Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Az Oszmán Birodalomban az idő számítása nem volt egyszerű.

Ha valakitől az utcán megkérdeztük volna, hogy milyen nap van ma, hányadika is van?, akkor a válaszhoz először visszakérdezett volna: ki vagy, és miben hiszel?

Kozmopolita naptárlap 1896-ból (Szaloniki) - Forrás: Wikipédia

Kozmopolita naptárlap 1896-ból (Szaloniki) – Forrás: Wikipédia

A Wikipédia magyarázata a fenti képhez:

Kozmopolita naptárlap 1896-ból (Szaloniki): az első három sor török, a 4. és az 5. (baloldalt) örmény, az 5. jobbra ladino, a 6. balra görög, a 7. bolgár, a francia a nyugatiak kedvéért szerepel. A jelzett napok a mohamedán, a héber, a julián (okt. 20.) és a gregorián (nov. 1.) kalendárium szerint szerepelnek.

Ugye milyen egyszerű? 🙂

Talán kezdjük a végén!

A Gergely-naptárat és a Júlian naptárat gondolom nem kell bemutatni. A Gergely-féle az, amit Magyarországon használunk, még a Római Birodalomból ered. Ennek az előde a Júlian naptár. Még maga Julius Caesar találta ki. Majdnem teljesen pontos, de egy apró hibája van. Ez az apró hiba pedig 128 év alatt egy egész napra felhalmozódik. A hibát XIII. Gergely pápa reformálta meg 1582-ben. Az akkori ortodoxok szemében persze ez megint csak azt mutatta, hogy lám, az eretnek pápa már a naptárat is megfertőzte. Úgyhogy ők csak azért is maradtak (még a mai napig is) a jó öreg Julius által bevezetett módszernél. Ennek köszönhetően a két naptár között ma 13 nap különbség van.

De ez még az egyszerűbb!

Az Oszmán Birodalom fő naptára az Iszlám számításon alapult. Ez mindjárt úgy indul, hogy a kezdő nap, és év a 622. július 16-a (Mohamed próféta kivándorlása – futása). A mai magyar naptár szerint persze..

A naptár fő alapja a Hold járása. E szerint a hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Egy ciklus pedig 30 évből áll. Ebből 19 normális és 354 napból áll, 11 viszont szökőév, ami 355 napos. Ezek a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. év.

Ebből láthatjuk, hogy jóval rövidebb, mint a Gergely-naptár. 10-11 nappal évente. Más szóval a Karácsonyig 10 nappal kevesebbet kell várnia az Iszlám gyereknek, mert minden évben közelebb jön. Ráadásul az Iszlám ünnepek hosszúak, így jó előbb-utóbb a születésnapunkra fog esni.

Ennek a rövidülésnek köszönhetően az Iszlám naptár egyszer majd utoléri a Gergely-naptárat. Mégpedig majd 20.874 május 1-én. Én fel is írtam ezt a napot a telefonomba, hogy majd szóljon. Nehogy elfelejtsem.

De mindez csak a hivatalos naptár. A valóságban a hívők tényleg pontosan a Hold járásához igazodnak. Külön úgynevezett Holdfigyelő emberek munkája az, hogy a hónap végén figyelje az újholdat. Amennyiben látja a holdsarlót, kihirdeti, és szentesíti az új hónapot. Amennyibe nem látja (mert pl. felhős az ég), úgy marad a régi hónap.

Az Iszlám naptár jól működik a sivatagos Arab-félszigeten. Ott a Holdat is ritkán takarja el egy-két kósza felhő. Anatóliában viszont simán előfordul, hogy pár hétig egyáltalán nem látni az eget, nemhogy a Holdat.

Érezhették az Oszmánok, hogy nem lesz ez jó a mindennapokban, főleg az adminisztrációban. Mikorra üzenjék a hadat a gyaur hitetlen kutyáknak, ha nem tudják a napokat előre számolni? Az ünnepekre pedig haza kell érni, és a gyereknek is kell hozni valamit a kifosztott városokból.

1677-ben Hasan Pasa, az akkori kincstárnok döntött úgy, hogy elkezdi a változást. Pénzügyis révén tudott számolni, az államkassza hiányt pedig rajta számolták el. Ráadásul az ilyen elszámolások adminisztrációs költsége pontosan egy zsák árába került. Egy nagy zsákéba, amiben egy jóltáplált kincstárnok pont belefér. Fej nélkül persze. Érthető, hogy Hasan Pasa tudni akarta, mikor jön az elszámolás.

Ő még csak az éveket kezdte egyeztetni. Mégpedig úgy, hogy minden 33-at leírta az adóból. Így az Iszlám naptár (pontosabban innentől már Oszmán naptár, bár a hivatalos neve Rumi, azaz Európai naptár lett) lefékeződött a keresztény naptár sebességére.

A naptár következő módosítása ismét egy kincstárnokhoz fűződik. 1740-ben I. Adul Hamid szultán uralkodása idején meghatároztak az év kezdetét: március. Az ok pedig természetesen az, hogy a nép tudja, mikor is lesz az adó beszedve.

Később, 1840-ben az év elejét pontosan március 13-ra tették és a görög hónapokat használták. Ezzel pedig véglegesítették az úgynevezett adminisztrációs (pénzügyi) naptár fogalmát is. Mire ide eljutottak a lelkes Hasa Pasa faragásainak köszönhetően ez a naptár 2 évvel csúszásban volt a vallási Iszlám naptárhoz képest.

Ez eddig 4 naptár.

Csakhogy míg az adót a törökök szedték be, a fő kereskedő nép a zsidó volt. Nekik is megvolt a saját naptárjuk.

Ők mindjárt a világ keletkezésétől számolják az éveket, ami ie. 3761 október 7-re esett. A hónapokat ők is a Hold mozgása alapján határozzák meg, de összességében az évek átlagos hossza megegyezik az általunk használt év hosszával. Náluk hat féle évhosszúság létezik. Három normális (hiányos: 353 nap, sorrendje szerinti: 354 nap, teljes: 355 nap), és három szökőév (hiányos: 383 nap, sorrendje szerinti: 384 nap, teljes: 385 nap).

Érdekessége, hogy néhány hónapnév megegyezik a török hónap nevekkel (pl. nisan, temmuz, eylül). Hamarosan meglátjuk, miért.

A másik kereskedő réteg pedig az örmények voltak. Náluk nagy különbség nincs a Júliuan naptárhoz képest. De az időszámítást 552-ben kezdték.

Kozmopolita naptárlap 1911-ből - Forrás: Middle East History

Kozmopolita naptárlap 1911-ből – Forrás: Middle East History

Az Oszmán Birodalom bukása után még néhány évnek kellett eltelnie, mire a mostani naptár hivatalos lett. Az I. Világháborúval a kisebbségek helyzete jelentősen romlott, legtöbbjük Törökország határain kívülre került (a fenti naptárak is pl. a mai görögországi Szalonikiből valóak). Így a görög, bolgár, örmény és zsidó naptárak eltűntek. A szekuláris állam pedig mégsem használhatott egy vallási naptárat. Így maradt a Júlián naptárhoz idomuló toldozott-foltozott pénzügyi naptár.

1925-re viszont elkészült a török naptár, immár a Gergely-naptár alapjaira. 1925. december 26-án (Júlián naptár szerint) kikiáltották az 1926. január 1-et, ami immár megegyezett az európai 1926 január 1-el. 4 hónap nevét (január, október, november és december) 1945-ben oszmánról törökre cseréltek le. Egészen 1981-ig a financiális év március 1-e volt.

A török hónapnevek, és jelentései:

  1. Ocak (Január) – török szó, kemence. Utalva, hogy ilyenkor legjobb a kemence mellett maradni.
  2. Şubat (Február) –  hosszú utat bejárt szó, melyet az araboktól vettek át, ők a zsidóktól, ők pedig a babólóniaktól. Ha jól sikerült kibogoznom a jelentését, akkor vízintő, utalva a tavaszi áradásra.
  3. Mart (Március) – a római Mars isten hónapja. Őt ünnepelték a rómaiak az új év kezdetével. Főleg sok sok borral, meg zenével és tánccal. És borral persze.
  4. Nisan (Április) – ismét egy hosszú utat beárt szó Babilóniából: a Szentek hónapja
  5. Mayis (Május) – ő pedig ismét egy római isten. Még inkább istennő. Maia, a termékenység istennője.
  6. Haziran (Június) – nem volt egyszerű megtalálni. Ő is Babilóniából származik. Jelentése pedig: forró. Na ja. De tényleg!
  7. Temmuz (Július) – megint egy hónap Babilóniából. Ő Tammuz volt és isten. Azt jelenti, hogy az Élet fia.
  8. Ağostos (Augusztus) – semmi izgalmas. A római Augustus császár úgy döntött, hogy meglepi saját magát egy egész hónappal. Julius Caesartól nem akart nagyon lemaradni, de azt ő is belátta, hogy elé nem tolakodhat be. Így jött inkább utána. De azt azért elérte, hogy ő is 31 napos legyen, így jól felborította a naptárrendet.
  9. Eylül (Szeptember) – vissza Babilóniába. Jelentése pedig szőlő. A többit pedig nem kell ecsetelni.
  10. Ekim (Október) – végre ismét egy török szó. Jelentése ültető, magvető. Ahogyan szinte minden földműves népnél is (magyarnál is), ez a magvető hónap.
  11. Kasim (November) – ismét egy török szó. Jelentése: itt kezdődik a tél (és menjetek aludni).
  12. Aralık (December) – újabb török szó. Jelentése: luk. Vagy lik. A régi és az új év között itt a luk.

Ha már itt tartunk, leírom a hét napjainak török megfelelőit is, mert nem tesz ki egy egész bejegyzést.

Kezdjük a vasárnapnál, mert az pont megegyezik: pazar. Azaz ezen a napon vannak a nagy vásárok. Kár, hogy ma már nem (szombaton, egyes helyeken szerdán, vagy csütörtökön extra vásár nap van, és olyankor az utcák le vannak zárva, stb..). Vasárnap az igazi, és egyetlen pihenőnap Törökországban. Ez az, amikor elég csak 10-kor felkelni. És ezen a szent napon nem lehet a reggelit se összecsapni. Vagy mi hívunk meg valakit, de még jobb, ha mi hívatjuk meg magunkat valahova. Legjobb pedig elmenni a tengerpartra reggelizni. Olyan 4-5 óra hosszan el lehet reggelizni. Utána 1 tea, majd ebéd. Még 1 tea, majd 1 mozi estére. És fittek vagyunk, nem kell vacsora.

Ez után jön a józanodás. A törökök nem kis játékosok. Direkt kijelentik, hogy ennek a napnak a neve a vasárnaputáni, törökül pazartesi. Ez a név mindent elmond, hogy ez a nap csak is olyan lehet, amit az ember utál.

A kedd (salı), szerda (çarşamba) és csütörtök (perşembe) hasonló a magyarhoz. A hét közepén van. Nem is érdemes nevén nevezni őket, elég ha csak megszámozzuk. A szavakat a perzsáktól vették át, és azt jelenti, hogy 3, 4, és 5. Tehát a vasárnap volt az 1.

A péntek viszont az Iszlám szent napja. Jelentése is annyi, hogy legnagyobb. Törökül: cuma.

Ami pedig a péntek után jön, az a péntekutáni (cumartesi).

Ajánlott oldalak:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.2/10 (5 votes cast)
Régi török naptár, 8.2 out of 10 based on 5 ratings
 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    ekmek
    “bread”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések