi is zöld, de van olyan minibusz, ami pont ugyan olyan zöld. Ráadásul méretben is kísérteties a hasonlóság. Ráadásul ahogy azok közlekednek, lehet hogy tényleg a föld alá kerül az, aki felszáll rá..

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
  3. Azt tudja, István, hogy ez a bejegyzése fent van a mai Index címlapján? A Határátkelöben. És azonnal felismertem a stílusát! Csak utána néztem meg a forrást. Gratlálok! Nagyon egyéni hangja van! És elképesztöen jó a blogja! Régen nem jártam itt, mert közben kiköltöztünk a férjemmel Coventrybe. Majd írok róla, ha érdekli. Illetve mindenképpen írok. Éva

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .