Pisztácia

A pisztácia (fıstık, antep fıstığı) a törökök egyik legkedveltebb olajos magva. Ami nem is nagyon meglepő, tekintve, hogy egyes feljegyzések szerint már az időszámítás előtti 6000-ből (mások szerint már 7000-ből) is találtok pisztáciával kapcsolatos leletet.

A nemhivatalos forrás szerint az egyik ilyen lelet éppen egy helyi ókori foci meccset nézhetett és pisztáciát rágcsált, amikor elérte őt a vég. A katasztrófa oka valószínűleg a pisztácia azon tulajdonsága, hogyha egyszer nekilát az ember, akkor nem tudja abbahagyni (ez az úgynevezett csak még ezt az egy szemet utoljára betegség). A lelet is így járhatott. Az még bizonytalan, hogy mi is okozhatta a véget, de a szakértők több verzióra is tippelnek.

• a lelet nem ment időben haza, a feleség pedig megorrolt rá, és kiküldött pár orgyilkost, rosszabb esetben a szomszéd Manci nénéit.
• vagy még rosszabb esetben személyesen intézkedett eme megbízhatatlan férfiszemély letolásában.
• az elfogyasztott pisztáciától úgy megnőtt a lelet súlya, hogy nem tudott megmozdulni. Ezt igazolja a lelet körül talált több száz kg pisztáciahéj.
• az ellenfél csapata győzött, a leletet pedig egyszerűen megütötte a guta.

A pisztácia az olyan helyeket szereti, ahol télen hideg van, nyáron meg dög meleg. Főleg sokáig. És békén hagyják a mindenféle esőfelhők és más csapadékos dolgok. Törökország déli vidéke pedig pont ilyen. Főleg Gaziantep (vagy ahogy a törökök szeretik hívni: Antept), ami egyben a pisztácia fellegvára is. Itt nagyon olcsón több kamiont is megpakolhatunk a finom rágcsálnivalóból.De mire elér Isztambulba, jelentősen megnő az ára.

Ha pedig éppen szeptember elején vagyunk a világ egyik legrégebbi, megszakítások nélkül lakott városában, akkor a frissen leszedett, még rózsaszín pisztáciával is találkozhatunk. Ez csak kb. 15 napig bírja (ha nem esszük meg éppen), és akkor is csak hűtőben. Így ahhoz, hogy legalább Isztambulig eljusson, elő kell készíteni, pörkölni, stb.. És persze számkódos-elektrosokkos-retinaellenőrzős széfbe kell zárni, nehogy útközben a sofőrök megegyék az egészet. Így azért érthető, hogy drágább lesz. Egy ilyen széfet beszerezni és fenntartani nem olcsó dolog.

A sózott-pörkölt már akár 4-6 hétig is eláll a hűtőben. Lefagyasztva pedig évekig.

Érdemes elolvasni elolvasni Izmirli bejegyzését a rózsaszín pisztáciáról.

Törökország a világ egyik legnagyobb pisztácia termesztő országa. A dobogón Irán, Szíria és az USA áll. Igen, az USA is fent van a dobogón. Érdekesség, hogy bár a pisztáciát mindenki kedveli (kivéve az angolokat), és már a rómaiak is magukkal vitték mindenhova, mégis a XIX. századtól kezdve lett népszerű, amikor eljutott Kaliforniába. Ez adta a lökést, hogy Európában is komolyan vegyék a termesztését.

Persze a kis-ázsiai régióban a pisztáciának több évezredes hagyománya van. Egy történet még arról is megemlékezik, hogy egy lány úgy próbálta egy fiú figyelmét felkelteni, hogy küldött neki egy nagy adagot az olajos magból. Nem derül ki sajnos, mi lett a romantikus történet vége. Amennyiben a lány túl sokat küldött, vélhetően a fiú úgy meghízott, nem tudott kimenni a lakásból. Ha viszont keveset küldött, akkor a pisztáciára éhes lovag egész biztosan futott a lányhoz újabb adagot kérni.

Tehát lányok, jól kell mérlegelni, kinek mennyi pisztáciát is küldötök. 😉

Tehát Törökország az egyik legnagyobb pisztácia termelő a világon. Régen a Világatlasz hátulján voltak ilyen remek listák, melyik ország miből mennyit termelt. De most nem találok ilyeneket az interneten. Ha valaki tud egy jó címet, léci küldje el. Annyit találtam, hogy 2002-ben (ez se tegnap volt) 40.000 tonnát sikerült összeszedni. Összehasonlításképpen Irán 300.000 tonnát gyűjtött abban az évben. Egy másik lista (évszám nélkül) viszont 80.000 tonnát ír. Ott Irán 250.000-t.

A számok roppant ingadozóak. Bár a pisztáciafa minden évben ellát minket finom magokkal, de csak minden második évben van komolyabb termés. A közbülső időszakban inkább csak illegeti magát, ingerli a rajongó táborát, és odadob nekik pár magocskát. Ilyenkor az ember megnéz pár pisztáciás videót a youtube-on, majd fejjel nekirohan a falnak. Esetleg átszokik a szotyolára… vagy vesz 16 üveg Nutellát.

