Hétvégén óraátállás

Frissítés!!! Hétvégén mégsem lesz óra átállítás. Majd csak a választások (november 8) után.

Hétvégén jön az óraátállás! Véget ér a nyári időszámítás. Hurrá hurrá! 1 órával többet alszunk!

Már persze azok, akiknél nincs gyerek, kutya, macska vagy krokodil

Az első nyári időszámítás ötletét Benjamin Frankin vetette fel 1784-ben. De az I. Világháborúig kellett várni, mire a tényleges használatra sor került. Ekkor ugyanis már tényleg előtérbe került az, amiért az egész hercehurca zajlik: az óra nyári időszakra állításával az embereket hamarabb lehet ágyba zavarni, így jelentősen kevesebbet kell a világításra költeni. Ezzel pedig rengeteg üzemanyagot lehetett megtakarítani, amit utána bele lehetett tölteni a harci járművekbe, repülőkbe.

A gyakorlati felhasználást először Németország vezette be 1916 április 30-án. Majd ezen felbuzdulva Nagy-Britannia és az USA is átvette az ötletet más országokkal együtt. Aztán amikor véget ért a Világháború, akkor mindenki visszatért az eredeti (nem csinálunk semmit) rendszerhez

De aztán jött a II. Világháború, amikor a gépek sokkal jobban előtérbe kerültek. Ekkor már néhány ország folyamatosan 1 órával előrébb tolta az időt. Az USA-ban War Time-nak hívták azt az időszakot ami 1942 február 9. – 1945 szeptember 30. között tartott. Nagy-Britanniában pedig mindjárt dupla nyári időszámítást tartottak, náluk az óra +2-t mutatott. Ez azt is jelentette, hogy 2 órával előbb jártak, mint a németek (hacsak nem volt nekik is valami titkos órájuk).

Ekkor jöttek rá, hogy ez mennyire hasznos. Azóta többször, több megfontolásból használták az időszámítás piszkálgatását.

• Pl. 1973-as olajembargóban az USA 2 hónappal meghosszabbította a nyári időszámítást, és így naponta 10.000 hordónyi olajat tudtak megspórolni naponta.
• De olyan is történt (1999-ben), hogy a terroristák este beállították az időzített bombát, reggel viszont már átálltak téli időszámításra. A saját óráikat át is állították, de a bombáét elfelejtették, így az még otthon robbant fel.
• De autóbusz is borult már fel azért, mert 1 órával előbb kapcsolt be az öntözőrendszer.

De nem mindenhol használják egységesen. Alaszkában az egyik város olyan közel van a kanadai határhoz (pontosabban a többi alaszkai város van rettenetesen messze), hogy mindenben a határ túloldalán lévő Stewart városhoz igazodnak. Az USA egyébként is elég nagy szabad kezet ad az időkezelésre. Nemcsak hogy minden állam maga határozza meg az időzónát és a téli-nyári időt, de az se ritka, hogy az államon belüli régiók, városok mégis más zónát, időrendszert használnak. Leginkább azért, mert gazdaságilag kötődnek valahova.

Ez legjobban a dátumvonal esetében látszik. Ez az a képzeletbeli vonal a Földön, ami elválasztja a tegnapot a mától. Kb. a 180-ig hosszúsági foknál van. Aki a vonal egyik oldalán van, ott most péntek van. Mivel mindez a Csendes-óceán közepén húzódik, ahol Európából nézve csak egy rakat sziget van, úgy tűnik, sok vizet nem zavar. Pedig ezeknek az országoknak nem mindegy, hogy kivel, milyen kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak. És attól függően, hogy mikor melyik irányba (Amerikai kontinens vagy a Japán-Kína-Ausztrália) az erősebb, cserélgetik a dátumvonalat. Hiszen az nem jó, ha otthon már hétfő van, Kaliforniában pedig még vasárnap. Ott legutóbb 2011. december 29-én ugrottak előre egy napot, 2011. december 31-re. Ezt a lépést Szamoa tette.

A legnagyobb változás pedig Alaszkában volt, ami 1867-ig Oroszországhoz tartozott. Ott Moszkvát követték, ahol akkor a Júlián-naptár szerint október 6-ot írtak. Másnap viszont már az USA-hoz tartoztak, ahol a Gergely-naptár szerint már október 18 volt.

Mindeközben Törökországban

Az első óraátállást az I. Világháborúban tették meg, mivel a németek oldalán álltak. Bár kétséges, hogy ez mit is jelent pontosan, hiszen Atatürk előtt eléggé lazán vették az időmérést (bővebben Ogier Ghiselin de Busbecq kalandjaiban és az óratornyoknál olvashatunk). Hozzájuk hasonlóan Magyarország is 1946-ban kezdte meg az óra birizgálását.

Az első fellendülés után 1970-ig nem volt konkrét elképzelés, mi is legyen az óraátállással Törökországban. Ezen a listán jól látható, hogy a politikai változások alapján néha odébb állították az órát, néha meg nem (néha meg talán el is lopták). Ebben a listában egyébként az a jó, hogy semmi sem igazolja, hogy tényleg jó. Mindegyik lista teljesen mást mond. Csak abban értenek egyet, hogy mindegyik szerint ő az igazi.

Aztán 1973 után rendeződni látszik. Ekkor minden évben rendesen megtartották az óraátállást. Kétszer is évente. Majd jött 1983. Ekkor (egyenlőre ismeretlen, milyen megfontolásból) mindjárt 2-vel is odébb rakták az órát. Mégpedig a nyár végén. De aztán október elején lealkudtak belőle 1 órát, és így már csak egy kevésbé furcsa 1 órás eltérés volt. Mindezt télen.

De mintha elfeledkeztek volna róla, mert egészen 1984. novemberéig folyamatosan 1 órával el volt tolódva az egész ország. Utána viszont korrigálták, és azóta is nagyjából követik az európai óraátállást. Kétszer volt csak kisebb korrekció. Mindkét esetben (2011 és 2014) a vizsgaidőszak miatt tolták odébb az átállást 1-1 nappal.

Érdekesség viszont, hogy 2008-ban egy olyan ötlet merült fel, hogy Törökország ne a +2-es időzónában legyen, hanem inkább egy külön +2,5-ben. A bevezetését 2009-re tervezték. De valahol ez elmaradt…