Esztergom vára – törökös-utcai-kampányos verzió

Véletlenül jött egy kis jóidő. Így mindjárt lett egy kis utcai rendezvény.

És pont kifogtunk egy klasszikus török dal oszmán verzióját, mely egy magyar várról, Esztergomról szól.

Estergon Kalesi - Esztergom vára - utcai mulatság
Estergon Kalesi – Esztergom vára – utcai mulatság

Egyszer csak kisütött a nap! Pedig azt hittük, az idén már sose lesz vége a télnek, itt Isztambulban, a Napfény Városában.

Így mi is kipróbáltuk, milyen az élet odakint. Unalmas volt, hogy mindig csak viharokat látunk a tv-ben.

Ezen a napon pedig Beşiktaş központjában volt egy oszmán (jellegű) zenei előadás. Nem leplezetten azzal a céllal, hogy az egyik párt villogjon a választók előtt. Bár szerintem ezt csak én vettem észre..

Amikor pedig odaértünk, akkor épp egy magyaros dalt adtak elő, az Esztergom vára címűt. Török nevén Estergon kalesı.

Az eredeti így néz ki, Barıs Manço feldolgozásában!

A dal szövege pedig a szokásos szabad fordításban (azaz egy szót se higgyetek el belőle) a következő:

Esztergom, Esztergom
Hét királynak palotája Esztergom.
Ezt Isten (Allah) ránk bízta (nekünk adta)
Így hát lám, itt vagyok, elfoglalni jöttünk (a Google szerint: bocsi, most vissza kell mennem dolgozni)
Serhaddin hali ilyen egy ember (vagyis egy olyan, akinek kell ez a vár)
Yiğid elől pedig nem hiányozhat Ali sem (a Yiğid egy fejes lehetett, Ali meg talán a golyófogó.. azért kellett, hogy elől álljon)
A rumeli (az Oszmán Birodalom európai része) veteránok (azaz pl. bosnyákok, bolgárok, stb…)
Ha kell, feláldozzák magunkat, de jobb lenne inkább, ha mégse (vagy valami hasonló, de lényegében ez)
ööö….de szép bástyáid vannak (ebben a sorban a Google azt mondja, hogy Esztergom, akinek szépen gömbölyödnek a mellei, és ráadásul más szótárak is ezt a verziót erősítik meg. És ez többször is ismétlődik..)
Akkor sem állunk meg, ha már február lesz (utalva pl. Bécsre, aminek az elfoglalását többször az akadályozta meg, hogy megjött a tél)Kinek oly szép bástyáid vannak (vagy hát… az előző ööö-s verzió)
Egy alattomos öltözet.
Az önkéntesek mennek a kh… bástyákra… (amennyiben a bástyák tényleg bástyák, különben érthető az önkéntesek lelkesedése)
Holnap pedig elfoglaljuk akár Irakot is.
A Duna felől másszuk meg a bástyákat (a Google ma nagyon vicces kedvében van: öntsünk tonhalat a.. a bástyákra)
Én bajban vagyok.
Gyere mögöttem, de inkább előttem fuss (lásd fentebb Ali esetét Yiğid urasággal)
Feketére égtem én szerencsés
Elfoglaltuk Esztergomot (mármint a bástyát)
Nem adjuk senki kezébe
A Duna felől foglaljuk el… és innen már ismétlés.

Na igen, nem egy szép műfordítás. És hmmm… a lényeg sem biztos, hogy úgy jön át, ahogy kellene. Bármennyire is ebben a verzióban egy kocsmai indulónak néz ki, Barıs Manço nem az a típusú ember volt, aki ilyen dalokat készített volna. Szóval maradjunk annyiban, hogy azok ott bástyák.

Ha bárkinek ötlete, ideje vagy kedve van, és gatyába rázza ezt a fordítást, esetleg újrafordítja az eredetit, és ezt még el is küldi nekem, azt megköszönöm.

Érdekesség, hogy a török kultúrára nagyon komoly hatással volt Esztergom vára. És mind a mai napig nagy kedvencük.

Ennek egyik eredménye a fenti janicsárdal és induló, amely minden oszmán hagyományőrző megmozdulás alapja.

Két alkalommal film is készült. Egyik 1950-ben, másik 1972-ben. Ez utóbbi itt tekinthető meg.

Ankarában pedig 2005-ben adták át az Estergon Kalesi Kultúrális Központot.

Estergon Kalesi Kulturális Központ
Estergon Kalesi Kulturális Központ – Forrás: Wikipédia

És Esztergomban volt egy különleges szerkezet is, ami nagyon tetszett a törököknek. Érdemes őt is elolvasni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Esztergom vára - törökös-utcai-kampányos verzió, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

6 Replies to “Esztergom vára – törökös-utcai-kampányos verzió

  1. Ez rendkívul érdekes, István! Furcsa, hogy a 150 év alatt a magyar dallamvilág (pentaton) nem hatott rájuk egyáltalán. Lehet, hogy a magyarok akkoriban nem nagyon énekeltek?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Bartok Béla körbejárta Anatóliát, és azt találta, hogy a magyar és a török népdalok meglepően hasonlóak. De ez nem a 150 évben keresendő.

      Nekem egy történész azt mondta, hogy hibás az a feltételezés, hogy a 150 év alatt a törökök voltak Magyarországon. Persze amikor Szulejmán jött a seregével, akkor hozott mindenkit. De az ország gondozói mindig a környékről kerültek ki. Mert az jobban ismerte a kultúrát, embereket, nyelvet, stb… A Szoloki Mehmet Pasa is szerb volt. Ő lett az európai birodalom kormányzója.
      Tehát a magyarok annyira nem voltak kapcsolatban a törökökkel, mint azt ma gondoljuk.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Az Estergont szendvicsben szoktam fogyasztani:
    zsömi: Bağya Girdim Bağ Budanmış (Onbeş Yaşında) – Rüstem Avcı
    hús: Estergon Kalesi
    zsömi alja: Mehmet Yakar – Hele Hele Antepli
    és a mustár/ketchup a Hadise – Nerdesin Aşkım, vagy ORHAN KEMAL – HAP KOYDUM
    Ilyenkor családtagot „r” sugarú körben nemigen találni… 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .