Isztambul kerületei: Beykoz

6 kerület van a Boszporusz partján. 3 az európai oldalon, és 3 az ázsiain.

Már csak egy kerület maradt hátra a sorozatunkban: Beykoz.

Beykoz neve a lassan már ismerté vált bey és koz szóból ered. Az első jelentése úr, uraság, míg a második a falu (perzsa eredetű, törökül köy). Azaz Úraságfalva. De inkább Úrvidék lehetne a magyar neve. Tekintve, hogy a területe igencsak hatalmas…

A történelem során a Boszporusz volt az átjáró a Fekete-tenger felé. És bár manapság kevésbé ismert (ha mégis, akkor inkább az olajról), régen pontosan olyan fontos kereskedelmi útvonal volt, mint a Selyemút. A Fekete-tenger időjárása viszont kiszámítatlan. És ha jön a rossz idő, akkor elhozza ez egész baráti klubbot: viharos szél, hajóropogtató magas hullámok, stb… Nemrég megérkezett az esős idő a Fekete-tenger vidékére, és mindjárt eláztatott több megyét derékig érő vízzel…

Tehát aki a Fekete-tengerre ment hajóval, az vagy bátor volt, vagy istenfélő. Ez utóbbiak a Beykoz dombjait használták, hogy Zeusznak, és Poszeidónnak mutassanak be véres áldozatot. (Ez az első alakalom, amikor Anatólia mitológiavilágában Zeusszan, mint karakán istennel találkozunk. Nem pedig, mint szűzlányokat kergetővel..)

Mint minden zarándokhely, Beykoz is vonzotta a turistákat és kebabárusokat. Így hamarosan kialakult egy trák-görög város:  Amikos vagy Amnicus. Ezt a nevet egy trák királyról kapta.

A városka, mint ahogy Anatóliban szokás volt, gyakran cserélt gazdát és nevet. Meg kebabárust.

Bármennyire is furcsa, a sűrűn megjelenő hódítók nem a helyi konyha kedvéért tették meg a nagy utakat. Hanem Beykoz stratégiai fontossága miatt. Az itteni dombokról ugyanis nagyon jó lehetett a Boszporuszt védeni. Majd a technika fejlődésével ágyúzni.

Konstantinápoly megtámadása előtt a törökök is előbb Beykoz-t és a túloldali Sarıyer-t foglalták el, majd építettek oda 1-1 erődöt (Európai és Ázsiai). Így ezzel megakadályozták, hogy a Fekete-tengeren lévő genovai hajóflotta a bizánciak segítségére siessen.

Később pedig, 1854-ben, a Krimi-háború alatt a török-francia-angol csapatok itt állomásoztak. Ennek a háborúnak egyik érdekessége, hogy először volt olyan a történelemben, hogy a katolikusok a muszlinokkal fogtak össze, hogy az ortodoxoknak ellássák a bajukat.

Beykoz igazi fellendülés az oszmán uralommal kezdődött. Ekkor ugyanis végre béke volt.

Beykoz erdei mind a szultán személyes vadászterületének számított, amiből a leghűségesebb alattvalóinak osztogatott. Akiről pedig később kiderült, hogy mégsem hűséges, az találkozott a vadkannal.

Így ez a terület szépen-lassan a nemesek hétvégi szórakozóhelyeivé vállt. Kiváltképpen a Boszporusz partja, ahol a paloták épültek fel szépen lassan (ilyen a Beylerbeyi Palota is, de az éppen Üsküdarban van).

Ma is számos régi, történelmi faház (törökül yalı) látható ebben a kerületben. Leginkább a Második Boszporusz-híd közelében. Itt található a legöregebb faház is.

Legöregebb faház (yalı) a Boszporusz partján.
Legöregebb faház (yalı) a Boszporusz partján.

Ezen remekművek leginkább a XX. században tünedeztek el, amikor az ember feltalálta a gyúlékony anyagok nagy mennyiségben szállítását. Mindezt robbanómotorral. Ekkoriban ugyanis számtalan égő tankerhajó tizedelte a part menti házakat, megteremtve ezzel a helyiek esti programját is.

Ma már nagyon komoly szabályozás irányítja a Boszporusz forgalmát. Az emberek szórakozására pedig feltalálták a szappanoperákat. Ez utóbbiak előnye, hogy azok is élvezhetik, akik messzebb laknak a tengerszorostól. Mióta pedig internet is van, nem szükséges jókor jó helyen lenni.

Miközben a Boszporusz városközponti fele egyre gazdagodott, a másik végén egy teljesen más történet bontakozott ki. Itt több kisebb manufaktúra épült, majd kezdett el növekedni. Közülük az egyik pedig igazi óriás lett. Ő nem más, mint a Paşabahçe, a híres üveggyár.

Ő leginkább a spirális és a török motívumos üvegeikről lett híres. A minőségéről pedig kedvelt. Nemcsak dekoratív dolgokat, hanem a mindennapi használathoz és készítenek üvegeket. Ma nincs olyan török háztartás, ahol ne találnák néhány Paşabahçe üvegterméket. A legtöbb teáspohár is ilyen.

A helyi gyárak és a környező erdők nagyon alkalmasak voltak arra, hogy mindenféle ember itt el tudjon bújni. Ők persze nem kihívó palotákat építettek. Hanem jól rejtőző egyszerű házakat. Ez a városrész ma jellemzően különféle nemzetek keverékéből áll.

Beykoz kiemelt részei, területei:

  • Anadolu Hisarı – az Ázsiai erőd
  • Anadolukavağı -Itt ér véget a Boszporusz hajótúra. Van sok-sok fagyi, meg egy magyar építésű erőd (Yoros kalesi) És a Magyar ágyúk útja is. (Macar tabyalar caddesi)
  • Ugyanitt található a Józsué próféta sírhelye is (Yuşâ Tepesi)
  • Kanlıca – leginkább a joghurtjáról híres.
  • Anadolu Feneri – Világ vége ázsiai verziója (erőd nélkül).
  • Riva – tengerpart. De nem a legjobb.
  • Itt a közeli domboknál van az állatbarátok kedvelt helye. Kutya telep, ahol a közelben ezerszámban találkozhatunk az ember legjobb barátjával.

Technikai adatok:

  • Méret: 240 km²
  • Lakosság: 245.000
  • Népsűrűség: 1000 fő/km²
  • 45 mahalle

2 Replies to “Isztambul kerületei: Beykoz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük