Magyar királylány az AyaSofya-ban

Az AyaSofya bal oldali karzatán lévő mozaikon egy magyar királylányt, pontosabban egy magyar származású bizánci császárnét láthatunk.

Ő Szent László lánya, és Könyves Kálmán unokatestvére volt. Eredeti neve pedig Piroska. Ma úgy emlékeznek rá, hogy Irén (Eiréné).

Mindez azért is izgalmas, mert ez azt is jelenti, hogy innentől kezdve a bizánci császárok ereiben magyar vér is csörgedezett.

Piroska (Irén) nagy tiszteletnek örvendett a Bizánci Birodalomban. És még a mai törökök is emlékeznek rá, mint Macaristanlı İrene, gyakran Eirene (a bizánci átírásból). Ő alapította a Bizánc legfontosabb kolostorát, és egyben a kor legmodernebb kórházát, a Pantokrator-kolostort  Halála után az ortodox egyház szentté avatta. Évfordulója augusztus 13.

Tehát minden okunk megvan érthetetlen, hogy egy ilyen fontos személy miért csak a magyar történelemírás lapszélén található. Holott a bizánci forrásokban rengetegszer találkozhatunk vele.

Piroska 1088-ban született, Szent László lányaként. Szülei korán meghaltak (anyja 2 esztendősen, apja 7 esztendősen), így Könyves Kálmán udvarában élt. A politika azt akarta, hogy 1104-ben (16 évesen) eljegyezzék a bizánci trónörökössel, a későbbi II. (Komnénosz) Jánossal. Tőle 8 gyereke született. A trónt a 4. fiú vitte tovább (pontosabban nem vitte sehova, hanem jól ráült).

Bár katolikusként született, a házassága miatt át kellett térnie az Ortodox hitre. Ekkor változtatta meg a nevét is Irénre. Bizánci írásban Eiréne. Jelentése béke.

A mesének itt vége is lehetne. Na de hát mégis. A kor legnagyobb ismert birodalmának első asszonya egy magyar volt. És ez már akkor is nagy dolog lett volna, ha semmi mást nem csinál, csak sapkát és zoknit köt.

Ő viszont küldetésének érezte a keresztény hit védelmét (rendszeresen támogatta a szentföldi zarándokokat), és a magyar-bizánci kapcsolatok építését. Ez utóbbinál messzemenően beváltotta a politikai reményeket. Többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Vallási téren pedig a már fent említett Pantokrator kolostor és kórház számít a legkiemelkedőbbnek, mely később mind az Arab Birodalomban és a középkori Európában is a példaképe volt.

Ezek után már egyáltalán nem meglepő, hogy az AyaSofya-ban is helyett kapott a mozaikja.

Kb. Ennyit tudunk róla…. nem valami sok…

Az utóbbi időben néhányan megpróbálták ezt a nagy semmit egy kicsit bővíteni. Konkrétan 1 db könyvet találtam Árpád-házi Szent Piroska – Az idegen szent címmel (ISBN: 9789636621186), melyet Nagymihályi Géza, görög katolikus lelkész készített. A Kalidepscope oldal (az egyetlen használható oldal) is egy ugyan erre az egy könyvre hivatkozik, mint az egyetlen forrás.

Ettől az 1 embertől, és néhány forrástöredékből tudjuk, hogy Piroska szép arcú, nyílt tekintetű volt (pont, amilyen az AyaSofya mozaikon). Szerény, jó természetű, kedves és bájos. Ettől függetlenül nem vetette meg, hanem pont inkább bevetette a női praktikákat, hogy a férjénél elérje a célját. Ezek legtöbbször az özvegyek és az árvák megsegítését szolgálták. Majd később pedig magának a Pantokrator-kolostornak a megalapítása is.

Magáról a kolostorról már többet tudunk. 1118-1124 között épült. Piroska halála után (1134) a férje tovább bővítette, és ereklyéket hozatott. A kolostorban és kórházban a fénykorában több, mint 1000 szerzetes élt és dolgozott.

Mint oly sok mindent Isztambulban, ezt is a IV. Keresztes hadjáratban tették tönkre a nyugatról jött turisták. Ami csak mozdítható volt, azt hazavitték magukkal, főleg Velencébe. Amikor a bizánciak végül visszafoglalták a várost, a kolostort a genovaiaknak ajándékoztak a segítségért cserébe. De ők nem törődtek vele, csak tovább pusztult.

Miután 1453-ban a törökök elfoglalták Isztambult, először a cipészek és vargák telepedtek meg. Majd később Korán-iskola lett. Végül 1470-körül mecsetté alakították, és Molla Zeyrek Camii (Kilisi) nevet kapta. De azon kevés épületek közé tartozik, melynek sosem felejtették el az eredeti célját. Néhány éve pedig az UNESCO listára is felkerült, majd pedig a felújítások is megkezdődtek.

Ma az AyaSofya után a második legnagyobb vallási épület Isztambulban.

Ajánlott olvasnivaló: Árpád—házi királylány (Piroska 1084—1134) a Pantokrátor kolostor és intézményeinek létrehozója

Frissítés:

Készült egy újabb oldal, ahol az ismereteinket bővíthetjük Piroskáról. Érdemes őt is elolvasni. Itt már több információt, és képeket is találhatunk a bizánci magyar királynőről.

Magyar királylány az AyaSofya-ban, 10.0 out of 10 based on 6 ratings

---