Ezúttal kivételesen nem a Beşiktaş focicsapatról lesz szó (róla Feyyaz bőven írt nekünk), hanem Isztambul egyik kerületéről.
Az a szó, hogy Beşiktaş, kér részből áll: beşik és taş. Ebből az első bölcsőt, míg a második követ jelent. Vagyis a kerület neve: Kőbölcső.
Három történet szól arról, miként is kaphatta a Isztambul ezen kerülete ezt a furcsa nevet.
Egyik történet szerint még a Bizánci Birodalom idejében volt itt egy görög templom, melynek neve: Kounopetra. Ami szintén Kőbölcsőt jelent. A név pedig onnan ered, hogy egy nagyon fontos ereklyét őriztek itt: egy Betlehemből származó követ, ami nem más, mint Jézus bölcsője.
Később a követ (bölcsőt) áthelyezték az Aya Sofya-ba. De amikor VI. Keresztes hadjárat néven megérkezett a turistahad (1202), akkor valaki ezt is hazavitte. Tekintve, hogy akkoriban egész tornyok is tűntek el, egy bölcső méretű kő hiánya senkinek sem szúrt szemet.
Ha viszont ez a verzió igaz, akkor a bölcsőkő még ma is megtalálható valahol Európában. Talán éppen egy templomot építettek rá, vagy valaki otthon őrzi az ágya alatt.
A másik történet szerint szintén egy templom állt a mai Beşiktaş közepén. Ennek neve viszont Aya Menas volt (simán csak Szent Menasz). Itt élt, éldegélt egy pap, aki egyik nap úgy döntött, hogy kicsit megnyújtja a szokásos reggeli sétáját, és elment egészen Jeruzsálemig. Az biztos, hogy észrevette, hogy a megszokottnál messzebb került, mert akkoriban még nem lehetett csak úgy átjutni a Boszporuszon. Persze, ha a pap nagyon belemélyedt a hitébe, lehet hogy átgyalogolt úgy a vízen, hogy fel se tűnt neki..
Szóval ő eljutott Jeruzsálembe. Amikor pedig hazatért, akkor nála volt a már említett ereklye: Jézus kőbölcsője. Az, hogy ez hogy került a zsebébe, vagy miként cipelte hazáig, arról nem szól a történet.
A harmadik történet már teljesen más, és sokkal inkább földhözragadtabb. E szerint nincs szó semmilyen bölcsőről. Simán csak 5 kő volt ezen a helyen, amire a hajókat kikötötték. Az öt pedig törökül beş, a kő pedig taş. Azt pedig, hogy Beştaş (Ötkő), roppant furcsa kimondva. Ezért került bele a közepébe az ik.
Háááát… Ez a változat eléggé erőltetett szerintem. Mivel nem valószínű, hogy csak itt lett volna pont 5 kő.. De ki tudja…
Beşiktaş története egyébként nagyon régi, így bármilyen öt kő, vagy kőbölcső lehetett itt. Mint minden Boszporusz-parti falu és kisváros, a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. A Bizánci Birodalom idejében viszont a város már fallal volt körbevéve. A Fal mérete jó képet nyújthat arról, hogy milyen élet lehetett a falon kívül, mint pl. Beşiktaş-ban is.
Látható, hogy nem azért készül, hogy megvédjék a várost a nyulak támadásától, akik orvul lelegelik a káposztát éjszaka, hanem komolyabb támadásoknak volt Bizánc fővárosa (ma Isztambul) kitéve.
A történelmi leírások szerint a Fekete-tenger felől rendszeresen jártak fosztogatók a Boszporusz partjára. Este könnyű volt csendben behajózni. A Fekete-tengerig pedig a vikingek is eljutottak. De valószínűleg a magyarok is bejárták a környéket, míg a fő csapat a falak döngetésével volt elfoglalva.
Így a part menti települések inkább csak 1453, Isztambul elfoglalás után kezdtek igazán fejlődni. Ekkor ugyanis már a török flotta védte a Boszporuszt. A törökök pedig szerettek megelőző csapást mérni mindenkire, aki veszélyesnek látszott; de még inkább azokra, akik nem látszottak veszélyesnek.
A Beşiktaş-dombok főként termőföldek voltak, gyakran gyümölcsösök. A part pedig fontos kikötőhely lett. Később pedig kedvelt nyaraló. Majd pedig a fontosabb emberek építettek ide palotákat. Köztük Barbarossa, a híres kalózkapitány, majd a szultán is (ma Dolmabahçe Palota). De még Atatürk is gondoskodott egy házról az anyukájának, Zübeye Hanım-nak.
Beşiktaş jelentése,
- Isztambul nevei (1.000)
- Isztambul romos részei (1.000)
- Dolmabahçe palota történelme (1.000)
- Han (1.000)
- A Genovai falrendszer nyomában - 1. rész (Rumli kalandjai Isztambulban – 14. rész) (1.000)
- Isztambul illata (RANDOM - 0.587)