Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Azért, mert jól van megépítve. 🙂

De tényleg. Azért nem dől össze az AyaSofya, mert tényleg nagyon-nagyon jól van megépítve. Pedig…

Az isztambuli AyaSofya-t 532-ben kezdték el építeni. És alig 5 év alatt sikerült is befejezni.

A belső tere 55,6 m magas. És több, mint 700 évnek kellett eltelnie, mire ennél hatalmasabb egyházi építményt sikerült létrehozni.

Itt most kulcsfontosságú az egyházi építmény. Mert pl. a piramisok magasabbak, és régebbiek. De ők teljesen más szerkezetűek (bár az én véleményem, hogy ők is egyházi építmények). Itt a lényeg a hatalmas belső térben van, amit egy egymásra ágyazott kupolás megoldásokkal tudták létrehozni.

Ayasofya - Hagia Sophia" href="http://www.flickr.com/photos/9893763@N08/5274824789/">AyaSofya - Hagia Sophia

AyaSofya – Hagia Sophia

Valójában a két építész, tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz, nem tudták, nem tudhatták mire is vállalkoznak pontosan. Az épület olyan méretű és jellegű, amilyet korábban még sohasem építettek, és túlnyúlik az akkori ismert fizika határain.

Ezek a jelenségek mind-mind építkezés közben derültek ki. Egyik ilyen volt, hogy a kupola technika ekkora méretekben már nem működik. A kupola technika a következőt jelenti. Egy sima híd esetén a híd közepe van legjobban a terhelésnek kitéve. Hiszen az van legmesszebb a tartó oszloptól. Ha túl nagy súlyt helyezünk rá (pl. túl hosszú a híd), akkor a híd eltörik. Ezt persze lehet úgy javítani, hogy a híd közepe alá egy extra oszlopot rakunk, és az veszi át a terhelés. Csakhogy egy idő múlva túl sok oszlopra lesz szükség. Az AyaSofya esetén viszont a hatalmas üres belső tér a lényeg.

AyaSofya - Hagia Sophia

AyaSofya – Hagia Sophia

Erre nyújt megoldást a kupola. A félköríves szerkezet a terhelést elosztja a lábak irányába. Ha egy kupola jól van megépítve, minél nagyobb a súly a tetején, annál stabilabb. Persze egy idő után ez is be tud szakadni, de már ezzel is sokkal, de sokkal többet elbír, mint a hagyományos hidas megoldás. Így nagyon nagy tereket lehet áthidalni. Ráadásul a kupoláknál tovább trükközéseket is be lehet vetni, mint pl. egymásra ágyazott kupolák, félkupolák, kivágások, stb…

A kupola gyenge pontja a támasztás. Patakokon átívelő hidak esetében ez általában a hegy. Az eléggé jól bírja az oldalról érkező nyomást. Hiszen a kupola megpróbálja a tartó oszlopokat szétfeszíteni. Ha ez sikerül, akkor beomlik.

Az AyaSofya esetében pedig pont ez a veszély fenyegetett. Ebben a méretben már nem volt elég a hagyományos oldaltámasztás. Mindez építés közben derült ki. Gyorsan kellett cselekedni, mert a kupola kezdett szétnyílni. Ma is látszik, hogy az oszlopok nem egyenesen állnak, hanem kifelé dőlnek.

Megoldásként kívülre kellettek hatalmas támaszokat építeni. És mindezt gyorsan. Nem volt idő esztétikus megoldásra, mert a későbbi székesegyházaknál. Csak az számított, hogy praktikus legyen, és időben megállítsák a kupola szétnyílását.

AyaSofya - külső támasztófal

AyaSofya – külső támasztófal

Igen ám! De ezek a támaszok is olyan hatalmasak voltak, amilyenek előtte még sose építettek. Itt újabb problémák léptek fel, melyek újabb megoldásokat igényeltek. Az újabb megoldások pedig ismét újabb problémákat jelentettek, stb… A két építész folyamatosan az idővel futott, mígnem egyszercsak sikerült az épület összedőlését megállítani, és a pillanatot konzerválni (erről van egy nagyon jó National Geographic / Discover film, de még nem találtam meg).

Igaz, ennek köszönhetően kicsit úgy néz ki, mint egy zsiráf, ami éppen most próbál hazajutni a buliból, és kicsit szétállnak a lábai. Viszont a megoldás tényleg bevált, és immár 1500 éve áll az AyaSofya.

Persze apró problémák vannak. Ilyen az épület alatti víztározó, ahonnan az oszlopok szívják fel a vizet. A falak pedig tele vannak mérési pontokkal, amiket a szakemberek folyamatosan figyelnek, melyik irányba akar valami elmozdulni.

AyaSofya - Hagia Sophia

AyaSofya – Hagia Sophia

Az elmúlt 1500 év pedig rendesen próbára tette az építészek művét. Földrengésben sem volt hiány, ahogy lázadásokban és háborúkban sem. A IV. Keresztes hadjáratban pl. az igazhívő európaiak egy egész tornyot hazavittek (régi Galata-torony). No és még ott voltak a rendszeres tűzvészek is. Így kész csoda, hogy az AyaSofya megmaradt.

A csodához persze hozzá tartozik az építészek nagy odafigyelése. Azt nem tudni, hogy a mérnökök eleve számoltak-e a földrengésekkel, vagy csak érezték, hogy ekkora méretekben különleges trükközésekre van szükség. Az viszont biztos, hogy a többszörös bravúroknak köszönhetően az AyaSofya rendkívül stabil, és akár még egy 7,4-es erősségű földrengést is kibír.

A National Geographic nemrég (2009-ben) és Ahmet Çakmak, az amerikai Princeton Egyetem professzora komolyabban is foglalkoztak a témával. Itt a következő megállapításra jutottak:

Az épületet még 1991-ben látták el olyan rezgésmérő berendezésekkel, amelyek a legkisebb földmozgást is észlelik, és amelyek megmutatják, hogy miként reagál a múzeummá alakított szent hely a földmozgásokra. Ezekből az adatokból aztán Çakmak kis csapata háromdimenziós modelleket készített, amelyek összegzéseképpen megállapította: a Hagia Sophia rugalmassága döbbenetes ahhoz képest, hogy milyen régen is épült.
A 20. század közepéig ugyanis az építészek világszerte meg voltak győződve arról, hogy egy épület annál stabilabb, minél több anyag van benne, minél vaskosabbak a falai. Csakhogy a Hagia Sophia építői minden bizonnyal egészen másként gondolkodtak. A két építő, Miletoszi Isiodorius valamint Tralleszi Anthemius koruk legnagyobbjai közé tartoztak, igaz elsősorban nem az építészet terén. Isiodorius tudós volt, fizikus, míg Anthemius matematikus, így a tervek elsősorban az arányok különlegességében tükrözték a két építtető elképzeléseit. A kupola, amely nem egy hengerformára van feltéve, már önmagában különleges építészeti megoldás. Lenyűgöző technikai megoldás a negyven ablak is, amelyek az épület minden oldaláról biztosítják a különleges és sejtelmes belső fényeket a kupola alatt.

Különleges megoldások és anyagok
A földrengésnek való ellenállás alapvetően éppen a fenti két megoldásnak köszönhető. Annak, hogy a kupola oszlopokon és nem egy hengeren áll, valamint, hogy az ablakok elhelyezése önmagában is gátolja az épület szétesését. Ráadásul Çakmak-ék szerint az épület földrengésbiztosságához nemcsak a jó tervezés járult hozzá, hanem az is, ahogyan és amiből felépítették. A kutató szerint a Hagia Sophia téglái különlegesen könnyűek és porózusak, mivel viszonylag alacsony hőfokon, 750 Celsius fokon égethették ki őket. A könnyű tégla, a könnyű szerkezet a huszadik századi földrengésbiztos épületeknél is igen nagy szerepet játszik: a kísérletek ugyanis bizonyították, hogy a nagy tömegű épületek sokkal inkább átveszik a föld mozgását, mint a könnyűszerkezetűek.

A másik fontos elem az építés során az lehetett, hogy a téglákat összefogó habarcs is különleges anyagból készült: olyan kalcium és szilikon tartalmú habarcsról van szó ugyanis, amely a rengések során keletkező károkat öngyógyító módszerrel összeforrasztja. A repedések mentén ugyanis még 1500 év elteltével is reakcióba lép egymással a kalcium és a szilikon, és megerősíti a repedések mentén a habarcsot. A habarcsnak egyébként még egy fontos szerep jutott: az építés során a megszokottnál jóval vastagabb rétegben kenték a téglák közé, ami szintén az épület rugalmasságát segítette elő.

Çakmak szerint igazából az a kérdés, hogy a Hagia Sophia építtetői tudatában voltak-e ezeknek a technikáknak, avagy csak valami különleges véletlenek folytán építették fel a kereszténység egyik legnagyobb templomát éppen így és éppen ezekből az anyagokból? A kutató szerint az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az egyik építő, Anthemius igencsak érdeklődött és több tanulmányt is szentelt a földrengéseknek, így talán az is elképzelhető, hogy az építkezés során ezt a tudást kamatoztatta.

Ayasofya - Hagia Sophia" href="http://www.flickr.com/photos/9893763@N08/5274653023/">Ayasofya - Hagia Sophia" src="http://farm6.staticflickr.com/5006/5274653023_9fe1c2a49f.jpg" alt="Ayasofya - Hagia Sophia" width="500" height="375" />

AyaSofya – Hagia Sophia

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.7/10 (3 votes cast)
Miért nem dőlt össze a Hagia Szophia?, 9.7 out of 10 based on 3 ratings
 

6 hozzászólás a(z) Miért nem dőlt össze a Hagia Szophia? bejegyzéshez

  • Tök jók ezek a kérdések, amiket a cikk felvet, de a legjobb mégis besétálni ebbe a hihetetlen épületbe, átverekedni magunkat a turisták hadán és csak elmélázni azon, hogy bírt két hozzá nem értő ember egy ilyen csodát létrehozni? Utána egy simit, salep és kész is a nap 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Pontosan! És gondolj bele, hogy egy ekkora épületet, fejletlen technológiával 5(!!) év alatt megépítettek, és 1500 viharos év múlva is áll. És micsoda részletes kidolgozással készült!
      Ma modern gépekkel, több száz szakosodott mérnök összedob egy plázát, aminek 20 év múlva már nyoma se lesz.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Szilikon? Szilícium lesz az szerintem…Az a völgy, ott az usákoknál, se Szilikon, hanem Szilícium…Szerintem.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Azt a részt már nem én írtam 🙂 Így kivételesen nem engem terhel a felelősség 😉

      Egyébként igen, a szilícium sokkal szimpatikusabb. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Szóval még egy kicsit magyarabbul; Egy jó “zsíros” mészhabarcsról van szó, (ugye a klasszikus, oltott mész meg a homok meg a cement) Kiderült, hogy a szilárdulás sosem marad abba, csak lelassul, és évszázadokkal, sőt évezredekkel később is reakcióképesek maradnak az alapanyagok.
      Így ha mikrorepedések keletkeznek, és víz (esetleg levegő) jutna a résbe, akkor megint lesz haverkodás, és a kis kristályok megint összehaverkodnak és összekapaszkodnak.

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    pazartesi
    “monday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések