Egy igazi citrom

Ez bizony nem Photoshop. Ez tényleg narancssárga citrom!

Isztambulban két dolog miatt szeretem a telet:

• 12-15 fok van (és süt a nap!)
• Ilyenkor érett a citrom igazán

Bizony, ilyenkor könnyen találni olyan citromot, ami narancssárga! Pont úgy néz ki, mint a narancs. De mégis citrom. És az íze is sokkal, de sokkal finomabb.

Persze attól még citrom marad, savanyú, stb… De össze sem lehet hasonlítani azokkal a zöldes citromokkal, amelyek Magyarországon kaphatóak.

Szerencsére Isztambul már a mediterrán részben leledzik. Ez pedig azt jelenti, hogy citromot találni egyáltalán nem nehéz. Sőt! Még olyankor is citromhoz jutunk, amikor egyáltalán nem akarunk.

A török ételekben a citrom nagyon is központi helyet foglal el. Ott lökdösődnek egymással a dobogó tetején az olívával meg a joghurttal és persze a hússal. Csak neki valahogy rosszabb a reklámja, és nem olyan híres.

Citrom kerül a lahmancu-hoz. Citrom kerül a çiğ köftéhez. Sok kebabhoz is adnak egy citromot, hogyha kedvünk van, jól megáztassuk benne. És persze a saláták fő ízesítője is a friss citrom.

Időnként pedig igencsak érdekes helyen találkozunk vele: a húslevesben! A törökök szerint nincs is jobb a téli (milyen téli?? 14 fok van!) hidegben, mint egy jó citromos húsleves! Jó étvágyat nekik…

Mint láthattuk, a citrom a saláták fő ízesítője. Ecettel nagyon ritkán találkozni, már-már az egzotikus kategóriába tartozik. Olyankor pedig a balzsam ecetet használják.

Persze a közértben van ecet (citromlé viszont nincs, csak limonádé, de azok meg eléggé bénák). Általában 4-5-6% alma vagy más gyümölcs ecet. Aki viszont velem együtt a 20%-os ecet társaságában nőtt fel, az tudja, hogy az 5% bizony édes kevés. Mármint ha pukkanó lufit vagy más mókát akarunk csinálni.

No meg sajtot. Esetleg mást, amihez igazi (ráadásul ízetlen) ecet szükséges.

Szerencsére ez itt Isztambul, ahol nincs olyan, hogy nincs olyan. Így igazi, de még mennyire igazi ecetet lehet találni a fűszerárusnál! Ehhez képest a 20%-os tényleg az óvodások játékszere. Mert ez bizony keményen a vegyi labor kategóriába tartozik. Őt úgy is hívják, hogy sirke ruhu, azaz az ecet lelke! Kb. 60%-os!

60%? Hát az hogy lehet? 42% fölé nem könnyen lehet menni, mert a víz csak ennyit képes befogadni. De ebbe a kis üvegcsébe a dzsinn – török módszerrel, alkudozással – 60%-ot bepréselt! Próbál is megszökni. Nekünk egy idő múlva (kb. 2 hónap) a kupakot átmarta, és megszökött.

Egyébként tényleg roppant veszélyes. Elég egy kis szippantás, hogy napokig ne érezzünk semmit, és az még a szerencsésebb esett. Ha belegondolok, hogy én a zsebembe vittem ezt haza… Csak óvatosan vele!!

Inkább maradjunk a jól bevált citromnál. Főleg ha ilyen szép narancssárga mostanában!