Egy kis sütögetős összehasonlítás. Meg még meglátjuk, mi sül ki belőle. 🙂
Ha külföldre költözünk, akkor legtöbbször a konyhában fogunk eltévedni (kivéve Isztambult, mert ott mindig, mindenhol eltévedünk).
A nehézségek sokkal inkább a kulturális különbségek jelentik, mint a nyelv. A tehenet nem úgy darabolják, a sajtot nem úgy sajtolják, stb…
Persze nyelvi gondok is fellépnek. Hiszen a szótárakat nem úgy tervezték, hogy azzal fűszert vegyünk. Ami nem teljesen érthető, hiszen mindegyik isztambuli turistaprogramban szerepel a Fűszerbazár megtekintése.
Ezen probléma kiküszöbölése érdekében már régebben indítottunk egy fűszer lexikont.
De ez igazándiból csak kiindulópont, hiszen hiába ugyan az a növény, mint amit Magyarországon ismerünk, ha másik részét használják, vagy másképpen van feldolgozva…
Erre a legjobb példa talán a piros paprika. A török pirospaprika is finom, jó élénk a színe, viszont hamar elkezd feketedni. Míg a magyar paprikának más íze van, szintén nagyon finom, és sokáig megtartja a színét.
Ezen kívül sok olyan fűszer van, ami bár Törökországban is kapható, jobban utána kell járni, és jóval magasabb az ára. Pl. a kömény (frenk kimyon) itt kb. 14x drágább.
Ezeket érdemes minél előbb felderíteni.
Fűszer egyébként sok helyen kapható Isztambulban. Minden nagyobb központnak megvan a saját történelmi fűszerboltja. De itt általában a mindennapi török ételekhez találunk ízesítőt. Ha komolyabbakat szeretnénk akkor vagy irány a Fűszer bazár, vagy Kadıköy. Ez utóbbi helyen elég sok furcsaságot árulnak. Így ott jó eséllyel találunk nekünk valót is.
A legtöbbször a tejföl szokott hiányozni, ha magyar, vagy magyaros ételeket szeretnénk készíteni. A jó hír viszont, hogy a törökök imádják a joghurtot (innen is származik!), így őt nagy mennyiségben (akár 30-50 kg-os kiszerelésben is) vehetünk minden sarki boltban. Ő pedig az ételek 90%-ban pótolja a tejfölt. A túrós tészta esetében pont nem jó. De ott nagyobb baj, hogy szalonna viszont nem kapható (pontosabban roppant nehéz beszerezni) Törökországban.
Amennyiben viszont tényleg igazi tejfölre van szükségünk, akkor nagyon egyszerűen házilag is előállíthatjuk. De tényleg nagyon egyszerű. Ráadásul a melléktermék pedig a finom túró lesz. És ha kedvünk van, akkor tovább kísérletezhetünk a sajt irányába is.
A túrót viszonylag könnyű beszerezni. Lor peynir néven szinte minden boltban árulják. Eléggé semmi íze van, pont mint a magyar bolti túrónak. Ha viszont tényleg finom, jó minőségi túrót szeretnénk, akkor a çökelek-et kell keresnünk. Mondjuk a heti vásáron. Vagy ugye csináljunk magunknak.
A túró kategóriába tartozik még a tulum peynir is. Ő azért már az agresszív kategóriába tartozik, hiszen legalább 6 hónapig érlelik. Meg egyéb érdekességei is vannak. Így inkább a bátrabbak próbálkozzanak vele. Mondjuk egy tulum peynir-es pogácsa azért izgalmas lehet.
Ezzel pedig el is jutottunk a sajt kategóriába. A törököknél 3 fő sajt van: kaşar, eski kaşar, beyaz.
- A beyaz peynir a fehér sajt. Puha sajt. A görögk feta-nak nevezik, ami ugyan azt jelenti. Eléggé széles a választék keménység, sótartalom, meg melyik állatból származik alapján.
- A kaşar hasonlít legjobban a Trappista sajtra. Nem ugyan az sajnos. Ennek az íze kicsit krémes. Itt is érdemes a különböző gyártók sajtjait kipróbálni, melyik hasonlít jobban az általunk elvárthoz. Szerencsére sütéskor (pl. pogácsa) nagyon jó. Szerintem a török kaşar zsírosabb, mint a magyar Trappista. Erre érdemes sütéskor odafigyelni.
- Az eski kaşar a kemény sajt. Hasonlít az Ementálihoz.
Oké, tejes dolgokról ennyit. Most lássuk a többieket!
A másik, ami nagyon szokott hiányozni, az a füstölt szalonna. Pl. bablevesből. Szerencsére erre is megtaláltuk a megfelelő pótlást. A füme et névre hallgató húsok mind füstöltek. És ezek meghozzák a kívánt ízt. A nehézség, hogy nem egyszerű megtalálni, melyik márka a nekünk leginkább megfelelő, hiszen a próbához bablevest kell főzni. És néha lehetnek nagy meglepetések. Ráadásul a füstölés sem feltétlenül egyforma..
Ha nagyon nem megy, akkor még mindig hozhatunk otthonról füstízű sót. Budapesten a Nagycsarnok mellett a kínainál vehetünk belőle. Jó helyre tegyük el, mert roppant illatos lesz körülötte minden!
Amit viszont eddig nem sikerült találni, az a fehérrépa, és a zellerlevél.
Fehérrépából nagy adag, fagyasztásra előkészített érkezik Magyarországról. De már folyamatban van egy ültetés belőle (talán lesz egy hasonló, mint a paradicsomnövesztő projekt)
Zellerlevéllel nem vagyunk teljesen elátkozva (leszámítva, hogy ezt is lehetne otthonról hozni). Mert a zeller gyökere kapható a zöldségesnél. Kis szerencsével pedig 1-2 levelet is találunk rajta. Ezeket pedig el lehet kérni a zöldségestől. Sőt! Meg is lehet kérni, hogy rendszeresen tegyen el belőle.
Ha pedig megkérdezni, mire kell, azt válaszolhatjuk, hogy hát a nyulam batman-nek képzeli magát, és neki lesz!
Biztos kimaradt néhány dolog… a megjegyzésben írjátok meg, mit hiányoltok, vagy mit mivel sikerült kiváltani! 🙂
ui: mindenkinek jó karácsonyi sütögetést
Mézeskalácshoz mini szótár
- liszt – un
- méz – bal
- tojás – yumurta
- porcukor – pudra şekere
- szódabikarbóna – karbonat
- szegfűszeg – karanfil (ugyan ez jó forralt borhoz = garantált siker az újévi bulin!!)
- margarin – margarin (ebből van minden fajta. Amelyiknek a csomagolásán sütemény van, az elvileg jobb a süteményekhez – ne kérdezzétek miért)
- A török nyelv (0.580)
- Isztambul szótár (0.580)
- Magyar mesekönyv (0.580)
- Leges-leges-leg (0.580)
- November 24. - a tanárok napja (0.580)
- Szóvégi hangazonosulás, azaz minden nyelvtanuló rémálma (RANDOM - 0.580)
Nagyon jó ötlet ez a lista! Köszünjük
Az afyon az ópiumot jelent de használják a mákra is mint növény (mert abból csinálják). A sütibe való mákot viszont inkább haşhaş-nak mondják. Az áfonya az yaban mersini, azt hiszem inkább csak a fekete áfonyát ismerik szóval arra mondják.
forrás: egy afyonkarahısar-i származású úriember 🙂
Köszönjük az izgalmas kiegészítést! 🙂
Meglepett, hogy zellerlevél nem kapható! Mindig, mindenhol tudtam venni. Sőt! Van csak a leveléért termesztett zeller (kereviz), aminek nagyon hosszú szára van. A szárról lehúzzák a hártyát, és ízlésesen, hosszú pohárban elrendezve teszik az asztalra. Joghurt, humusz és más, kitűnő török finomságba mártogatva remek előétel vagy egyszerűen csak rágcsálni való.
Tejföl helyett „süzme yogurt”-ot (yumusak g-vel) használok, ezt találtam leginkább hasonlónak a mi tejfölünkhöz. Esetleg keverek hozzá egy kis tejszínt (krema), ha még jobban csökkenteni szeretném a joghurt savanyúságát.
Nekem a „taze kaşar” (friss sajt) áll a legközelebb a trappista sajthoz. A „labne” pedig a mascarpone-t helyettesíti.
Füst ízű só helyett füst ízű leveskockát hozok Magyarországról. Tökéletes, otthon mindenhol kapható.
A vörös áfonyát is „yaban mersin” néven vásárolom.
Sajnos a táblázatnak csak egy része látható a gépemen. Még próbálkozom.
Én is csináltam egy kis török-angol-magyar táblázatot fűszerekről, ha érdekel egy másik hozzászólásban elküldöm.
Üdv.:
egy volt ankarai magyar
Köszönjük a tapasztalatokat! 🙂
Mindenképpen kíváncsi vagyok a te fűszer táblázatodra is!
Lehet, hogy ezt a témát megint előhozzuk, némi frissítéssel. Mindenképpen szükség van arra, hogy megosszuk a tapasztalatokat. 🙂