Van, ahol az elnöknek van forró vonala (hogy kilője a rakétákat). Van, ahol a feleségnek (a bevásárló központba), és van, ahol a férjnek (hogy letiltsa a hitelkártyát). És van, ahol a taxinak.
Mint pl. Isztambulban.
Isztambulban, egy 2014-es számlálás szerint, 17.000 taxi van. Azóta eltelt egy év, és bár garantáltan néhány összetört belőle, a számuk biztosan növekedett.
Ez pedig arra utal, hogy taxit találni nem olyan nehéz dolog.
Nem is bizony. Sok helyen hatalmas sorokban állnak, és csak arra várnak, hogy a gyanútlan gyalogos véletlenül meglóbálja a kezét, és hopp, máris felszedték.
De ha nem is ilyen frekventált helyen vagyunk éppen, akkor is, taxit találni nem nehéz. De ha mégse sikerülne, még mindig elmehetünk a taxi-bazárba, hogy vegyünk egyet magunknak…
Persze vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy a célba érés után nem tudnának a taxival mit kezdeni. A Boszporuszba beledobni sajnálják, kézipoggyászként pedig nem engedik fel a repülőre (pedig nem szúró-vágó eszköz). Így ők maradnak sima utasok.
Szerencsére a mai technikával nem akadály, hogy akár mobil telefonról is kérjünk taxit. Az Európában már ismert Über helyi változata a BiTaksi. Ezzel bárhol is járunk, magunkhoz hívhatunk egy taxit, legyen az bármilyen messze is.
Node! Igen ám, de mi van akkor ha a telefonunk lemerült? Akkor aztán hogy fogunk mi taxihoz jutni?
Semmi pánik! Ezért találták ki már az ősidőkben a helyhez kötött taxi forró vonalat. Ennek előnye, hogy helyhez kötött. Így ha éppen nem vitte valaki haza, akkor biztosan ott találjuk, ahol ennek a helye van. Ezt a helyet meg nem olyan nehéz megtalálni. Igaz, Isztambulban még csak egyet forró taxivonalat láttunk, de ez legalább egy könnyen megközelíthető helyen van: két metró, egy hajó, meg három busz. Ennyi meg nem nagy ár azért, hogy taxihoz jussunk.
Akik egyébként a másik típusú forró vonalra gondoltak, ahol a túloldalt forró hangulatú taxis lányok búgnak selymesen, azokat sajnos ki kell ábrándítanom. A hangból ítélve bajszos a bácsi, és egyáltalán nem búg.
😀
Ilyen telefon még van 😀