A minap nálunk az oviban földrengés gyakorlat volt. Így gondoltam, ideje ezt a témát ismét átnézni.
A földrengést sem megelőzni, sem előrejelezni nem tudjuk. De rengeteg mindent tehetünk a túlélés érdekében. Leginkább felkészüléssel, és gyakorlással.
Törökországban nem ritka a földrengés. De szerencsére csak elenyésző hányada olyan, ami egyáltalán érezhető. És még ritkább az, amikor komolyan baj van. A ritkaság azért azt jelenti, hogy pl. Isztambulban és Nyugat-Törökországban 1999-ben volt egy hatalmas rengés, majd 2011-ben egy másik nagyon komoly.
Turistaként más feladatunk van, mint ittlakóként. Turistaként pl. nagy előnyünk, hogy jó eséllyel a ruháink eleve a bőröndben vannak (én lusta vagyok pár napra kipakolni), így baj esetén azonnal megfoghatjuk és már mehetünk is a szabad ég alá.
Kezdjük azzal a résszel, ami mindenképpen közös!
Mit tegyünk földrengés esetén!
Legnagyobb veszélyben akkor vagyunk, ha zárt térben (pl. épületben vagyunk). Amíg tart a rengés, ne próbálkozzunk az épület elhagyásával, mert azzal csak jobban ártunk magunknak, és mindenkinek. Kivéve persze, ha azonnal ki tudunk jutni (max 2-3 lépéssel). E helyett inkább azonnal biztonságos fedezéket keressünk:
- asztal alá
- ágy alá
- szék alá
- ajtófélfa alá
- sarokba
- bármi olyan alá, ami remélhetőleg elbírja a rázuhanó törmelékeket.
A liftet kerüljük, hasonlóan, mint minden vészhelyzetben (pl tűz esetén).
Maradjunk távol a következőktől:
- Ablak, tükör és minden, ami üvegből van.
- Szekrény, és bármi egyéb, ami ha ránk dől, átmegyünk 2 dimenzióba.
- Csillár, lámpa és minden egyéb, ami a plafonon van.
- Egyéb nehéz dolgok, amik fájnak rá ránk esnek. pl. festmény
Mindeközben vegyük fel a védelmi pozíciót:
- térdeljünk le a földre
- dőljünk előre, úgy hogy a fejünk legyen védett helyen
- védjünk a fejünket a kezünkkel, táskánkkal, ami csak van.
Maradjunk egy helyen a rengés végéig!
Ha a szabadban vagyunk, akkor csak a szükséges mozgásokat tegyük: távolodjunk el olyan dolgoktól, amik ránk dőlhetnek, eshetnek (fal, épület, fa, híd, stb..). Főleg a villanyoszlopokat és vezetékeket kerüljük el. Mivel Isztambul eléggé dimbes-dombos, ha lehet inkább felfele menjünk, mint lefele.
Múzeum és bevásárló központ esetén kerüljük a pánikot, és a pánikba jutott embereket. Ha mindenki ki akar jutni, mi akkor is inkább valami biztonságos helyet keressünk.
Amikor véget ért a rengés, akkor lehet elindulni kifelé, és csak a legfontosabbakat vigyük magunkkal. Ezt is csak abban az esetben, ha kéznél van.
És természetesen ne az értékeket mentsük, hanem magunkat, családtagjainkat, ismerőseinket, stb… És igen, az anyóst se felejtsük el.
De minderről bővebben majd lejjebb.
Felkészülés turistaként.
Turistaként félig már fel is készültünk, hiszen mindenünk 1-2 bőröndben van. Így ha a hotelt el kell hagyni, legalább gyorsan tehetjük meg.
Mindjárt a szállás elfoglalásakor mérjük fel a terepet. Hova lehet elbújni, melyek a biztonságos helyek, melyek a veszélyesek. Majd pedig hogyan lehet a leggyorsabban a szabadba jutni. Akár az utcára, akár a tetőre. Az udvarral vigyázzunk, mert a török városokban ezek eléggé kicsik szoktak lenni, tele minden lommal, ami könnyen a fejünkre esik.
A következő az, hogy legyen egy mini túlélő csomag nálunk. Igazándiból ennek olyannak kell lennie, amit egész nap cipelünk. Így meg kell találni a középutat a mozgatható hotel és a semmi között.
Viszont ezek egy része (víz, tartalék élelem, meleg ruha) a túra közben is jól jöhetnek.
A túlélő csomag egy részét a helyszínen is könnyen be lehet szerezni, (pl. víz). Másik részét (pl. ruha, elemlámpa) otthonról kell magunkkal hozni.
