Tudni akarod, mennyit ér egy csepp víz?
Üdv Isztambulban, Ramadánkor! Az év legforróbb eseményén!
Már csak 3 hét van a Ramadán (törökül: Ramazan) kezdetéig. A harmincnapos esemény 2015-ben június 18-án kezdődik. És július 16-ig tart. Ezzel pedig az egyik legkeményebb böjtnek nézünk elébe.
Mert nemcsak hogy igen csak meleg lesz (ezt a meleget szokás még dög vagy más k-val kezdődő jelzőkkel is ellátni), de pont a nyári napforduló idejére esik. Ami azt jelenti, hogy az év leghosszabb napján fogunk reggeltől estig (hajnalhasadástól napnyugtáig) víz és élelem nélkül … ööö… hát meglenni… valahogy… majd csak sikerült.
A leghosszabb időszakban (június 18-25) pontosan 19 óra és 17 percet kell nagy türelemmel végigvárni. Pardon, nem várni, mert közben ugyan úgy kell a mindennapi munkánkat végezni, mint egyébként.
Röviden a Ramadánról (Ramazanról):
A Ramadán az Iszlám naptár egyik hónapja. Jelentése: szárazság, hőség (ez utóbbi valószínűleg az idén nagyon találó lesz). A legenda szerint ebben a hónapban Mohamed visszavonult elmélkedni (ami ugyebár böjttel jár), a 27 napon pedig megkapta Istentől (Allahtól) a Koránt.
A hívők pedig erre emlékeznek. Mégpedig úgy, hogy ameddig fent van a nap, addig nem szabad enni, inni, meg semmi olyasmit amitől mi jól éreznénk magunkat, más pedig rosszul. Ezt később egy nagyonhívő úgy módosította, hogy már hajnalhasadáskor be kell fejezni a reggelit (ez kb. 2 órával a tényleges napkelte előtt van), hiszen ő szeretett korán kelni.
Persze ezt nem lehet kibírni, ha nem készülünk fel rá kellően. Mégpedig úgy, hogy még a napkelte előtt jó nagyokat eszünk és iszunk. Főleg iszunk. Meg étel nélkül még csak-csak megvagyunk, na de víz nélkül…
De éppen ezért a szabályok nagyon szigorúak: csak olyan ember kezdhet neki, aki kellően egészséges ahhoz, hogy végig is csinálja. És eközben persze másoknak nem okozunk kárt. A Ramadán szigorúan egy tréning. Nem pedig valamilyen mazochista önpusztító dolog. Tilos gyerekeknek, öregeknek (pedig Bem Apó haláláig minden évben megtartotta a böjtöt), betegeknek, terhes nőknek, stb..
Az, aki nem biztos benne, hogy végig tudja csinálni, és közben a munkáját is rendesen ellátja, annak tilos belekezdenie. A Ramadán nem kötelező. Csak ajánlott.
Mindemellett egy nagyon is tanulságos. Ugyanis 30 napon keresztül megtapasztaljuk az igazi nélkülözést. Pont, mint ahogy a jólismert magyar dal is mondja:
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy elA lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegétJó, mikor hisszük még
Lehet olyan a világ
Amilyet szeretnénk
Hidd el, a hajnal attól szép
hogy minden éjben ott lapul
Az örök sötétségZorán – A szerelemnek múlnia kell
Ez a 30 nap elég arra, hogy az ember megértse, a saját bőrén tapasztalja meg, milyen fontos egyetlen csepp víz, egyetlen falat kenyér. És bár az első napok végén tényleg hatalmas evések vannak, szépen-lassan átszokunk a pazarló életmódról egy sokkal takarékosabbra. Ahol az ételt és az innivalót megbecsüljük.
Tehát sok szempontból nagyon tanulságos, és egyben egy erőpróba is. Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, azt mondanám, hogy olyan, mint lefutni egy maratont.
Ramadán (Ramazan) időpontok 2015-re: Az İmsak, ameddig be kell fejezni a reggelit. Legközelebb pedig az Akşam-nál lehet majd vizet inni, vagy enni.
Természetesen a turizmus továbbra is él a Ramadán ideje alatt is. Erre majd még kitérünk bővebben, ahogyan sok minden másra is. Egyenlőre a turistáknak ajánlott egy korábbi bejegyzés.
Ramadán (Ramazan) 2015 - kezdődik,
- Miről szól a Ramazán (Ramadán)? (1.000)
- Turista Ramazánkor (Ramadánkor) (1.000)
- Már csak 1 hét a Ramazánig (Ramadánig)! (1.000)
- Ramazán este (1.000)
- Ramadán (Ramazan) 2014 - hamarosan! (1.000)
- A bizánciak akik magukat sosem nevezték bizáncinak. (RANDOM - 0.067)
Szia!
Olvastam egy cikket egy dietetikus orvostól a böjtről, annak főleg az egészségügyi aspektusairól.
Tételesen felsorolta a fajtákat, közöttük a Ramadant is. A cikkében az összes böjttípus közül ezt találta a legkevésbé hasznosnak, sőt inkább károsnak egészségügyi és élettani szempontból. Mert hogy az egészből böjt helyett egy napi ciklus lesz, azaz napnyugtáig éhezés, és utána pedig pukkadásig zabálás meg ivás. Másnap ugyanez. Ebből kifolyólag kimondottan *károsnak* tartja az egész folyamatot a rohamzabálás/rohamivás miatt.
Szerinte a szervezetet súlyosan megterheli és összességében kimondottan károsnak tartja az egészségre. A kalóriamérleg ugyancsak pozitív lesz, mert az emberek összességében általában sokkal többet esznek és isznak az alatt az este/éjszaka alatt, mint azt akár egész nap tennék. Sokkal zsírosabb, cukrosabb ételeket esznek bődületes mennyiségekkel. És akkor a cukorbomba miatti inzulinsokkról, a felpiszkált cukorbetegségről, az elhízásról, sztrókról még szó sem esett.
Neked erről mi a véleményed?
Sok kívülállótól hallottam hasonlókat, bár ennyire részletesen még senki nem vezette le. A többiek egyszerűen csak azt kérdezik, ha este úgyis dugulásig eszik mindenkit, akkor ebben mi a jó.
A dolgot, vagy inkább mítoszt jelentősen erősíti, hogy ha Ramadánkor járunk Törökországban, azt látjuk, hogy az utcán minden este megrakott asztalok körül ül mindenki, és megállás nélkül csak eszik és eszik.
Pedig ennél azért összetettebb a kérdés. 🙂
Persze nyilván sokan vannak, akik minden este jó belaknak, mérhetetlenül, luxus éttermekben, stb… De ugye ők azok, akik nem értették meg a dolog lényegét: az önmegtartóztatást.
Mi egy teljes Ramadán alatt kb. 4 alkalommal vacsorázunk valamelyik étteremben. Ezeknek is megvan a maguk szerepe: első nap, és utolsó nap egyértelmű. A Ramadán egyfajta baráti ünnep. Nagyon számít, hogy ilyenkor kivel együtt törjük meg a böjtöt, azaz kivel együtt vacsorázunk. Így az első napon fontos ismerősökkel együtt kezdjük, majd másik fontos ismerősökkel fejezzük be az utolsó napon. És még 2-3 alkalommal másik fontos ismerőssel, baráttal, rokonnal is leülünk egyet enni.
A többi alkalommal viszont otthon vagyunk.
A reggeli is hasonló, de ott csak az első reggeli ami nagyon fontos, akkor van roskadásig megpakolt asztalt. És próbáljuk a rokonokkal együtt eltölteni.
Eddig még minden úgy van, ahogy a doktor bácsi, néni leírta.
Csakhogy ez a böjt roppant kemény tanítómester. Az első nap még belefér egy hatalmas vacsora, de hosszú nappali böjttel a szervezet átáll egy takarékosabb módra. Én már a második napon alig bírok megenni egy rendes adag vacsorát. Nemhogy még ezen felül extra adagot! Kb. 1 hét után már a rendes adagot sem kérem, hanem lassan elég lesz a főzelék meg némi kenyér. Reggelire is csak simán kenyér meg dinnye (víz+cukor)
Nagyon sok böjtölőtől hallottam hasonlót, hogy ők se kívánnak ünnepi vacsorákat, hanem valami kevés étel tényleg elég lesz.
Egyébként nem is kellene zsírosabb ételeket enni. Semmi sem indokolja. Ráadásul a török nyelvben a zsír, a vaj, és az étolaj ugyan az a szó. És itt is nagy ellenség most a zsír, csak a nyelvi furcsaság miatt az olajat is mellőzik, amennyire csak lehet. Aki pedig egy egész napot átböjtölt, tuti, hogy hányni fog egy zsírosabb ételtől.
Az, hogy a szokásosnál zsírosabbat esznek, az semmiképpen nem állja meg a helyét. Legfeljebb ugyan olyat, mint egyébként.
A cukrosabbat viszont igen. Vacsora után még beülnek egyet teázni. Főleg most, amikor a reggeli és a vacsora szinte összeér. Ilyenkor pedig csak előjön 1-2 baklava vagy más sütemény, ami rengeteg cukorból áll.
Azért tegyük hozzá, hogy árnyaljuk a képet, azok, akik ilyenkor süteményt esznek, többségük máskor is szokott. Ha nem is rendszeresen, de néha-néha igen. Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy máskor nem, de most a Ramadán alatt őrült módon esznek sok sok cukrot. A megszokottnál több süteményt viszont fogyaszthatnak.
De itt megint hozzá kell tenni, hogy ezek leginkább csak azokon a napokon fordul elő, amikor nem otthon esznek.
Összefoglalva:
A Ramadán eredendően az önmegtartóztatásról szól, nem a pukkadásig evésről. Ez persze embere válogatja, hogy melyiket választja. Az egész napi koplalás azért sokat segít, hogy inkább a szokottnál kevesebbet együnk. Én a Ramadán vége után kb. 1 hónapig még a megszokottnál kevesebbet eszek. A vízhasználatom hamarabb visszaáll a megszokottra.
Legjobb példának a dohányzást tudom felhozni. Ez is olyan, amit tilos napközben. Sokan vannak, akik a vacsora után láncban 5-8 szál cigarettát elszívnak. Olyan is, aki már evés közben is két falat között szív egyet, megállás nélkül. Nagyon sokan vannak viszont, akik a Ramadán közeledtével elgondolkodnak, hogy itt egy jó alkalom a leszokásra. És bele is vágnak, kezdve úgy, hogy este csak 1 száll cigaretta.
A leszokás nehéz, és végül a többségnek nem sikerül. De ők a Ramadán után kevesebbet szívnak.
Lényegében csak elhatározás kérdése, ki miként áll a dologhoz. 🙂
ui: a rohamzabálással nem tudok egyet érteni. Szigorú sorrend van a vacsoránál: először 1 pohár víz, utána datolya, kenyér és sajt meg pide. Őt követi a leves, és majd csak utána érkezik a főétel. Viszonylag hosszú bevezető van a tényleges evésig.
Meg aki 17 órát várt az evésig, az pár percet még türelemmel tud várni. Nem éhes farkasként veti magát az ételre. 🙂
Talán sokat segít az, hogy ez egy szabadon választott önmegtartóztatás. Napközben bármikor lehetőségünk van enni, de nemet mondunk rá. Így este is könnyebb a gőzölgő étel felett ülni, és várni.
Amiről viszont inkább beszélni kellene, mint komoly negatívumról, egészségügyi szempontból, hogy este, sőt! éjszaka történik az az evés, aminek órákkal korábban kellett volna. Ugye szokták mondani, hogy este 6 után ne együnk nagy dolgot. Mi pedig este 9-kor állunk neki … mondjuk úgy.. ebédelni… És ezt utána nem követi semmiféle mozgás. Másnap pedig ülünk az irodában egész nap.
Ha valamivel, akkor ezzel kellene kezdeni valamit nagyon. Mondjuk egy kis gimnasztika 2 órával a vacsora után a süteményevés helyett.
Köszönöm a választ! Szerintem simán megérne egy önálló posztot is, belülről nézve mindjárt más a perspektíva.
Érdekes lenne megnézni, vajon Törökországban vajon magasabb arányban fordulnak elő cukorbetegek, mint nálunk? Mert ugye a cukorbetegség tényleg kiprovokálható a genetikai háttér mellett.
Képzeld el, a vércukor szinted rendkívül alacsony egész nap. Este pedig ledobod a cukorbombát. És a hasnyálmirigyed ráküld egy vödör inzulint ijedtében. Másnap ugyanez, és minden este felszökik az egekig.
Hogy állnak a szív- és érrendszeri betegségekkel, mennyire viseli meg az embereket a libikóka.
Amúgy meg ott is millióféle ember gyakorolja a szokást – ki így ki úgy. A purista szemléletben – amit ugye Te is követsz biztosan inkább az „egészséges” irányba tolódik a böjt mérlege, de biztosan másik sok millió embernél meg nem. Hogy mik lehetnek az arányok, annak csak a török orvosok lehetnek a tudói…
Az az igazság, hogy törökök amúgy is találnak millió módot naponta, amivel felmegy a vérnyomásuk, a cukruk meg mint a hullámvasút.. A Ramadán egy csendes sziget ahhoz képest..
Magáról az ünnepről lesz majd sok sok poszt 🙂