Idén, szeptember 28-án, végül csak elkezdődött az iskola.
Volt egy kisebb felfordulás, de mostanra tényleg elkezdőt. A szülők örülnek, a gyerekek szomorúan, a tanárok meg… ki tudja… aki tanár írja meg léci!!
Idei év különlegessége, hogy az Áldozati Ünnep pont úgy esett, hogy nemhogy kettévágta a hetet, de egyenesen ki is lapította. A suli épphogy elkezdődött (volna), mindjárt egy egész hetes szünettel ütött (volna) be a ménykű. De nem tette, mert nem volt ott a az a volna.
Ugyanis a nagyfejesek úgy döntöttek, mégse lesz így. Hanem az egészet elnapolják az ünnep végére. Igaz, mindezt akkor találták ki, amikor a gyerekek már húzták a cipőjüket, de ők végül is ők nem panaszkodtak. Mentek ki az utcákra ordítani. Örömükben persze.
Meg csak úgy. Miért ne. Olyan jól visszhangzik…
De nem kell izgulni, mert az elveszett napok nem vesztek el. Egyenlőre. Jövőre majd rácsúszik az egész a Ramadánra. Lesz ott még móka!
No nem mintha most hiányban lettünk volna a mókákból!
Mint már említettük pár napja, az Áldozati Ünnep egyik ismertető jele, hogy egész Isztambul kivonul vidékre. Majd jön vissza. Mindezt egyetlen egy úton.
Ez persze hatalmas dugókat okoz az utolsó napon. De vannak leleményesek! Akik pl. egy nappal korábban érkeztek. Csakhogy a nagy számok törvénye miatt amit TE kitalálsz, azt jó eséllyel más is kitalálja. Nem sokan, csak néhányan. Mondjuk ezer emberből egy gondolja úgy, hogy érdemes hamarabb hazaindulni.
Igen ám, de ami egy az ezerből, az már tízezer a tízmillióból! Vagyis már szombaton is bedugultak az utak.
Persze vannak ügyeskedők, akik ezzel is számoltak. Megint csak egy az ezerből. Ők azok, akik áthúzzák mindenkinek a számításait, és ők hétfőn érkeznek Isztambulba.
Hétfőn.. Ekkor kezdődött az iskola is. Ami egyébként is egy jólnevelt kaotikus nap.
Törökországban ugyanis a nagy távok miatt a gyerekeket jellemzően az iskolabuszok szedik össze reggelente. Majd pedig délután szétszórják. Ez egy jólműködő, olajozott rendszer.
Kivéve az első napon. Amikor is több millió gyereknek kell belerázódnia az iskolai menetrendbe. Nem beszélve a több millió autósról, akik hirtelen azt veszik észre, hogy több millió gyereket szállító busz lepte el az utakat.
És közben megjöttek azok is, akik szerint a legjobb móka hétfőn a városba érkezni. A bolondok tömörüljenek csak vasárnap! Úgyhogy jó kis dugók voltak Isztambulszerte.
Jah, és ki akar hétfőn korán felkelni és iskolába menni??? Nem minden gyereket volt egyszerű a buszba bepakolni. Pedig még a sarki pék is segít, ha megkérik. Lapáttal persze. Volt olyan is azért, aki vidáman ment suliba. Pl. Árpi. 🙂
Szóval valahogy, de azért túléltük a hétfői napot. Máig se értjük, hogyan…
Elkezdődött az iskola,
- Béla supermarket (1.000)
- Március 15. - első év (1.000)
- Az óraátállítás Isztambulban (1.000)
- Most igen vagy nem? (1.000)
- Kultúrális ütközések (1.000)
- Mennek a gyerekek az iskolába (RANDOM - 1.000)