A következőket érdemes bepakolni egy táskába:
- Víz
- Élelmiszer
- Meleg ruha
- Zseblámpa
- Elsősegély doboz
- A szükséges gyógyszerek több napi adagja
- Elsősegély gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító)
- Tisztasági szett (wc-papír, női dolgok)
- Tartalék pénz
- Fénykép azokról, akikkel együtt utaztunk
- Egészségügyi lap (vércsoport, stb..)
- Ha gyerek is van, akkor neki való játék
- Síp
Felkészülés ha huzamosabb ideig élünk Törökországban, vagy bármely más földrengésveszélyes zónában.
Ez már egy másik kategória, hiszen ilyenkor nagyobb csomagunk lehet, és több időnk van felkészülni is.
Elsőnek érdemes egy földrengéstáskát összeállítani. Ez pedig legyen az ajtó közelében.
A katasztrófavédelem szerint legalább 3 napos önellátást biztosító csomagot érdemes előkészíteni. Ez 12 liter vizet jelent fejenként, élelmiszert (nagy energiatartalmú: csoki, szárított gyümölcs, stb…), és váltóruhát. Ezt a csomagot ajánlott évente 2-3 alkalommal átnézni, frissíteni.
E mellett érdemes az autóba, és a munkahelyre is pár dolgok összepakolni, mint váltóruha, pokróc, tartalék élelmiszer, stb…
Ezután a lehetőségekhez képest a lakás biztonságát is növeljük. Ilyesmiket tehetünk, mint:
- Ablak előtt legyen függöny, hogy megfogja az esetleges üvegszilánkokat
- Az ágyakat lehetőleg biztonságos helyre tegyük: ablaktól távol, csillár ne essen rá, szekrény ne dőljön rá, stb…
- Ha lehetőség van, akkor a ház statikáján is javítsunk: repedések, omlásveszélyes részek javítása, ajtófélfa megerősítése, stb..
- Ami leeshet, eldőlhet, azokat jó alaposan rögzítsük
- Éghető anyagok távol legyenek a tűzveszélyes helyektől
- Fontos iratok biztonságos, tűzbiztos tárolása
- Legyen egy biztos, és gyors menekülési útvonal, ami mindig akadálymentes
Legyen még
- Elsősegély doboz
- Tűzoltó készülék
Majd pedig kezdődhet a gyakorlatozás.
Minden családtag ismerje meg, és tanulja meg a menekülési útvonalat, a túlélő csomag helyét, stb… Bizonyos időnként pedig (évente 3-4 alkalommal) tartsunk próbát, hogy minden gördülékenyen menjen, és a hiányosságok is kiderüljenek.
Földrengés után
Az igai kihívás a földrengés után következik. Ilyenkor a túlélés tényleg rajtunk múlik. Érdemes úgy számolni, hogy az első 72 órában csak magunkra számíthatunk. Este pedig hideg lesz, nagyon hideg. Az előkészített túlélő csomag most jöhet jól.
Elsőnek mozogjunk óvatosan, hogy ne verjünk fel több port. Ezzel együtt a meglazult bútorok és falak is veszélyesek. Figyeljünk a sérüléseinkre is. Ha a romok alatt maradtunk, kopogással jelezhetjük a legjobban a helyzetünket. A kiabálás gyorsan fáraszt, és rengeteg port nyelhetünk közben. Egy síp sokat segíthet.
Más sérültet csak akkor mozdítsunk meg, ha egészen biztosak vagyunk benne, hogy nem súlyos, nincs törés, stb.. Vagy pedig a sérült helyzete veszélyes.
Próbáljunk mihamarabb kijutni az épületből, és biztonságos távolságra menjünk.
Előfordulhat gázszivárgás, így a nyílt lángot kerüljük.
A földrengéseket utórezgések követik, melyek kisebbek, de a megrongált épületek már nem biztonságosak (2011-ben több, mint 100 ember halt meg az utórengésben). Tengerpart esetében pedig számíthatunk szökőárra is.
A telefonok, ha működnek, csak vész esetére használjuk. Hagyjuk meg a szabad vonalakat a hatóságoknak.
Ha tehetjük, a lakásban zárjuk el a villanyt és a gázt. De csak akkor menjünk vissza az épületbe, ha azt biztonságosnak ítéltük. De inkább akkor se.
Isztambulban minden kerületben találunk gyülekezési pontot. A kapubejáratokon láthatjuk, hol van a hozzánk legközelebbi.
És ha már valamennyire stabilizálódott a helyzet, jelentkezzünk a helyi konzulátuson.
Ajánlott olvasmány a BM Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóságától:
Földrengés esetén,
- Földrengés Isztambulban (1.000)
- Földrengés Törökországban (1.000)
- Túlélőkészlet földrengés esetére (1.000)
- Földrengések esetére (1.000)
- Isztambuli földrengések 2019 - Mit tegyünk? (1.000)