Ezt a trükköt a taxisoktól tanultam

Isztambulban a közlekedés megunhatatlan.

Vagy ha unjuk is, akkor sincs mit tenni. Mégse lehet a kocsit a dugó közepén hagyni…

Aki nagyon unatkozik, az pl. nyomhatja a dudát. Ah! Úgy hallom vannak néhányan….

Egyik kedvenc témánk (a kebab és a macskák mellett) az isztambuli közlekedés. Itt ugyanis mások a szabályok. Nem is szabályok, inkább szokások vannak. Mind-mind annak a praktikus oknak alárendelve, hogy végre, végre valahára eljussunk A pontból B-be.

Az A és B pontok egyébként roppant közel vannak egymáshoz, bár néha eléggé cirkalmas útvonalat kell bejárni hozzá. Az isztambuli városfejlesztők nem vacakolnak papírlapos rajzolgatással. Valószínűleg direkt 3D-s programban tervezik az utakat, melyek nem ritkán igazán egzotikus alakzatokat alkotnak. Már az óvárosban is két párhuzamos utca között akár 100 m-es szintkülönbség lehet, de a modern bevásárlóközpontok közelében levő utak olyan szinten 3D-ben kacskagingósak, hogy az egyiktől a navigációs programom megsértődött, és azóta csak oroszul hajlandó velem szóba állni.

No tehát itt szokások vannak. A szabályok pedig hozzá igazodnak. Ilyen praktikussági szokás az, hogy annyi autó megy egymás mellett, amennyi oda befér. A felfestés pedig… az csak azért van, hogy nem valami unalmas szürke aszfalton kocsikázzunk.

Két sáv az egysávos úton
Két sáv az egysávos úton

Ez utóbbi oly annyira igaz, hogy egyes helyek eléggé izgalmasan néznek ki, azáltal, hogy mindenféle fehér-piros-sárga-zöld csíkok vannak felfestve. Közben pedig mindenki megy, ahogy sikerül.

Ha Isztambulban autót akarunk vezetni, akkor igazándiból a taxisosoktól lehet tanulni.

Róluk tudjuk, hogy valószínűleg egy másik dimenzióból érkeztek, ahol az empátia, türelem, és a szabályok betartása, nem is beszélve az udvariaskodásról, egészen biztosan hiánycikk. Ők aztán tényleg érdekesen közlekednek.

Viszont érdemes őket megfigyelni, mert rengeteget lehet tőlük tanulni.

Szoktak is rám panaszkodni, amikor a piros lámpánál beállok eléjük, a sor elejére. De mondom nekik, hogy ők voltak a tanáraim. Mondjuk ettől nem szoktak megnyugodni…

Szóval van egy ilyen trükk, hogy nem a sor végére állunk be, hanem mindjárt az elejére. Mindenki elé. Ott egyébként a taxik szoktak állni. Külön érdekesség, hogy bár csak forduló sáv van, de a lámpa előtt hegyekben állnak a sárga autók.

Na, nekünk ezek elébe kell beállnunk. Mint jó tanítványnak. Megmutatni a mestereknek, hogy milyen ügyesek is vagyunk.

De tőlük olyat is megtudhatunk, hogy melyik a legrövidebb út. Bár a taxira nincs kiírva, hogy hova is próbál eljutni, de jobb ötlet híján megpróbálhatunk egyet követni. Egészen biztosan érdekes helyeken fog áthaladni. De az is lehet, hogy frászt fog kapni attól, hogy egy ismeretlen autó lohol a nyomában.

A másik, hogy Isztambulban egy amolyan kecskés játékot játszunk: ki adja meg magát előbb, amikor farkasszemet nézünk egymással az egyirányú utcában. Ki lesz az, aki visszatolat. Ilyenben megint a taxisok az egyik legjobbak. De mi lehet még jobbak. Főleg, ha sokat gyakoroljuk. Én a tükör előtt szoktam (ez jó a morálnak is, mert én szoktam nyerni…)

Tehát összességében érdemes a taxisokat követni, hátha el tudunk csípni tőlük pár trükköt, amik hasznosak lehetnek ha Isztambulban vezetünk.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
Ezt a trükköt a taxisoktól tanultam, 10.0 out of 10 based on 5 ratings
 

4 Replies to “Ezt a trükköt a taxisoktól tanultam

  1. Kedves CyberMacs!

    Megyek Istanbulba!!!!! 🙂 El sem hiszem! Kezdem az elejétől. Szóval valahogy hirtelen, nem tudom, hogy mitől, honnan, de egyszercsak villámcsapászerűen beleszerettem Istanbulba. Nem tudom, honnan jött, még eddig nem volt leendő utazásaim célpontja, semmit nem tudtam jóformán sem Istanbulról, sem Törökországról.
    Most gondolhatják sokan, hogy persze a Szulejmán sorozat megtette hatását…Hát nem nézem. 🙂 Sőt tv-t sem nézek, mert utálom a reklámokat. Inkább letöltöm a filmeket, ami érdekel.
    Egyszer csak elhatároztam, hogy idén nyáron semmi Adria, Balaton, irány Istanbul. Hirtelen felindulásból vettem egy repülőjegyet. Gondoltam megnézem, hogyan mivel jutok el a kinézett hotelig. Gondoltam a taxi nem rossz választás. Irány a google maps és ekkor jött a para! Bakker! 2 reptér! És az enyém az ázsiai oldalon, és nem egy köpésnyire… Kétségbeesetten keresem a megoldást az okos google-n. Hála annak a magasságosnak, (bárhogy is hívják) fennakadtam a hálódon. Az oldaladon megláttam Ramazan hirdetését, hirtelen megvilágosultam, egy kő esett le a szívemről, mégsem fogok elveszni. Ekkor kezdtem belemélyedni a blogodba. Hát mondhatom: GRATULÁLOK, minden elismerésem!!!! És millió köszönet érte. Az elmúlt fél évben úgy olvastam, mint más a bibliát. Ma már minden reggelem úgy kezdődik a munkahelyemen, hogy nem a leveleket nézem meg, hanem a bejegyzésedet olvasom. És nagyon jól szórakozom! Feldobja a napomat! Nagyon jókat írsz, élvezet olvasni minden egyes mondatot. Szóval az írásaid, a Wiki, mindenben segített, összeraktam szépen az utamat, az érkezésem, szállásom, a tömegközlekedéssel megoldok mindent, van istanbulcard-om is, csak fel kell töltenem, a video nagggggyon jó ötlet, többször megnéztem, hogy kell használni azt a “dobozt” :). A látnivalókat összegyűjtöttem, Te mindenre gondoltál (nyitva tartás idők). Így remélem a segítségeddel minimálisra csökkentettem a váratlan meglepetéseket. Szóval, alig várom már hogy indulhassak. Az oldaladhoz sok sikert, csak így tovább! (Nem tudom, honnan van erre időd… 🙂 ), de írj, írj szorgalmasan, és mi olvassuk. Mégegyszer is köszönöm szépen az eddigi munkádat, sokat segítettél. Minden jót!
    Üdv: Tütü

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
    1. Kedves Tütü!

      Köszönjük a hosszú sorokat! 🙂 És örülünk, hogy az én hosszú soraim hasznosak! 🙂
      Hát igen, Isztambul már csak ilyen. Nem figyel oda az ember, és máris elragadja… 🙂 Úgyhogy élőben duplán vigyázz vele! 🙂

      üdv és jó mulatást! CyberMacs
      ui: én se tudom, hogy van rá időm… 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Kedves CyberMacs! A jövő év májusában feleségemmel Isztambulba töltünk egy hetet, ezért találtam ár a blogjára. Sokat utazunk és sok útleírást olvasok. Könnyeden, élvezetesen és impulzívan ír. Gratulálok.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .