Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Bár Atatürk egyszer meg is házasodott, mégsem volt saját gyereke.

Viszont 8 gyereket fogadott örökbe, és még kettőről gondoskodott.

Atatürk

Atatürk “lányai”: Rukiye (Erkin), Sabiha (Gökçen), Afet (İnan), és Zehra Aylin. – Forrás: Wikipédia

Egy örökös bizonyos szituációkban nagyon hasznos, sőt, elengedhetetlen. A dinasztia fennmaradása függ tőle. Más esetekben viszont pont a visszájára fordulhat. Az, hogy Atatürk örökös nélkül halt meg, elnézve az elmúlt évtizedek politikáját (főleg a 70-80-as évekét), nagyon fontos problémaforrástól mentette meg az országot. Az ultranacionalisták (de még talán a nacionalisták is) egész biztosan többszer felhasználták volna. Míg a másik oldal állandóan attól félhetne, hogy egyszer visszatér az örökös, és magának követeli az örökösséget. Egyenlőre Törökországban még ma is túl erősek a tradíciók ahhoz, hogy egy olyan rendszer elfogadjanak, mint pl. a nagy-britanniai. Ahol van egy királyi család, és van egy parlament.

Nem tudni, hogy Atatürk ezen megfontolásból nem akart saját gyereket, vagy ennek más okai lettek volna. Azt viszont tudjuk, hogy Atatürk nagyon odafigyelt az ilyen apróságokra. Nagy játékosa volt a médiának is, gondosan ügyelt a róla megjelenő képekre, hírekre, és a róla kialakult képre. Ahogy az is a terv része volt, hogy ő a Dolmabahçe Palotában halt meg. Őt, aki a demokráciát behozta az országba, pont a szultánok lakhelyén ér utol a végzet. Ezzel jelezve, hogy a szultáni korszak mindörökre véget ért.

Az már a humor része, hogy pont a háremben. Hiszen Atatürk ismerten nagy rajongója volt a nőknek. Köztük a magyar Gábor Zsazsának is.

Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a halának időpontját is gondosan kiválasztotta volna. Annyira ideális, hogy a megemlékezés napja pont a köztársaság kikiáltása utánra esik. Mikor már véget ér az ünnepség, de a zászlók még kint lógnak. Ráadásul reggel 9-kor.

És így még a jóslat is beteljesülhetett.

1929-ben egy indiai maharadzsa selyem imaszőnyeget ajándékozott Atatürknek, és azt a Pera Palas Hotelbe, az államelnök szobájába vitették. A szőnyegen tíz krizantém között egy óra 9:07 percet mutat. Atatürk november 10-én halt meg (törökül a krizantém neve kasımpatı, melyből a kasım jelentése november), méghozzá kilenc óra öt perckor. Tudósok szerint azonban az agy a szív leállása után még két percig él, így Atatürk tulajdonképpen 9:07-kor távozott el örökre. A szőnyeg ma is megtekinthető a szálloda 101-es szobájában, ahol Atatürk-múzeumot rendeztek be.
Forrás: Wikipédia

Atatürk 8 fogadott gyereke közül a legismertebb Sabiha Gökçen. Róla találjuk a legtöbb információt. Így várhatóan a közeljövőben (=pár évtized) egy bővebb cikk is megjelenik. Majd.

Az ő neve, a Gökçen a gök szóból ered, ami eget jelent. Ebből lesz a Gökçen, ami kék szeműt (tehát kék, mint az ég), ami a törököknél egyben a nagyon szép-et is jelenti. És mint ilyen, csak is nő lehet. De nem véletlen, hogy ezt a nevet kapta. Hiszen ő volt a világ első olyan női pilótája, aki vadászgépet vezetett, és tesztelt. Ezzel együtt az első török pilóta is. Így pedig a neve eget, felhőt is jelent. Vagyis fordíthatjuk úgy, mint felhők között járó.

Ha most azt írom, hogy Luke Skywalker, akkor az angolul tudó StarWars rajongóknak felcsillan a szeme. Mert az ő neve is lényegében ugyan ezt jelenti. Csak hát ez olyan hosszú, hogy Szkájvóker. Nem is mondogatják sűrűn a filmekben. Inkább mindenki csak Luke-ozgat…

Ami egyébként érdekes ezzel a névvel kapcsolatban, hogy amikor Sabiha megkapta a Gökçen nevet (1934, vezetéknév törvény), akkor még nemhogy nem repült, de nem is érdekelte a repülés. Az csak később került elő.

Atatürk fogadott lányai közül Sabiha Gökçen-ről tudunk a legtöbbet. Ami nem is csoda, hiszen nemcsak Atatürk egyik kedvence volt, hanem a mai napig Törökország egyik ikonikus alakja. Úgymond szuperhőse. A nő, aki nemcsak repülőt vezet, de egyenesen berepülőpilóta is. Ez pedig jól jelképezte Törökország fordulatát az Oszmán Birodalomhoz képest. Leginkább természetesen a vadászpilóták között népszerű. Így az Isztambuli Repülős Múzeumban szobrot is kapott.

Sabiha Gökçen - Forrás: sabah.com

Sabiha Gökçen – Forrás: sabah.com

Sabiha Gökçen 1913. március 22-én születet Bursa-ban. A történet szerint 12 éves volt, amikor Atatürk arra járt. Engedélyt kért, hogy beszélhessen vele. Amikor ezt megkapta, akkor odament Atatürk-höz és elmondta, hogy nagyon szeretne iskolába járni, de nincs rá lehetősége. Atatürk erre az idősebb testvérétől kért engedélyt az adoptáláshoz, majd beíratta az ankarai  Çankaya Általános Iskolába.

1935-ben Atatürk és Sabiha Gökçen közösen vettek részt egy repülős iskola megnyitóján. Ekkor kérte meg a lány a nevelőapját, hogy hagy repülhessen ő is. Ebbe pedig Atatürk beleegyezett.

1936-ban viszont Atatürk kérte meg Sabiha Gökçen-ent, hogy iratkozzon be e Török Légierő akadémiájára. Itt tanult meg harci repülőt vezetni, és itt lett ő a világ első berepülő pilótája is. 1937-ben pedig már éles bevetésben is részt vett.

Később repülés oktató lett. Élete során 22 különböző gépet vezetett, és több, mint 8000 órát repült. Ebből 32 óra harci bevetés volt.

2001. március 22-én halt meg. 2013. március 22-én, születésének 100. évfordulóján nagyszabású ünnepséget rendeztek.

Ayşe Afet İnan szintén nagy név a maga szakterületén. Talán nem véletlen, hogy Atatürk őt is kiválasztotta. Láthattuk, hogy Sabiha Gökçen is úgymond építette a modern Törökországot. Nincs ez másképpen Afet İnan-nál sem.

Ő 1908-ban született Theszaloniki (Szaloniki) megyében, Poyrozban (ma Kassandra). Mondhatjuk, hogy Atatürk-el egy földről érkezett. A Balkán háborúk idején a családja Törökországba menekült, ahol az anyja meghalt. Az apja pedig újraházasodott egy fiatal lánnyal. Ekkor határozta el Afet İnan, hogy a saját lábára akar állni, saját keresete legyen. Úgyhogy tanárnak készült. 1925-ben el is kezdhetett tanítani Izmirbe, és itt találkozott Atatürkkel. Ő nem kispályázott. A lányt egyenesen Svájcba küldte, még abban az évben, hogy tanuljon franciául (és persze mást is, lásson más világot). Amikor visszatért, ismét iskolába járt, de már direkt francia nyelvűben, aminek elvégzése után történelem tanár lett. Ezután még többször járt Svájcban, és további egyetemeket végzett, hogy bővítse az ismereteit.

Végül ő volt az egyik alapítója a Török Történelmi Társaságnak. És ha valamire igazán szükség van a 10.000 éves Anatóliában, ahol bármely a kertben talált kő több ezernyi órát tudna mesélni (nem is beszélve a hűtőben felejtett sajtról), akkor az a Történelmi Társaság.

Afet İnan 1985. június 8-án halt meg. Az ő emlékét őrzi a Afet İnan Történelmi Tanulmányok Díj is.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
Atatürk fogadott gyerekei - 1. rész, 10.0 out of 10 based on 5 ratings
 

2 hozzászólás a(z) Atatürk fogadott gyerekei – 1. rész bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


162
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    çarşamba
    “wednesday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek