Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Így Karácsony napjára egy különleges érdekességgel készültünk. Eddig megismertük, milyen a Karácsony a mai Anatóliában, egy olyan országban, ahol a lakosság 99,8% muszlim.

Most viszont lássuk, miként zajlott a Karácsony az ókori Bizáncban, Anatóliában meg úgy a Földközi-tenger vidékén.

Ebből is ismerjük meg a karácsonyfa történetét. Forrásunk: johnsanidopoulos.com

A fenti weboldal egy érdekes verziót említ a karácsonyfa eredetéről. Ez alapján a karácsonyfa nem (vagy nem csak) észak-nyugat-Európából ered, ahogyan sokan gondolják. A fenyőfa ennél sokkal ősibb.

A fenyőfa hosszú életű, és állandóan zöld. Ez pedig több törzsi vallásban, mitológiába, és hiedelemben az állandóságot jelenti. Így a fenyőfa kultuszt már az ókori görögök is valaki mástól vették át. Tőlük pedig a rómaiak, és így került bele a keresztény vallásba.

A Római Birodalom idejében a téli napfordulót (december 21-22) a Napisten születésnapjaként ünnepelték. A történet szerint tél közepén a nap és az éjszaka harcolt egymással. Már-már úgy látszott, hogy az éjszaka győz, hiszen a nappalok egyre rövidebbek lettek. Ezért az emberek kimentek az erdőbe, hogy fénnyel segítség a Napistent. Mégpedig úgy, hogy mindent felgyújtottak, amit csak lehetett – az épeszűsség határán belül persze. Bár hírlik, hogy egyes helyeken tényleg mindent felgyújtottak, de azokból a népekből hírmondó nem maradt, csak füst és hamu…

Mivel pedig december 21 (időnként 22) után a nappalok egyre hosszabbak lettek, egyértelműen a Napisten győzött. Az éjszaka pedig… hát… így járt. De azért annyit még bezavart a rendszerbe, hogy a tényleges ünnepség december 25-én van. Talán mert ennyi ideig tartott a tüzeket eloltani, meg a falu lakosságát összeszedni.

Vagy csak összeolvadt a Mithrász hiedelemmel. Mithrász (is) december 25-én született (mozgalmas egy nap lehetett). Leginkább arról volt híres, a mellett persze, hogy ő volt a Napisten, hogy bikákat vadászott. Ez pedig bizonyos szűz lányok körében volt igazán népszerű. Bocs Zeusz….Lehet, hogy mégsem kellett volna Európát elrabolni?

Csak érdekességképpen Zeusz a római vallásban Jupiter néven szerepel. És ő a főisten. Mithrász viszont jön, hipp-hopp, Jupiternek meg nyoma veszett… Vajon mi történt?

Minden esetre a Mithrász-kultusz a 3. században már igencsak népszerű volt az egész Római Birodalomban. De őt végül a keresztény vallás szorította ki. De az ünnepet és a tradíciót megtartották, annyi módosítással, hogy ezentúl a Napisten születésnapja Jézus születésnapja lett. Mindezt az első nikaiai zsinaton (más néven niceai), 325-ben döntötték el. Ma ezt a helyet úgy hívják, hogy Iznik, és Törökországban található. Egy nagyon hangulatos város, híres a csempékről, amikkel a gazdag dzsámikat díszítették.

Így függ össze minden mindennel 🙂

Miután mindezen átrágtuk magunkat, visszatérünk a fent említett weboldalra, mely egy teljesen más útvonalat említ. Ami persze bizonyára összefügg az előző elmélettel.

E szerint az ókori Görögországban az örökzöldet nem fenyővel, hanem egy úgynevezett Eiresioni-al fejezték ki (ezt lehetne ma karácsonyfának hívni). Ez lehetett mondjuk babérlevél vagy olajág. Ezt díszítették fel piros és fehér gyapjúval, és gyümölccsel (füge, dió, mandula, gesztenye, magvak, stb mellett az alma és körte). Ez egyfajta szüreti-termékyenségi hálaadás ünnepség volt, amit évente kétszer, tavasszal és ősszel ünnepeltek.

Szeptember 22 és október 20 között pedig a gyerekek ezzel az Eiresioni-al jártak házról házra. Majd pedig az ajtó előtt hagyták egész évre.

A Bizánci Birodalom idejében az Eirosioni nem volt tilos, csak átalakult a keresztény vallásnak megfelelően. Mégpedig úgy, hogy a városok uralkodói rendeletben írták elő, hogy egyúttal az utcák rozmaringgal legyenek feldíszítve. Az Eirosioni és a vele járó díszítés pedig innen utazott fel nyugat-Európába. Ők viszont inkább a fákat, az örökzöld fákat díszítették, mert azokat nagyon tisztelték.

Ennek a hagyománynak pedig a különféle részei ma is megtalálhatóak számos kultúrában.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
Karácsonyfa az ókori Anatóliában, 10.0 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


104
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    günaydιn
    “good morning”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések