Isztambul rövid történelme

Isztambul történelme ugyan úgy az idők homályából indul, mint minden városnak Anatóliában.

Annyit azért már biztosan tudunk, hogy kb. 8000 éve ott volt egy ügyfél.

Persze ő még nem tudott róla, hogy ő egy ügyfél. De hamarosan megjelent a világ első kebabárusa..

Isztambul történelmét azért is nehéz meghatározni, mert mint az előző nap már beszéltünk róla, Isztambul hatalmas. És gyorsan növekszik. Az a falu, ami 10-50 éve még egy távoli csendes kis helység volt, ma már a belvároshoz tartozik. Most ennek a falunak a többezer éves történelme Isztambul történelme?

Még ha a szigorúan vett, klasszikus 1950 előtti városméretet nézzük, akkor is komoly különbséget kell tenni az ázsiai és az európai oldal között. Sokáig az európai rész volt a központ. Ott is a mai Fatih kerület. Míg vele szembe, az Aranyszarv-öböl túloldalán laktak azok az emberek, akik hasznosak voltak a városnak, de valamiért nem illettek bele az ideális politikai körképbe. Ez a Galata (régen Pera) kerület, ahol az olasz kereskedők (főleg genovaiak, majd velenceiek), arabok és a keresztények elől menekülő zsidó családok települtek le.

De még ezzel is szemben, az ázsiai oldal sem maradt üresen. Hiszen aki este érkezett a Boszporusz partjára, ha hajót nem is kapott, de kebabot, szállást és szőnyeget biztosan. Sőt! Elnézve a mai Kadıköy éjszakai életét, valószínűleg a különféle pálinkafajtákban sem volt hiány.

Lehetett is vigadozni nyugodtan, hiszen a szultán innen messze járt… Vagy mégsem?

A Dolmabahçe Palotában találunk bizonyítékot arra, hogy a szultán sem vette meg az alkoholt. Így nem kizárt, hogyha az Oszmán Birodalom uralkodójának kicsit elege volt a háremből és csendre vágyott, akkor az éj leple alatt titokban áthajózott a túloldalra. Talán nem véletlen, hogy a Topkapı Palotával szembeni ázsiai részt Harem-nek hívják.

Ali nagyvezérem, készüljél! Leugrunk a Hárembe. Nem abba, hanem ami a túloldalt van, ahol azt a jó barackpálinkát árulják!

Dolmabahçe Sarayi" href="http://www.flickr.com/photos/9893763@N08/786394505/">Dolmabahçe Palota" src="http://farm2.staticflickr.com/1282/786394505_fb1fe5ef15.jpg" alt="Mit rejt a Természettudomány Enciklopédiája? - Dolmabahçe Palota" width="500" height="375" />
Mit rejt a Természettudomány Enciklopédiája? – Dolmabahçe Palota

Na de kezdjük az elején!

A Boszporusz jelentése Tehén-átjáró. Ehhez tartozik hozzá a tehénszarv, az Arany-szarv öböl. Mint minden tehenes mitológiához, ehhez tartozik olyan történet, amiben Zeusz szerepel, sok sok fürdőző szűzlánnyal. A végén persze megjelenik Héra, és ezzel véget és ért a mulatság. Aztán hogy Zeusz hogyan úszta meg ismét, hogy Héra eunuchot csináljon belőle, arról nem szól a történet. Minden esetre a mitológia szellemében évszázadokon keresztül itt üzemelt a hárem.

A sokkal ismertebb történelmi kezdett már arról szól, hogy ie. 667-ben Büzasz göröghonból menekül (az ő Hérája kevésbé volt megbocsájtó, mint Zeuszé). De mielőtt még elindult volna otthonról, amilyen antik szerencsesüti módon betért a delphoi jósdába. Ott azt mondták neki, hogy mehet, ahova akar, de ha meglátja a vakok szigetét, akkor vele szemben alapítson várost, és ott egy hatalmas birodalom fog kinőni a földből.

Büzasz gyakran járt a jósdákba, a számláját is rendesen fizette, nem volt tartozása, de ilyen sületlenséget még ő sem hallott. De muszáj volt indulnia, mert ami felé közelgett, az nem egy békés felvonulás volt.

Arról nem tudni, hogy ő is ugyan úgy bolyongott-e, mint Odüsszea, pedig krónikása biztosan volt. Egyik nap, ki is ültek a hajó oldalára, hogy naplóra vegyék, amit éppen látnak.

– Írjad: »Krisztus előtt 667-ben járunk, augusztus 4-én…«
– Honnan tudod, hogy Krisztus előtt járunk? Egyáltalán ki az a Krisztus? Ő jön utánunk egy másik hajóval? Meg mi az az augusztus…
– Jó, akkor írd azt, hogy » reggel van, mint ahogy tegnap is. Meg köd is van, mint tegnap is «
– Leírjam azt is, hogy végérvényesen eltévedtünk?
– Ne azt azért nem… Írd inkább, hogy titkos küldetésben vagyunk, ezért csak az istenek tudják, merre járunk.
– Ott azért van valami sziget féle..
– Jaja, én is látom. De ott valami ostobák élnek. Tegnap én is néztem… De hülyék azok, mert velük szemben egy sokkal jobb hely van.
– Amit most nem látunk, mert köd van.
– Jaja, de akkor is jobb hely. Szóval itt a hülyék laknak.
– Írjam azt, hogy
»ma kikötöttünk a Hülyék-szigeténél«?
– Azt azért még se kellene így, direktbe leírni…
– »Vakok-szigete jó lesz«?
– Vakok-szigete… mi? ezek a sarlatánok mégiscsak igazat mondta? Ezt még ők se gondolhatták komolyan! És tényleg! Ott fogunk várost építeni, a túloldalt!

Így történt az, hogy tényleg megérkezett Büzasz, tényleg megtalálta a vakok szigetét, és tényleg alapított egy várost. És tényleg ott lett egy hatalmas birodalom. De ahogy a delphoi jósdáknál lenni szokott, valami csúsztatás mindig van. A birodalmat ugyanis nem Büzasz épített fel! De még csak nem is az utódai!

Az első birodalom jellegű megmozdulás akkor történt, mikor a Római birodalom átmozgatott ide pár tízezer katonát. De ettől még nem lett Büzasz birodalmi központ. Csak egy volt a többi tartomány között.

Valahogy azért a rómaiak érezték, hogy ilyen névvel mégsem maradhat.

– Honnan jösz?
– Büzasz.
– Pedig fürödtem! Idén négyszer is!

..úgyhogy átnevezték Byzantium-nak.

A rómaiakra jellemző volt, hogy valakit mindig le kellett harcolniuk. Ahogy mondták is: cirkuszt és kenyeret a népnek! Hát otthon volt a cirkusz, így aki elmenekült onnan, mehetett a határra csatázni. Egyetlen barbár horda sem lehet olyan veszélyes, mint egy feldühödött háziasszony.

De hamar elfogytak a határon túli ellenségek. Maradtak az otthoniak. A birodalom történetében többször gazdát és nevet cserélt Byzantium városa. De csak úgy mellékesen. Komolyabban nem foglalkozott vele senki. Egészen 330-ig (immár Krisztus után), amikor Nagy Konstantin áthelyezte ide a székhelyét, és ezzel együtt a birodalom fővárosát is. Ekkor már mint Új Róma (Nova Roma) emlegették

Ez pedig tényleg meghozta azt a dicsőséget és virágzást, amit majdnem ezer éve Delphoiben megjósoltak.

395-ben a Római Birodalom végleg ketté szakadt. A Keleti Római Birodalom fővárosa immár Byzantium maradt. Majd 476-ben a nyugai, klasszikus Római Birodalom örökre eltűnt a történelem süllyesztőjében. A keleti fél, amit bármilyen hihetetlen, senki sem hívott Bizánci Birodalomnak (azt csak több száz évvel később egy német történész nevezi el), az elején még bírja lendülettel, és növekedni tud. De hamar kiderül, hogy valójában csak halogatni tudják a bukást.

Mégis, a történelem könyvek elintézik azzal a pár sokkal, hogy a bukás borítékolható volt, és 1000 évvel a nyugati birodalom után a keleti is megszűnt.

De hát 1000 (ezer év)! Európa történelmében 10 is komoly változásokat hoz. Itt pedig 1000 évről van szó, amikor Európa (és így Magyarország történelmét) is befolyásolta. Nem beszélve arról, hogy ez idő alatt több-kevesebb sikerrel, de ellenállt a keleti hódításoknak. Majd pedig amikor 1453-ban végleg elbukott, Róma megerősödését és Amerika felfedezését okozta.

A Bizánci Birodalom ezer sebből vérzett. Mi sem mutatja ezt jobban, mint 1204, amikor a IV. keresztes hadjárat megszállt a városban. Majd jó turistás módon, amit csak lehetett, vitt magával.

Mondjuk nem ők voltak az elsők, hiszen a magyarok is többször jártak bevásárló körútra. Néha itt adták el a nyugatról rabolt cuccokat és embereket. Néha pedig innen vitték el a talált dolgokat nyugatra. Botond meg összetörte a kapujukat… Eh, ilyenek ezek a turisták… a keresztesek még a Galata-tornyot is hazavitték.

– Idenézz drágám, mit hoztam neked Konstantinápolyból!
– Aranyat? Drágakövet? Ékszereket?
– Ugyan már… olyat csak a pancserek hoztak, akiknek kicsi a gatyájuk, hogy megpakolják… a te férjed-urad, a bátor és erős neked tornyot hozott! Kirakjuk ide a kertbe, hogy mérföldekről is látszódjon! Hogy fog téged irigyelni a Manci…. az ő Bélája csak egy öklömnyi rubint tudott elhozni…

Tehát végül 1453-ban jöttek a törökök, és elfoglalták a várost. És mint oly sokan azelőtt, mindjárt át is nevezték: Isztambul.

Az érdekesség, hogy ezzel Büzasz városa, immár 2000 évvel a jóslat után, tényleg egy hatalmas birodalom fővárosa lett. Ráadásul ezzel véget ért a többezer éves háborúskodás. Mind Isztambulban, mind az egész Anatóliában.

A törökök gondosan ügyeltek arra, hogy ha lehet, akkor inkább a határ túloldalán csépelik a népet. És nem voltak szomorúak, ha ezzel egy kicsit a birodalmat is növelték.

Teljes béke azért nem lett. Ahogy ma sincs. Csak a korábbinál hangzavarhoz képest lett most már minden csendes.

Aztán elérkezett az I. Világháború ideje, ami teljesen felforgatta az ismert és az ismeretlen világot. Isztambul és Törökország sem úszta meg. Bár tényleges csaták Isztambulban nem zajlottak: a szövetséges egyetlen puskalövés nélkül foglalták el a várost.

Persze, hogy puskalövés nélkül! Hiszen a bazárban becserélték a puskákat szőnyegre. Ezek a puskák pedig később jól jöttek a Török Függetlenségi Háború idején.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
Isztambul rövid történelme, 10.0 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .