Probléma vs. megoldás

A törökök és a magyarok sok mindenben hasonlítanak.

Sok mindenben viszont nem.

És vannak olyan dolgok, amelyekben igazán eltérően látja a két nemzet a dolgokat.

Ezen egyike, és szerintem a legfeltűnőbb a probléma megoldási technika.

A jólismert magyar módszer az, hogy ha gond van, megkeressük a problémát, megvizsgáljuk, majd keresünk rá egy megoldást. Rosszabb és gyakoribb esetben egy kifogást.

A törökök viszont nagyon nem szeretik a kifogásokat. Őket legtöbbször a megoldás érdekli. Nagyon sokszor úgy, hogy a problémát tényleg megkerülik. Mit megkerülik! Egyenesen leütik egy méretes lapáttal, és elássák jó mélyre, nyoma se maradjon! Ha pedig nincs probléma…akkor hát nincs probléma. Csak a megoldás.

Ja, hogy a csuklós busz még mindig nem fordult be a szűk kisutcába?? Mit vacakoltok már vele ennyit?

Egyébként a csuklósbusz és a szűk sikátor esete az, amikor a fizika is le lesz ütve egy lapáttal és el lesz ásva jó mélyre. Az ilyen kívülállók csak ne szóljanak bele a nagyok dolgába.

Tehát a törökök lényegében megoldás orientáltak. A csuklósbusznak be kell férnie. Akkor is, ha nagyobb, mint az utca. A terveknek készen kell lenniük, mielőtt még egyáltalán az igény felmerült volna rá. De még jobb, ha már az előtt készen lettek volna, hogy a Világ Teremtése megkezdődött volna.

Mindez pedig elég érdekes, de annál inkább praktikus megoldásokat szül.

Szokták mondani, hogy a hit hegyeket mozgat. Na de hogy a csuklósbusz tényleg befér egy nála jóval kisebb és szűkebb utcába, de még ipszilonban meg is forduljon! És mindezt úgy, hogy kellően sok ember (köztük a buszvezető, meg az Ali bácsi, akinek kezdődik otthon a kedven sorozata és nem ér rá mindenféle kerülőutakra) hisz benne. A fizikában viszont nem. Mert az is mindig csak kifogásokat keres. Ilyeneket, minthogy van gravitáció, meg ellenhatás, meg hogy a nagyobb, mint b. stb..

Ez az egyik gyakori konfliktusforrás, amikor egy egy európai próbál szerencsét Törökországban. Hogy nem hiszi el, a konferenciatermet tényleg össze lehet dobni másnapra.

Arról nem is beszélve, hogy igen is be lehet parkolni két papírlap közé. Ezek a külföldiek nem tudnak semmit sem..

Néha viszont ott a másik oldal is, amikor nem a megoldást, hanem a problémát keresik. És ugye már láttuk, a probléma el van ásva jó mélyre. Úgyhogy ember legyen a talpán, aki megtalálja. Ráadásul a problémával ott rejtőzik a probléma okozója is. Aki olyan rettenetesen bénán parkolt le az út mentén.

Jó, jó, a forgalmat csak kicsit zavarja, el lehet férni mellette, ha ügyesek vagyunk. És én ügyes vagyok. De most akkor is leállok ide, és megkeresem azt, aki ilyen béna volt. Persze a többiek most nem fognak elférni tőlem, de így legalább belátják, hogy szükséges volt móresre tanítani ezt az elvetemült forgalomzavaró egyént.