Arnavutköy, az elveszett kisváros

Arnavutköy (Albán falva) egy csendes kisváros a Boszporusz partján, Isztambul törtténelmi belvárosától alig 8 km-e vízvonalban.

Ne keverjük össze a másik Arnavutköye-el, ami viszont egy falu bent az erdőben. Légvonalban 30 km-e.

Tehát Arnavutköy 8 km-e fekszik a belvárostól azon az úton, melyen a halak és a tankerhajók járnak.

Ez kellő távolság ahhoz, hogy a múltban egy kényelmes, csendes kisváros legyen. Ahova nem hallatszanak el a háremi intrikák. Úgyhogy itt békében élt mindenki. Egészen addig, míg Isztambul egyik napról a másikra úgy megnőtt, hogy Arnavutköy ma már a belvároshoz tartozik.

Ennek ellenére a város ma is megtartotta a régi képét. Ebben sokat segített a hegyoldal, ami eléggé leválasztja Isztambulról. És persze megakadályozta a modern beton házak építését. A Boszporusz-parti főút sem megy át a város történelmi főútján, hanem a tengeren kerüli meg azt. Ez persze sokat rontott az egykori tengerparti faházakon, cserébe viszont maga a kisváros szépen elrejtőzött a világváros belsejében..

Annyit biztosan tudunk, hogy már a bizánci korszakban is állt itt egy városka (ezek szerint már akkor is voltak olyanok, akik nem bírták a palota zűrzavarait). Több neve is volt a helységnek a biztonság kedvéért, no meg hogy zűrösebb legyen az adminisztráció. Ezek így sorban: Hestai, Promotu és Anaplus.

Ők, ha már itt voltak, távol minden bajtól, akkor építettek egy templomot is (ne kelljen már e miatt behajózni a városba minden vasárnap). Ezt Mihály Arkangyalnak nevezték el (Ayios Mikhailaion). És ha már így tettek, akkor készítettek is egy hatalmas arkangyalos mozaikot. Ez pedig annyira tetszett mindenkinek, hogy sokáig a várost az Angyalok városának nevezték.

Később, az évszázadokon keresztül Bizáncért folytatott ostromok komolyan megviselték a kisvárost. Nagy esély volt rá, hogy végleg eltűnik. 1468-ban, amikor a környék már elcsendezett, hiszen a törökök elfoglalták Isztambult, II. Mehmet szultán a nyugatról menekült albánokat ide telepítette le. A mai nevét ebben a korban kapta: Albán falva.

Az albánok az elmúlt fél évezred alatt eltűntek. Amikor az I. Világháború előtt tartották a népszámlálást, akkor 493 törököt (muszlimot), és 5973 görögöt találtak. E mellett még nagy számban éltek zsidók. De ők még a népszámlálás előtt, 1877-ben történt nagy tűzeset után elvándoroltak. Albánokról pedig nincs hír.

Mint láthatjuk, igencsak a görögök voltak többségben, ami ma is meglátszik a kisvároson. Mindjárt egy jelentős görög templomot találunk közel a tengerparthoz. Sok régi házon pedig ma is láthatjuk az eredeti görög feliratot.

Mivel Arnavutköy pont ideális távolságban fekszik ahhoz, hogy az ember megszökjön a városi zsivaj elől, ráadásul még a Boszporusz partján is fekszik, előszeretettel építettek kisebb nyaralókat, és palotákat. Ezek leginkább fából készültek, a jól ismert isztambuli faház stílusában (yalı). Szerencsére mindez mára is megmaradt, hiszen a megaváros úgy ölelte körül az egykori kisvárost, hogy nem nyúlt hozzá. Ráadásul könnyen el is juthatunk ide.

Ma Arnavutköy egy kellemes sétálóhely lett, ahol nemcsak ódon faházak, de érdekes boltok vesznek körbe minket (sajt, teázó, számtalan étterem, stb..Ö. És természetesen nem maradhat el az antikvárius sem. A macskáival együtt.

Virtuális séta Arnavutköy városrészben