Irány a Szigetek!

A Szigetek története

Kezdetben vala a semmi..
Aztán lőn kék. A nagy Kék.
Aztán ebből kiemelkedék a kicsi zöld. Sok kicsi zöld.
Aztán nem történt semmi.

Vége

Úgyhogy itt csend van, nyugalom, és béke…

áááááááááááááááááá, jönnek a turisták!!

Szigetek
Szigetek

A Szigetek az Isztambul mellett található szigetek neve. Így nagyon nem fogjuk összekeverni őket.

Van egyébként egy hosszabb nevük is: Herceg Szigetek. De mivel egy kupacban van mind, nem kell a dolgokat túlbonyolítani. Jók lesznek azok így is: Szigetek.

Mint a nevéből is látszik, nem lekváros fánkról van szó, hanem szigetekről. Mégpedig nem is egy! 4+1+2+1 (meg még 1 van valahol) db szigetről van szó!

A Szigetnek azért kicsit hosszabb történelmük van, a fent említettnél, de nagyon sokkal nem. Földtörténeti szempontból Európához tartoznak, miközben jócskán benyúlik az ázsiai oldalra. Tehát aki ide hajózik be, annak nyugalom, még Európában marad.

Ami pedig az írott történelmet illeti: Ez a hely, amolyan nyaraló övezet volt, és ma is az. Lényegében a görög (rum) és az örmény arisztokrácia szigetei. A csendes hangulatot az is megőrzi, hogy a Szigeteken nincs gépjármű forgalom. Csak lovaskocsi, bicikli, meg sok sok séta.

Aztán persze ha jó idő van, akkor fél Isztambul ide özönlik, és akkor pá-pá csend és békesség! Úgyhogy menjünk télen. Nem baj, ha odafagyunk a hajó korlátjához! Legalább biztosan nem késsük le az utolsó hajót.

A fő szigetnek az a neve, hogy BüyükAda. Azaz Nagy-sziget. A legtöbb hajónak ez a végállomása, míg mások direkt ide érkeznek. Tehát itt mindenki le fog szállni. Mivel ő a legnagyobb (5.46 km2), a legtöbb látnivaló és így a legtöbb ember is itt található.

Leginkább a faházakat, villákat érdemes megnézni. Majd barangolni az erőben. De itt találjuk az Aya Yorgi templomot és monostort is, meg az Ayios Dimitrios templomot. Egyiket fent a hegy tetőn, másikat pedig lent a parton.. a túlparton. És persze lehet halat enni, teázni, fagyizni. Azaz még akkor is eltölthetünk itt egy egész napot, ha nem tévedünk el.

Ja, és Torckij-nak is van itt háza! 🙂 Itt élt 1929-1933 között. Érdekesség, hogy a ház vörös téglából épült…

Bárhogy is, ha a Szigetekre jövünk, akkor egész napos programmal kell számolni. Mert bár van gyors hajó, stb.. Azért csak délután lesz, mire visszaérünk Isztambulba. De akár itt is aludhatunk valamelyik szállodában.

Büyükada
Büyükada

Amennyiben viszont úgy érezzük, hogy kicsit sok ember van körülöttünk, akkor inkább válasszunk másik szigetet. Pl. egy megállóval előbb található a HeybeliAda. Az ő jelentése Nyeregtáska-sziget. Bizony! Egy szigetnek akár ilyen nevet is lehet adni. Hiszen nem tiltakozik ellene.

A BüyükAda-hoz hasonlóan itt is találunk szép házakat, fákat, csendes utcákat. Ráadásul ezek tényleg csendesebbek. E mellett itt található a Tengerészeti Főiskola is. Mégis csak egy sziget a tenger közepén – ideális hely.

A tengerészeti főiskola
A tengerészeti főiskola

De van itt még egy érdekesség, csak jól elbújt. Mégpedig az utolsó bizánci keresztény templom. Őt még Isztambul elfoglalása előtt építették, és mivel eléggé messze van a várostól, sose lett mecsetté alakítva. Így ő a Bizánci Birodalom utolsó létező bástyája.

E miatt pedig ez a sziget is időnként tele van turistával.

Ugyan ezen a szigeten található Anglia második konzulátusa is. Ő valójában I Erzsébet egyik egzotikus nyaralója volt. Ez az épület is meglehetősen régi.

Következő szigetünk a BurgazAda. Az ő jelentése, hogy Erőd-sziget. Még Nagy Sándor egyik hadvezére (diadokhosz), Demetrius építette. E mellett itt van egy szuper éttetem, szuper kilátással. Róla bővebben itt olvashattok.

Az utolsó pedig a “nagy” szigetek közül a Kınalıada. Neve Henne-szigetet jelent, a jellegzetes színű föld miatt. E mellett a sziget nevezetessége, hogy 90%-ban örmények lakják. És azért ő az utolsó nagy, mert még ide lehet hajóval könnyen eljutni.

A következő, ahova még el lehet jutni egy kis ügyeskedéssel, az a Sefer Adası.  Ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Gyöngy-sziget.

Ő nagyon jó elbújt a BüyükAda mögött, így sem a turisták, se másik nem találják meg egykönnyen. Hajóval is csak közvetlenül a BüyükAda-ról, vagy Bostancı-ból érhetjük el. Házakból is csak 108 található. Úgyhogy itt végre tényleg csend és nyugalom van. Kivéve a partokon. Ugyanis itt találjuk a Szigetek egyik legjobb tengerpartját. A többi szigeten is lehet pancsolni, de itt mégiscsak kevesebben vannak. 🙂

Isztambuli strandolásról itt lehet többet olvasni.

A következő szigetünk a Yassıada, amely Lapos-szigetet jelent. Őt már a bizánciak is arra használták, hogy akit meguntak, ide száműzték (náluk még nem ment annyira a zsákipar, mint később az oszmán időkben, amikor is a megunt embereket simán csak zsákba tették és már mehettek is a Boszporuszba). Később már direkt politikai börtönt építettek a szigetre. Ebből 4 földalatti cella még ma is látható (lenne, ha a sziget látogatható lenne).

De hogy senki ne érezze magát elhagyatottnak, a bizánciak építettek egy templomot és egy monostort is.

Ki tudja miért, a IV. Keresztes és Turista Hadjáratban, amikor az igazhívő keresztények fél Bizáncot hazavitték, ezt a szigetet is elfoglalták. Sok minden nem volt rajta, de valakinek mégis csak kellett…

1847-ben a brit nagykövet megvásárolta. És egészen jól meg is volt vele, kertészkedett, stb.. De aztán mégis megunta (nem is épített új épületet – akkor hol lakott??), és eladta egy török pasának. De hogy ő mit csinált vele, talán még a Pasa sem tudja…

1923-ban Törökországban köztársaság lett, megszűnt a pasáskodás. Noha nem azonnal. 1947-ben a szigetet a Török Tengerészet kapta meg. Mint ahogy a Heybeliada-nál láthattuk, ideális hely azoknak, akik vízzel foglalkoznak. Arról nem is beszélve, hogy a diákok este nem tudnak kiszökni a helyi kiskocsmába. Hacsak nem akarnak ténylegesen elázni..

A következő évtizedek politikai viharában ide-oda csapódott az épület tulajdoni lapja. Legutoljára 1993-ban az Isztambul Egyetem kapta meg. Ők viszont úgy érezték, hogy itt minden túlságosan szeles és vizes, és minden túl messze van. Így manapság többnyire elhagyatott. Leginkább a búvárok szoktak itt gyakorolni.

A Sivriada, más néven Éles-sziget, amit békés imahelyként volt ismert. Sok híres embert járt ide békét lelni, akik közül néhány elfelejtett visszamenni, így végül tényleg meglelte az örök békét.

A romok jól mutatják, hogy bár próbáltak templomot és monostort építeni, de azért mégiscsak messze van, a sziget pedig kicsi. És persze szeles és vizes…

1911-ben egy komoly projekt vette kezdetét. Isztambul összes kutyáját (más források szerint szamarát) összegyűjtötték, majd kitették erre a szigetre. De a nem sokkal az események után több földrengés is megrázta Isztambult. Ezt pedig égi jelnek vették, és gyorsan visszahozták a kutyákat/szamarakat.

Egyesek szerint a szamarak azóta is köztünk járnak…

A Burgazada és Heybeliada között egy még kisebb szigetet találunk. Ő a KaşıkAda, azaz Kanál-sziget. Nevét onnan kapta, hogy nem a villára, nem is a forgótárcsás mosógépre, hanem pont egy kanálra hasonlít. Micsoda véletlen! Egyébként nincs itt semmi.

De még ez a semmi is több, mint amivel a Tavşan Adası (Nyúlak-sziget). Ő egy 90 m-es szikla. Nyúl nincs rajta. Viszont van egy hosszú-hosszú története, hogy miért éppen nyúl lett a sziget neve, és nem zsiráf. De sajnos ez a történet nem túl értelmes, se nem romantikus, nagy háborúk sincsenek benne, vagy erkélyre mászó szerelmesek (nyulak), pláne nem érdekes.

Itt egyébként nagyon jól lehet búvárkodni, mert tutira nem fog egy hajó elütni minket.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (6 votes cast)
Irány a Szigetek!, 7.0 out of 10 based on 6 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .