Miután a törökök elfoglalták Isztambult, a városban megszaporodtak a mecsetek (törökül cami). Egész pontosan onnantól kezdve jelentek meg.

Az első időszakban még kevés dzsámi épült (ilyen pl. a Galata-torony közelében található Bereketzade Ali Cami). Leginkább a bizánci templomokat alakították át mecsetekké.

Egy jegyzet szerint, mire 1453-ban a törökök megérkeztek Konstantinápoly falai alá, a város félig romokban hevert. A Bizánci birodalomból addigra már csak ez maradt. Nem is annyira a város volt az, amit a törökök el akartak foglalni, hanem az AyaSofya, ami a keleti keresztény egyház központja volt. Fatih szultán nem is akarta a várost megtartani, mondván több vele a baj, mint az előny.

Szerencsére nem így történt, így ma egy hatalmas várost járhatunk be, ahol dzsámikat, templomokat, és zsinagógákat találunk bőven.

Az AyaSofya és a Kék Mecset
Az AyaSofya és a Kék Mecset

Isztambulban elsősorban a dzsámikat szeretjük megnézni. Noha a templomok és a zsinagógák sem megvetendőek. Csak az utóbbi kettőbe nem olyan könnyű bejutni. Az utóbbi egybe pedig különösen nehéz.

Anatóliában az első dzsámikat a szeldzsuk törökök építették. Ezek többnyire még visszafogottak voltak: fából épültek, belül kevés díszítéssel.

Kastamonu Kasaba Köyü Mahmut Bey Camii
Kastamonu Kasaba Köyü Mahmut Bey Camii

 

Edirne Régi Dzsámi
Edirne Régi Dzsámi

Amikor viszont a törökök elfoglalták Isztambul, joggal hihették, hogy ezzel a világ urai lettek. Az akkori ismert világ legnagyobb birodalmát tudhatták maguknak. És úgy nézett ki, hogy a hódításaik töretlenek.

Jó, előtte volt egy komoly bicsaklás, amikor kis híján az egész Oszmán család kihalt, de ezt ügyes propagandával el lehetett leplezni.

Ettől a ponttól kezdve nagyon komoly változás állt be a török dzsámítépítés stílusába. Nem volt többé szerénykedés, hanem egyre nagyobb és egyre díszesebb mecseteket kezdtek építeni. A dzsámik csúcsa egyértelműen a birodalmi építész, Sinan építész mesterhez (kb. 1488-1588) kapcsolhatók.

Ő több, mint 300 épület kapcsolódik. Ilyenek, mint a Szülejmán Dzsámi, az Edirnei Szelim Dzsámi, de még a Taj Mahal tervezésébe is besegített.

Edirnei Szelim Dzsámi
Edirnei Szelim Dzsámi
  • 94 nagyméretű (birodalmi) dzsámi
  • 57 iskola
  • 52 kis dzsámi
  • 48 hamam (török fürdő)
  • 35 palota
  • 22 türbe (sírhely)
  • 35 karavánszeráj
  • 17 szabadkonya
  • 8 híd
  • 8 kőház
  • 7 vallási iskola
  • 6 akvadukt
  • 3 kórház

Mellékesen az eredeti neve József, és vagy örmény, vagy anatóliai görög (pontosabban Kappadókiai), vagy albán, vagy keresztény török volt. Tehát mindennek ellenére nem muszlimnak született.

A dzsámik felépítése nagyban hasonlít a karavánszerájokéhoz, és a bizánci templomokéhoz: egy belső udvart találunk, és egy belső részt. Ez utóbbi általában egy több kupolás rendszer, hogy minél nagyobb legyen a belső tér.

A nagyobb mecsetek úgynevezett komplexum részei (ilyen pl. a Szulejmán Dzsámi), ahol a dzsámik mellett szegény-szállást, iskolát és hant is találunk.

A dzsámik belső terét szőnyegekkel borítják le. E miatt pedig csak mezítláb, illetve zokniban (az utóbbi az ajánlott) szabad belépni. A cipőt a kapuban hagyhatjuk. De ha biztosak akarunk lenni (mert pl. másik kijáraton is távozhatunk), akkor legyen nálunk egy zacskó, amiben magunkkal vihetjük.

A hívők a dzsámiba lépés előtt megmossák a lábukat és az arcukat, kezüket. Ehhez a mecset belső udvarában található egy szökőkút a legtöbb esetben. A Kék Mecsetet akkorára építették, hogy ott külön lábmosó rész található.

A belépés nemcsak cipő nélkül történik, de el kell fedni bizonyos testrészeket is: könyök és térd nem látszódhat. Kötelező a hosszú nadrág vagy szoknya. A nőknek a hajukat is el kell fedniük.

Ebből már látszik, hogyha sok dzsámit szeretnénk meglátogatni, akkor érdemes olyan cipőt húznunk, amiből könnyű kibújni. A nők pedig hozzanak magukkal egy kendőt (persze kapható a bazárban is – reklám helye)

Rüstem Pasa Camii
Rüstem Pasa Camii

A dzsámik mindenki számára nyitottak. Normál esetben a hajnali imától kezdve egészen az esti imáig bárki látogathatja.

Mégis az utóbbi időkben előfordul, hogy a nem hívőket nem látják szívesen az imaidőben. Így érdemes előre tájékozódni, hogy ez mikor van. Ajánlott Android app.

Amennyiben mégis sikerül ima időben a dzsámiban tartózkodni, akkor megismerkedhetünk az Iszlám szokásokkal. Az ima egyben egy tornagyakorlat is, amit kb. 200 kcla elégetésével jár.
Ilyenkor ha lehet, húzódjunk valami félreeső helyre. És semmi esetre se fényképezzük az imádkozó embereket. Tegyünk meg mindent annak érdekébe, hogy ne zavarjuk meg a hívőket. Ha kell, inkább hagyjuk el a mecsetet, és kint várjuk meg az imaidő végét (a közelben biztosan találunk kebabot).

Minden mecsetben található egy elszigetelt hely, ahova csak a nők léphetnek be. Nagyon sok dzsámiban ez az emeletet jelenti, ahonnan mondani sem kell, remek kilátás nyílik. Mindenképpen legyen nálunk fényképezőgép!

Szulejmán Dzsámi az erkélyről fényképezve
Szulejmán Dzsámi az erkélyről fényképezve

Vannak dzsámik, amelyekbe ilyen-olyan okokból nem lehet bemenni. Vannak, ahol megtiltják a fényképezést. De olyan is van, ahol a gondok néhány tíz líráért olyan helyekre is bejuttat minket, ahova egyébként sose lépnénk be. Ilyen lehet pl. a minaret teteje.

Ajánlott oldalak:

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (6 votes cast)
Dzsámik látogatása Isztambulban, 8.0 out of 10 based on 6 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .