Tömegközlekedés Isztambulban – 2. rész

Folytatás innen. Immár a nem benzines meg a nem kerekes kategóriában. Isztambul tömegközlekedése 2.

Isztambul villamos közlekedésének története nagyon tanulságos és egyben szomorú is.

Már az 1860-as években eldöntötték, hogy Isztambulnak villamos kell. Majd öt török perc múlva, 1871-ben, megindult az első villamos közlekedés. Persze akkor még nem villamosnak hívták, hiszen ló vontatta.

Az első igazán villamos villamos 1914-ben indult meg. Ez nagyon fontos lépést volt, mivel eddigre az embereknek elegük lett abból, hogy a várost kezdte ellepni a lócitrom. Meg a szamárcitrom is… A Galata-hídon pl. ekkor már nem mehetett át semmi olyan, ami a lóval kapcsolatban állt. Az elektromos villamos viszont már felmehetett a hídra.

A következő nagy nevezetesség 1928-ban történt, amikor az első villamos megindult az ázsiai oldalon.

Fénykorában, 1956-ban Isztambulban összesen 56 villamosvonal üzemelt, 260 vagonnal, és 108 millió utast szállítottak.

Isztambul villamoshálózata - Forrás: Wikipédia
Isztambul villamoshálózata – Forrás: Wikipédia

Az 1950-es években viszont egyre inkább előtérbe kerültek a benzinmotoros járművek. A villamosok fenntartási költségei túl magasoknak látszottak. A felújítást nem mindig tudták megoldani sem a vagonoknál (sok helyen az 1910-es szerelvények jártak még 1960-ban is, mindenféle modernizáció nélkül), és a sínek állapota is egyre csak romlott. Sok helyen a villamosok szűk utcákon jártak, nagyon lassan. Az egyre bővülő autós forgalomnak pedig egyre nagyobb fennakadást jelentettek. Végül a város vezetése a villamosok teljes megszüntetése mellett döntött. Az utolsó európai villamos 1961-ben, az ázsiai pedig 1966-ben járt.

villamos az İstiklâl Caddesi-n" src="http://farm9.staticflickr.com/8468/8147353896_50d653c559.jpg" alt="Nosztalgia villamos az İstiklâl Caddesi-n" width="500" height="375" />
Nosztalgia villamos az İstiklâl Caddesi-n

A terv az lett volna, hogy a nehezen fenntartható villamosok helyett átállnak a trolibuszokra. De végül ez is túl költséges lett, és 1984-ben ezt is teljesen felszámolták.

Nosztalgia trolibusz
Nosztalgia trolibusz

Az 1970-es évektől viszont a város rohamosan kezdett növekedni. Az egyre nagyobb távolságok pedig egyre több autót hoztak magukkal. Hamar kiderült, hogy a közlekedés még annál is lassabb, mint ami a villamosokkal együtt volt. Alternatíva pedig nem maradt. Így villamosok megszüntetése nagy hiba volt. Több nagyváros (pl. Buenos Aires) ezt látva inkább letett a villamosok megszűntetéséről.

Végül az 1990-es években újra elindult a villamosközlekedés, immár modern változatban. De két helyen felújították az egykori vonalat, és ma nosztalgia villamos jár ott (talán emlékül és tanulságul): 1990-ben az İstiklal Caddesi-n, majd pedig 2003-ban az ázsiai oldalon a Moda vonalon kezdődött el a közlekedés.

1992-ben, immár a forgalomtól teljesen elválasztott úton megindult a mai modern, T1-es villamos. Majd pedig 2007-ben a T4-es. Ezzel ma összesen 4 villamosvonal (valójában csak 2, mert 2 az nosztalgia villamos) található az egész 15 milliós városban.

Ezzel a szemben a metró már sokkal nagyobb sikertörténet. Persze itt van néhány csúsztatás.

1875-ben készült el Isztambulban az első metró. És mivel Európában akkor még csak Londonban volt hasonló (az meg nem a kontinens, hanem csak egy sziget – az angolok szerint), így méltán viseli a kontinens első metrója nevet. Igaz, pár méterre innen véget Európa véget ér, de attól ez még a kontinens.

Valójában nem nem igazi metró. Akár mennyire is az a neve: Tünel (alagút). Ez egy földalatti felvonó. Éppen ezért a jóval későbbi, 1896-os első földalatti végigrobogott Budapest utcái alatt, mindenki meg volt győződve (és ma is), hogy az az első metró a kontinensen. Hát hogy is versenyezhetne vele egy sima felvonó? Még akkor is, ha az történetesen a felszín alatt van… Persze attól még a törökök büszkék, hogy ők rakták be elsőnek a föld alá a felvonót. Az már nem az ő problémájuk, hogy a metró szó nincs pontosan definiálva: föld alatt van, zajos, ajtaja is van… hát akkor nem metró?

Szóval a törökök szerint ez az első, a magyarok szerint pedig a budapesti. Az pedig, hogy az angolok mit gondolnak minderről… őket nem kérdezi senki. És ezzel a verzióval mindenki ki is békült.

Mindeközben az alagútban egyre csak gyűltek a kalandok. Egy olyan luk, amiben eltűnik egy metró, majd egy teljesen másik jelenik meg, semmiképpen nem lehet valami jó dolog. Ha nem is az ördög műve, de biztosan megtetszett a piros patás lénynek annyira, hogy beköltözzön oda. Ezen kívül biztosan jó lélek rablásra, meg sok minden egyébre is.

Összehasonlításképpen gondoljunk arra, micsoda mitológiák születnek ma egy olyan egyszerű világító dobozzal kapcsolatban, mint a mikrósütő….

Tehát kezdetben ember nem volt, aki beleült volna. Így napokig csak élő állatokat szállítottak bizonyításként, hogy nincsenek gonosz szellemek abban a sötét lukban. De aztán végül csak lett egy bátor jelentkező, aki felment a sötét alagúton, és túl is élte. Nem őrült bele, így nem lett koponyalékelés a vége.

Vagy csak erről mélyen hallgatnak a történetírók…

Mindezek után nagyon-nagyon-nagyon sokáig nem történt semmi. Mint fentebb láttuk, Isztambul tömegközlekedésének egyik fő eleme a villamos volt, ami később megszűnt. Majd belátták, hogy ez óriási hiba volt. Valahogy próbálták visszaéleszteni, így jutottak el a metróig.

Az első metrót 1989-ben nyitották meg. Mivel nem teljesen a föld alatt megy, ezért könnyű vonatnak is nevezték, hogy reagáljanak az angol mass transit szóra (nehéz közlekedés, más néven tömeg közlekedés). Ettől mondjuk kicsit furcsa lett, mert mintha nem számítanának arra, hogy sokan használják. Mégis Isztambul egyik legfontosabb részén halad keresztül. Ráadásul mára, a hosszabbításoknak köszönhetően az Atatürk repülőtérről bejuthatunk vele a belvárosba. Jelenleg a 23 megállóból 11 található a föld alatt.

Azóta több metró is épült, és még többet szeretnének. Jellemzően a városért folyó politikai kampányok fő elemei a metrók. A jelenlegi kormánypárt 2019 utánra (érdemes átgondolni, hogy mégiscsak mit jelent pontosan az után szó…) 981 km-nyi metrót ígér. De ebben aztán már minden benne van. Olyan is, aminek semmi köze a metróhoz (pl. felvonó). De akárhogy is, már 2019-re 400-nál több km-nyi metrót ígérnek. Az idő sürget, és egyenlőre nem állnak vele valami jól… A Marmaray is inkább áll, mint halad.. Kitartóan csak 5 megállóval büszkélkedhet…

Érdekes metró tehát a Marmaray, ami a Boszporusz alatt halad keresztül (underkontinentális), így összekötve Európát Ázsiával. És ezzel megint első lett valamiben Isztambul: először megy metró két kontinens között. Elméletileg pedig Londontól Sanghajig el lehet majd metrózni. Persze ha az isztambuli szakasz egyszer tényleg elkészül.

A politikai és a pénzügyi okokon kívül nehezítés, hogy Isztambulban roppant macerás ásni. Mint pár poszttal ezelőtt láthattuk, Törökországban bárhol is benézünk a macskakő alá, több ezer éves történelem ugorhat a nyakunkba. És ha egyszer elénk ugrik egy több ezer éves templomrom, nem kérhetjük megy, hogy másszon odébb.

Talán ebből tanulva, az M2-es vonalnál nem is próbálkoztak azzal, hogy az Aranyszarv-öböl alatt haladjon a metró. Helyette hídon kell át a víz felett. Külön érdekesség, hogy a híd közepén található egy panorámás megálló.

Metrómegálló az Aranyszarv-öböl felett
Metrómegálló az Aranyszarv-öböl felett

 

Jelenleg tehát 4 metróvonal jár egész Isztambulban. Ha a Marmaray-t is beleszámítjuk (amit miért is ne, hiszen metró), akkor 5. E mellé jön még egy nemrég átadott mini metró (egy nyomvonal és 4 megálló), akkor már 6. A száznegyven éves Tünel-lel együtt már 7. És azóta épült még egy földalatti felvonó Taksim-tér és Kabataş között. Így pedig már 8 metrónál tartunk.

És van egy kilencedig metró is! A világon először, és egyedülállóan, csak itt, csak Isztambulban: metróbusz.

Ez egy kötött-pályás busz. Senki se ki, se be. Ezért biztosan nem kerül dugóba. Ha pedig az egyik lerobban, akkor biztosan mindenki dugóba kerül ott. De ennek kivédésére több helyen is erős motoros vontatók állnak készen, hogy pikk-pakk kicibálják a buszokat a bajból.

50 km hosszú, 45 megállója van. A Boszporusz-hídon átmegy Európából Ázsiába (így nemcsak a világon az első kötött pályás busza, de mindjárt az első, amelyik két kontinensen is jár! Hurráááá!). Naponta pedig több, mint 700.000 utast szállítanak.

Igazándiból ennél több is lehetne. De ennyit bír a rendszer. A buszok már így is hosszabbak a szokásosoknál: dupla csuklósak. Egy megállóba pedig nem ritkán 3-4 ilyen kukac is beáll. De még így is állandóan tömve vannak a buszok.

Összesen 6 vonal található a teljes szakaszon. Mindegyik 34-el kezdődik (34 Isztambul száma). Csak egyetlen, a 34G az, amelyik a teljes 50 km-t végigjárja. Ez az éjszakai járat.

Folytatás még mindig van!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.5/10 (4 votes cast)
Tömegközlekedés Isztambulban - 2. rész, 9.5 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .