Török matematika

Egy kis matekozás török módra.

De most nem vicces alkudozásról lesz szó, hanem magáról a nyers matematika szépségeiről.

Aki elijeszt az ilyesmi, mint deriválás, színusz-koszinuz, az még most meneküljön, ne menjen tovább!

A matekban az a jó, hogy az egy általános nyelv. Nem is csak általános! Univerzális! Hiszen a matematika mindenhol ugyan úgy működik az egész univerzumban (majd aztán lesz egy Einstein 2.0, aki bebizonyítja, hogy az is relatív, és pl. a fekete lukak közelében az 1+1 nem is 2… de jaj! Hát ilyet tudnak a könyvelők, a bankosok, de leginkább a biztosítók!!). Carl Segan a Kapcsolat c. könyvében még arra is rámutatott, hogy ilyen alapok is vannak, mint a Planck-állandó.

Azaz egy földönkívülivel bármikor prímán el tudunk beszélgetni a prím számokról. Meg bármi másról.

Ez az elmét.

A valóság persze mindjárt az, hogy elég csak a szomszédos nyelvterületre tévedni, és kiderül, hogy a dolgok koránt sem ilyen egyszerűek. Fakultatív programként kipróbálhatjuk a szomszédos könyvelőirodát, helyi bankfiókot, biztosító társaságot, ha nem akarunk olyan messzire menni. Ott is a feje tetejére áll a matematika. Nem is kicsit!

És akkor még nem is egy repülőszőnyeget akarunk lealkudni a bazárban.

És nem is az akciós pontjainkat akarjuk felhasználni a 24 részletben vett 34%-os négyet-vesz-hármat-fizet ajándék mosógépes ajándék 1000 perc letelefonálhatós egy-hónapon-belül-húsz-százalék-levásárolhatós akciós zoknit veszünk. Csíkosat persze. Nem is pöttyöset!!

Hanem csak úgy, simán szeretnénk eljutni az 1+1=2-ig

Ez így leírva persze mindjárt internationális, de próbáljuk csak meg kimondani!: Egymegegyazkettő.

A világon hány ember fogja ezt így érteni? Na ugye… És azok pont nem lesznek a közelben…

Ilyenkor aztán nincs más lehetőség, mint keresni egy írható felületet, és egy író eszközt: tollal a papírra, krétával a táblára, festékszóróval a falra, bottal a homokba, meg izé… a hóba…

Jótanács: a saját homlokunkra ne akarjunk matematikai egyenletet felírni, mert nem fogjuk látni ha valaki odafirkantja a megoldást.

Vannak esetek, amikor ez működik, és vannak, amikor nem. Így ha biztosra akarunk menni, a legjobb, ha megtanuljuk az alapszavakat törökül.

Kezdjük mindjárt a számokkal!

1 – Bir
2 – İki
3 – Üç
4 – Dört
5 – Beş
6 – Altı
7 – Yedi
8 – Sekiz
9 – Dokuz
10- On

Szerencsére a számokat tíz után elég könnyű összelapátolni. Nincs benne semmi extra.

11 – Onbir
12 – Oniki
13 – Onüç
14 – Ondört

… és így tovább

Ehhez persze ismerni kell a tízes helyiértékek neveit is:

10 – On
20 – Yirmi
30 – Otuz
40 – Kırk
50 – Elli
60 – Altmış
70 – Yetmiş
80 – Seksen
90 – Doksen
100 – Yüz

Ezután pedig már igencsak könnyű dolgunk van –  Csak össze kell legózni a darabokat.

100 – Yüz
200 – İkiyüz
300 – Üçyüz
400 – Dörtyüz

1.000 – Bin
2.000 – İkibin
3.000 – Üçbin

10.000 – Onbin
20.000 – Yirmibin
30.000 – Otuzbin

100.000 – Yüzbin
200.000 – İkiyüzbin
300.000 – Üçyüzbin

1.000.000 – Milyon

Összességében szerintem a török számok nagyon egyszerűek. A legkönnyebb az összes nyelv közül, amit eddig tanultam. Ha mondjuk összehasonlítjuk a németekével……………………………..hajaj…..

Persze az élet nemcsak egész számokból áll. No meg ott vannak a negatív számok is! És ne feledkezzünk meg a nulláról sem!

A nulla egyszerűen csak sıfır. Míg a negatív számokat eksi-vel jelölik. pl. a -2 az eksi iki lesz.

Ez jól jöhet, amikor liftezünk. Mert ki tudja miért, a törökök imádnak lefele építkezni. Eleve sok házban a földszint, azaz a 0. emelet valahol középtájt található, mert a házat valahova a hegy oldalába építették. És még leástak 4 emeletet a föld alá.

Persze ami a föld alatt van, azt nem látja senki….

Maga az eksi szó a hiányt jelenti. És nemcsak a negatív számoknál használatos. Hanem a kivonásnál is. Íme a négy alapművelet törökül:

+ Artı
– Eksi
× Çarpı
÷ Bölüm

Persze ezeknek a szavaknak mind-mind külön értelme van. Az artı emelést jelent. Fontos lehet mindenkinek, aki hamiskártyázik. A çarpmak pedig az ütni szó. Ebből jön az a jelentése is, hogy kereszt. Valójában a törökben a kereszt és az x ugyan az a szó. De pl. a kereszteződés más a kavşak.

A bölüm pedig azt jelenti, hogy valami részekre lett vágva. Bölüm lehet a kenyérnek is egy darabja. Legtöbbször viszont a könyvek, sorozatok részeire használják (talán mert több sorozatot néznek, mint kenyeret szeletelnek).

Jöjjenek a törtek!

A tizedestörtek is roppant egyszerűek. A pont (ami valójában tizedesvessző a magyarban) helyére azt mondjuk, hogy nokta. Ami mellesleg pontot jelent. Így pl. a 3,14 üç notka ondört lesz.

Viszont a sima törtek már kissé bonyolultak. Itt ugyanis már fordítva mondjuk a dolgokat. A ¾-et úgy mondjuk, hogy a négyrészből van három: dörtte üçü. Ezzel azért már jól össze lehet zavarni mindenkit. Főleg magunkat.

Ehhez hasonlóan fordított a százalék is. Itt a százalék elnevezés az, ami előre kerül, így megelőzi a számot. Pl. a 20%-ot így mondjuk: yüzde yirmi.

Aki figyelt, és nem aludt el, az észreveheti, hogy ez megegyezik a törttel. A fenti példa törtként leírva 20/100, ami magyarul húsz század.

A sort még sokáig lehetne folytatni, de egy idő múlva tényleg átmegy internationálba. Pl. a sin törökül sem lesz nagyon különböző a magyartól.

Végére még egy érdekesség a geometria terén.

Míg mi magyarok a síkidomokat a szögeik alapján határozzuk meg (háromszög, négyszög, stb..), addig a törökök az oldalak alapján. Amit mi háromszögnek hívunk, azt ők háromoldalnak (üçgen)

Persze a geometriai elnevezésekbe is bele lehetne mélyedni. De azt majd inkább máskor.

Török matematika, 10.0 out of 10 based on 8 ratings

---