A hiedelemmel ellentétben a Török hódoltság korszaka nem feltétlenül pusztulást hozott Magyarországra. Sőt!

Az Oszmán Birodalom az elfoglalt területeket természetesen szerette jó állapotban megőrizni és fejleszteni, hogy ez is a birodalom gazdagságát növelje (végül is ez volt a hódítások lényege). Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy Kecskemét és környéke ekkor élte át az első virágzó korszakát.

Most erről az korról láthatunk egy kiállítást a kecskeméti Cifrapalotában.

kiállítás 2016. március 1-jéig tart nyitva.

„A beszélő köntös nyomában” című kiállítás Kecskeméten
„A beszélő köntös nyomában” című kiállítás Kecskeméten

A Kecskeméti Katona József Múzeum (közismert nevén „Cifrapalota”, Rákóczi út 1.) 2015. július 31- 2016. március 1 között nagyszabású kiállítást tart a térség török hódoltság koráról.

A kiállítás Kecskemétnek és térségének első virágzó korszakát mutatja be, mely a török hódoltság időszakára esett. A tárlat segítségével bepillanthatunk a céhekbe tömörült iparosok, a vásárokon forgolódó mesterek és kereskedők mindennapjaiba is, mindezt pedig a legmodernebb technikai eszközök felhasználásával tehetjük.

Többek között Kecskemét piactere is megelevenedik azon az interaktív panelen, mely egyike a Cifrapalota legújabb kiállításán használt 3D-s technológiának. A beszélő köntös nyomában címmel megnyílt tárlaton több mint ezer régészeti emléket és soha nem látott rekonstrukciókat vehetünk szemügyre.

(forrás: kecskemétitv.hu)

A kiállításon több, mint 1000 régészeti tárgyat csodálhatunk meg. E mellett különleges, soha nem látott 3D-s rekonstrukciók segítségével élhetjük át a török időszakot. Erről egy nagyon látványos videó is készült.

A kiállításról bővebb információkért érdemes a Facebook oldalát nyomon követni, ahova friss képek is felkerülnek.

Maga, a címadó Beszélő köntös is egy nagy klasszikus magyar film, ami Kecskemét török kori életébe nyújt bepillantást. E mellett a film is nagyszerű. 1941-ben mutatták be, mint “Az első magyar színes világfilm

Nemhiába, leleményes nép a magyar. Ez többször is kiderült a történelem során, ez a film pedig ismét a bizonyítás egyik példája, mely a török időkbe kalauzol vissza bennünket, méghozzá Kecskemét szabad városába, amit a szemben álló ellenséges csapatok rendszeresen sarcolnak. A városatyák éppen azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszabadulni a függetlenségtől, mert ugyan szép dolog a szabadság, de akkor senki nincs, ki megvédené őket. Sok töprengés után végül Lesták szabómester fiának jut eszébe a megmentő ötlet. Nyomban küldöttséget is indítanak Budára fényes ajándékok kíséretében, s azt kérik a szultántól, tegyék meg a várost valamelyik bég székhelyévé. Teszik mindezt abban a reményben, hogy hátha így megmenekülhetnek a zaklatásoktól.

A szultán azonban bég helyett csak egy köntöst küld nekik, amiről – az első meghökkenés után – hamarosan kiderül: hatalommal rendelkezik. Ha egy török megpillantja, leborul előtte, s minden kérést teljesít. Természetesen gyorsan híre kerekedik a dolognak, s egy másik város tanácsa Cinnával, a cigánylánnyal elküldi a köntöst, hogy Lesták szabómester készítse el annak a pontos másolatát. A hiú szabó azonban büszke a tudására, így elcseréli a köntösöket, mert úgy gondolja, munkája olyan jól sikerült, hogy senki nem veszi észre köztük a különbséget. Tettéért életével fizet, mert a köntösről hiányzik a titkos jel, minek következtében a bűvös hatás is elmarad. A kétségbeesett városi tanács halálra ítéli Cinnát, a cigánylányt, Miska szerelmét, amiért elkótyavetyélte a gondjaira bízott köntöst. A kuruc csapatok élén azonban épp jókor megjelenik Miska, és megmenti.

A beszélő köntös filmtechnikai szempontból is fontos mérföldkő a magyar filmtörténetben, mely a korabeli szaksajtó szerint nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is úttörő vállalkozásnak számított. Az addig lélektani drámák rendezőjeként ismert Radványi Géza ezúttal új oldaláról mutatkozott be, s kiváló akciófilmet készített, amihez nemcsak a minden addiginál magasabb, 350 000 pengős költségvetés járult hozzá, hanem a külső forgatási helyszín és a nagy számú kosztümös statisztéria, valamint a dekoratív díszletek is.

Folytatás és forrás: Sulinet

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
„A beszélő köntös nyomában” című kiállítás Kecskeméten, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .