Törökország két világ, a kelet és a nyugat találkozásnál fekszik.
Valójában inkább 3+1, Európa, Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet metszéspontjában. Néha meg éppen a tűzvonalban (na jó, az ismert történelem jó 10.000 évében jellemzően ott volt).
Ha viszont már ilyen jó helyen van, akkor miért is ne lehetne a világ közepe?
A jelenlegi kormány már jó ideje azon dolgozik, hogy Isztambul legyen a világ közepe. Végül is nem egyszer már betöltötte ezt a szerepet (pl. Római Birodalom).
Jelenleg a 3. repülőtér a leglátványosabb ebben a projektben. Ami a tervek szerint tényleg a három+egy kontinens központja lenne. A Török Légitársaság (THY) már most is úgy reklámozza magát, hogy több, mint 200 célállomással rendelkezik. Minden esetre a listájukon 118 ország szerepel. Csak éppen W-vel kezdődő nincs.
Kevésbé ismert, hogy hasonló történik a hajózás terén is (ennek része pl. a tervezett Istanbul Kanal). Csak persze nincs minden országnak tengere, bár elvileg Budapestre el lehet jutni hajóval is Isztambulból. Meg kevésbé látványos, hiszen az utasok ma már csak nagyritkán hajókáznak.
Viszont szemben a légiközlekedésnél, nincs lehetőség, hogy más úton menjenek. Így a Boszporuszon mindenképpen át kell haladni annak a hajónak, amelyik a Fekete-tengerre megy. Mondjuk a Fekete-tenger nem az Atlanti-Óceán, és a Boszporusz sem Panama, de azért még így is eléggé méltó helyet foglal el a viziközlekedésben. Az I. Világháborúban pl. elég komoly csaták folytak a birtoklásáért.
És ott van még a vonat. 2013-ban elkészült a Maramaray Boszporusz alatti szakasza. Így pedig elvileg Londontól Pekingig egy menetben lehet metrózni. Úgyhogy senki ne aludjon el a londoni metrón, hacsak nem tud kínaiul. Más dolog, hogy az ilyen rövid távolságoknál, mint Budapest-Isztambul sem lehet átszállás nélkül közlekedni… No de nagyobb gond, hogy a Maramary jelenleg csak 5 megállóból áll. Utána a fű következik. Így jelenleg egyáltalán nincs bekötve semmilyen hálózatba.
Tehát láthatjuk, hogy vannak törekvések, hogy Isztambul legyen a világ közepe. De legalább egy olyan pontja, mint Szingapúr, vagy London.
Csak vannak nehézségek ebben. Isztambul eléggé toldozott foltozott. Jóformán az elmúlt évszázadokban állandóan az történt, hogy kiegészítették. És mostanra eljutottunk már oda, hogyha bármi akar készülni, azt kb. 80 km-e a városközponttól kell megtenni. De egyáltalán hol a városközpont? Vagy melyik központ a városközpont?
Lényegében a 3. repülőtéri terv is arról szól, hogy oda egy egészen új városközpont épülne. Csak hát ugye nem robotok fognak dolgozni, így valahogy az embereket is oda kell juttatni. A másik felét pedig, amelyik pont hogy Isztambulba jönne, őket pedig a városba kellene bejuttatni. Ja jól emlékszem, olyan szerény 50 perc lenne a metróvonal a 3. repülőtérről az Atatürk reptérre. Onnan még kb. 50 perc a belváros, onnan még 40 a túloldal, és onnan még jó 50 haza. Annak, aki Ázsiában lakik. Sokat nem aludna otthon, az biztos.
Éppen ezért a mostani választásoknál (ami már elmúlt) az ellenzék azt a tervet hozta elő, hogy hagyjuk az egészet, és inkább építsünk egy teljesen új várost. Mégpedig Törökország mértani közepére. Ráadásul ott fából sincs sok, így mindenki annyit betonozik, amennyi jólesik.
És egy ilyen nemcsak eredményében, de már az építésében is jót tenne a gazdaságnak: rengeteg embernek és cégnek adna munkát, stb… De amikor már kész van, akkor is legalább kétmillió embernek adna munkát.
Egyedül a hajózás az, ami érdekesen veszi ki magát, hiszen Törökország közepén nincs tenger (éppen ezért a közepe). Szerencsére nem valami gigantikus csatorna építésében gondolkodnak, hanem vasútvonalban, ami északon Samsun és Trabzon, délen pedig Mersin és Iskenderum lenne a fő kikötő. Ebből az északi nem igazán érthető, mert ha már odáig elvitték a termékeket, akkor az út felét már megették a Fekete-tengeri országok felé. Ha pedig pl. Európába akarnának szállítani, akkor minek a Boszporuszon megint áthajóztatni… Sokkal egyszerűbb akkor már direkt a déli kikötőket használni (meg az egész központot oda építeni)… Ej, nem játszottak ezek a Civilization játékkal….
Természetesen az egész 2023-ban lenne kész, a Török Köztársaság 100. születésnapjára. Ehhez kérték a választókat, hogy nyerjék is meg a választást. Ami nem sikerült, így ez a központosítás egyenlőre elmarad…
Nem ez lenne az első kísérlet, hogy kimozdítsák a központot Isztambulból. Amikor az I. Világháborúban a szövetségesek kis híján, majd a szultán engedélyével játszi könnyedséggel elfoglalták Isztambult, akkor Atatürk, a hadvezér és taktikus, úgy látta, hogy mindenképpen a szárazföld belsejébe kell az új központot kialakítani. Ez lett Ankara.
Akkoriban is hasonló tervek alapján dolgoztak. Bár inkább a szükség hozta a helyszínt. Ankara ugyanis biztonságos távolságban volt a tengertől, azaz a szövetséges hajóktól és így a hadseregektől. De minden várost viszonylag gyorsan el lehetett érni.
Nem mellékesen egy már létező város állt ott. Erőddel, sziklával, élelemmel, titkos járatokkal. Vagyis ha nagyon szorult a hurok, akkor sem a síkságon kellett volna védekezni.
A háború után pedig már adva volt a helyszín, ahol egyébként is berendezkedtek, parlamentet alapítottak, stb..
Mára Ankara Törökország második legnagyobb városa. 5 millióan lakják. Ez fél Magyarország. De Isztambulhoz képest csak a harmada (nem hivatalosan pedig a negyede). És még Bursa és Izmir is nagyon jön fel. És ők is a nyugati parton vannak.
Az ellen nem sikerült tenni semmi, hogy Ankara átvegye a vezetést az ország nyugati partjától. Persze Ankarában van minden, de a gazdasági élet Isztambulban és a környékén (Bursa, Izmir) zajlik. Az isztambuliaknak meg is van a véleményük az ankaraiak munkatempójáról.
Így jó kérdés, hogyha tényleg sikerülne egy ilyen új kereskedelmi várost építeni, akkor meg tudná-e tartani a központi szerepét. Főleg ilyen vetélytársak mellett, mint Isztambul. Ahol igencsak jelentős a kiskereskedelem. Ami azt jelenti, hogy a 14-15-17-20 milliós lakosságnak kb. 100% rendelkezik üzleti tapasztalattal. Ha mással nem, eladott egy szőnyeget valamelyik turistának.
Mindehhez hozzájön, hogy amikor Ankarából fővárost csináltak, akkor az emberi erőforrás jelentős részét Isztambulból szívták el (és rengeteg magyar is dolgozott ott). Ennek eredménye, hogy az 1950-es évekre Isztambul majdnem összeomlott. Egy új központ is Isztambulból vinni el az embereket? Bár most már van bőven!! Én pl. a szomszédomat nagyon szívesen dobozba raknám, és elküldeném oda.
Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan blogolvasó, akinek Canberra-val, Ausztrália fővárosával vannak tapasztalatai, ismeretei. Ott találunk még hasonló helyzetet. Ha van ilyen, léci írjon róla pár sort! 🙂
Köszi! 🙂
Törökország a világ közepe,
- Boszporusz Ankaraba (1.000)
- Budapestről neveztek el utcát Ankarában (0.688)
- Harmadik repülőtér Isztambulba (0.507)
- Utazz Európából Ázsiába felvonóval! (0.507)
- Kampánysziget (0.507)
- Választások (RANDOM - 0.195)
Nagyon érdekes a cikk is,a felvetés is!
Nekem már amúgy is 17 éves korom óta Istanbul a világ közepe! 🙂
De ezt az új központot hová tervezhetik,a Tahtalı-hegység északi részére?
Szerintem viszont példának még jobb Brasília város!
Több olyan dolog is van az tervben, ami szerintem érdemes lenne jobban átgondolni. A helyszín az egyik ilyen.
Semmi értelme valamit csak azért a mértani középre betenni, mert hogy akkor mindentől egyenlő távolságra van. Ezt azért Magyarországon is éreztük, hogy az utak minősége fontosabb, mint a km.
És ha ott középen az Alpok vannak, akkor oda lesz a központ építve? A sziklák közé?
Eleve a kereskedelem miatt mindenképpen tengerpartra kellene építkezni. Akkor meg már nem is lehet középen.
Törökországban viszont már nincs szabad tengerpart. Vagyis van, de ahol 10.000 év alatt nem fejlődött ki a város, annak oka van. Az I. VH-ban is a szövetségesek azt hitték, milyen jó lesz a Dardanellák lakatlan részén partra szállni. De aztán amikor jöttek a téli viharom meg a szúnyogok, aztán nyáron a 40 fok fülledt meleg… sehol egy patak, csak tüskés bokor.. akkor már nem volt olyan jó ötlet (a törökök mindeközben a domb biztonságos túloldalán kebabozgattak az évezredes falvakban).
De mondjuk oké. A mai technológiával sok minden áthidalható (de megéri-e), és bár az Ankara-terv lényegében elbukott (de legalábbis messze nem a várt eredményt hozta), de azért belevágunk.
Akkor viszont vegyük figyelembe, hogy a világ nem ebbe az irányba halad. Leszámítva a több ezer négyzetmétert igénylő gyárakat és raktárakat, pont a decentralizáció fele haladunk. Sőt! Pont az a terv, hogy egyáltalán ne legyen iroda.
Reggel nem a cégbe fogok bemenni, hanem az erre specializált kávéházban. És itt nem a kollégákkal fogok együtt dolgozni (akiket esetleg utálok), hanem a barátaimmal. Mindenki előtt ott a laptop, és más-más cégnek dolgozik.
Persze ez nem minden szektorban megoldható. Pl. a péknek akkor is kell egy üzlete a sarkon, amit nem lehet távolról vezérelni. De még a pékeknél sem az megy, hogy egy központi helyen megsütik a kenyeret az egész ország számára. Hanem éppen mindegyik sarki pék saját fajta kenyeret süt.