Mit említettük, a pisztáciát legjobb frissen, nyersen, rózsaszínűen megenni. Pontosabban felfalni. Gyorsan, mielőtt megromlik. Az se baj, ha a kosárral együtt fogyasztjuk el. Egy kis extra rost úgy sem árt.

nDe mivel ez az időszak eléggé rövid, és hát a nép mégsem élhet depresszióban az év 350 napjában, az Égiek észt adtak az embernek (no azért nem mindegyiknek, hanem csak úgy szerényen, néhánynak), hogy feltalálják a sózott pörkölést. Ennek pedig a nép örülve vala. Majd belesőn vala a dinóm-dánomban (és eme nagy örömben feltalátik a rakı). Ennek hagyományaként szoktak kiesni a pisztáciavők a fotelből – az ő véleményük szerint. A gravitáció erről másképpen nyilatkozik…

No de a pisztácia nemcsak arra jó, hogy meghízzunk tőle. Sőt! A Szépzöld oldala szerint még ez a hízás is hasznos lehet. Inkább pisztáciával tömjük tele magunkat, mint más zsírsavakkal! Ha a napi energia-bevitel 20 %-át pisztáciával biztosítjuk, akkor 3 hét alatt csökkenthető az összkoleszterin mennyiség. E mellett magas az A-, B- és E-vitamin tartalma. És még vassal is jól ellát minket. Még akkor is, ha a szervezet ennek csupán a 10%-t tudja hasznosítani (ez nyílt felhívás, hogy még több pisztáciát együnk). Ráadásul a kedvenc magunk jó még fogfájásra (ennek kivitelezésére azért megnéznék egy YouTube videót), fogínyerősítésre, májbetegségekre, emésztési zavarokra, vérzéscsillapításra, valamint keringési zavarokra. És még a szervezetet is segíti a baktériumok kikergetésében.

Hazafele veszek is mindjárt 4-5 kg pisztáciát. Csak úgy, bemelegítésnek…

Törökországban persze nemcsak sima pisztácia van. Hanem az édességek kedvelt tartozéka is, alapanyaga, kiegészítője. Mondván, ha már úgyis növeljük a hasunkat, akkor már a lúd tényleg legyen kövér. Aki ezt a mondást kitalálta, nem is tudta, mennyire így van ez Anatóliában.

A pisztácia darálva szép zöld. Lehet belőle krémet is készíteni (fıstık ezmesi). Ha pedig ehhez a kettőhöz teszünk még 40 kg cukrot, meg egy csipetnyi lisztet, akkor kapjuk a pisztáciás baklavát. Már többször próbáltam egy ilyet lefotózni, de a fényképezőgép már a látványtól feldobta az objektívét, cukorbetegségre hivatkozva…

Így marad a künefe, ami csak fokozottan édes, hiszen ebben csak 30 kg cukor van. Rumlit két napig csak targoncával tudtuk mozgatni utána.

Az a zöld a tetején a pisztácia.

Általában elmondható, hogy a zöldes édességek készülnek pisztáciából. És milyen ebből a magból bőven terem Törökországban, így nem spórolnak vele. És nagyon sokféle édességben megtaláljuk. A fent említett baklaván kívül a másik két török hírességben is gyakori szereplő, a lokumban és a helvában.

Volt egyszer egy remek bolt Kadıköy-ben. Mindent árult, aminek csak köze van a pisztáciához. De sajnos csak 1 évig ment az üzlet, majd bezárt… Pedig mennyi minden finomság volt ott! Külön előny, hogy a domb tetejére nyitották az boltot. Így ha kerekre ettük magunkat, akkor csak simán legurultunk a kikötőbe..

Egyik nap pedig még egy egész Atatürk képet is kitettek a bolt elé, ami pisztáciából készült.

Szóval kár, hogy bezárt…

Turistaként pisztáciát a következő formákban lelhetjük:

Magos, rágcsálós, tv-előtt ülős, hasnövesztő formában:

• piacokon
• fűszer bazárban (itt találhatunk darált pisztáciát is)
• magos boltokban
• közértben, de ez az utolsó hely legyen, mert inkább az előző helyeken vegyünk

Édességbe belegyömöszölve

• édességboltokban
• süteményesnél (baklava)
• lokum árusnál

Érdemes a Koska nevezetű boltba benézni. Ebből 2 van az İstiklâl Caddesi-n, egy a Fedett Bazárral szemben a Beyazıt villamosmegállónál, egy pedig a Sirkeci metrómegállónál. Itt ugyanis számtalan pisztáciás dolgot találunk. Köztünk a pisztácia krémet is.

A közértben pedig pisztáciás csokikkal pakolhatjuk tele a táskánkat. Ajánlott márkák: Damak, Eti, Ülker. És Milka is van, de hát az úgy nem törökös.

Arra mindenképpen ügyeljünk a vásárlásnál, hogy az EU szabályozás csak 300 kg-ig engedi a pisztáciát vámmentesen bevinni!

(Valójában nem ilyen egyszerű, mert egyrészt 430 Euró a határ, de élelmiszerről lévén szó, sok egyéb is közrejátszik. Aki tényleg úgy érzi, hogy nem bírja otthon pisztácia nélkül, és kölcsön kéri Ali bácsi kamionját, hogy jól megpakolja, akkor előtte mindenképpen érdeklődjön a NAV-nál)

Pisztácia, 10.0 out of 10 based on 9 ratings

---