Isztambul, született Konstantinápoly, egy hatalmas város. És mindig is a korának egyik legnagyobb városa volt. E miatt pedig egyesek szerették volna, ha a sajátjuk lenne. Míg mások beérték a bevásárló-turizmussal. Persze ezt is a kor szokásai szerint: tüzes nyilakkal, elrabolt szűz lányokkal, stb… Persze a kor szokásainak megfelelően az elrabolt szűzlányokra nem járt a garanciális csere…
Ezt Isztambul elég hamar megunta, és egy hatalmas fallal vette körbe magát.
Persze az ügyesebbek, mint pl. Botond, ezen is átjutottak.
Isztambulban több fal is látható.
Legkönnyebben a Topkapı Palota falával találkozunk. 9 turistából 0,3 nekimegy, miközben a térképen próbálja az kibogozni, merre is jár éppen. Ennek a falnak az az érdekessége, hogy ezt már az oszmánok építették.
Ott van viszont a második fal, ami mára már többnyire nincs ott (Severan fal, épült 193-ban). A Valens-vízvezeték közelében állt egy falrendszer, amikor még ott volt a város határa. De ez nem tartott sokáig. A vízvezeték is kőből van, meg a fal is kőből volt. Ezek után tegyük fel a kérdést: tényleg! Mi lett a fallal???
Az igazi városfal, a FAL (ennek része a Szárazföldi, a Theodosius fal, mely 413-ban épült), csupa nagybetűvel, ennél azért kintebb fekszik. Mit fekszik! Elnyújtózkodik! Bő 20 km-et. Ő az, aki ténylegesen a várost bekerített, és védte hosszú évszázadokon keresztül. És ez határozta meg város szerkezetét évszázadokon keresztül. És így lettek olyan városrészek, melyeket úgy hívtak, hogy a Falon belül és a Falon kívül.
Őt jól ismerjük, és jó kis program végigjárni (ha egyszer lesz drónom, végigrepülőm). Ennek a falrendszernek a része a Héttorony is.
Majd ott van van a Fal a túloldalon. De ezúttal a túloldal nem Ázsiát jelenti, hanem csak az Aranyszarv-öböl másik oldalát, ami még szigorúan Európa. Ez a Genova falrendszer, amit egyszer Rumlivan is bejártunk (ő szintén izgalmas lesz majd drónnal…egyszer)
De aki ismeri a rómaiakat (és márpedig a bizánciak is részben rómaiak voltak), az tudja, hogy ők imádtak mindenhova falat építeni. Ez persze lehetett azért is, mert a rómaiak rühellték, ha mindenféle lovas nemzet lenyilazza őket. A lovas nemzetek pedig, lévén lovon ültek, rühellték, hogy állandóan falakat kell kerülgetni, azért az ilyeneket mindig lenyilazgatták.
Ebből pedig következik, hogy nem messze a várostól, lennie kell még további falnak, falaknak. És így is van! Itt van mindjárt, a határban az Anasztasziosz fal. (Én most dinó neveket tanulgatok Árpival, így simán kimondok olyanokat, mint a carcharodontosaurus, meg a yangchuanosaurus, de ez még így sem sikerül..: a-nasz-ta-szi-osz.. szóval ő.)
Az Anasztasziosz-falat Anasztasziosz bizánci császár építette (milyen jó, hogy van Ctrl+C, Ctrl+V!). Ezt mondjuk nem volt nehéz kitalálni.
507 és 512 között épült, mégpedig az északról érkező bolgárok, szlávok és hunok ellen. De valójában már volt egy korábbi fal, melyet Anasztasziosz (Ctrl+V) elődje, Leo építettet, 469-ban. A hivatalos indok szerint ő is az északi bolgárok ellen építette, de valójában elege lett a hüle rokonokból, akiket a történelemórákon csak Nyugatrómai Birodalom néven említettek. Ők erre annyira besértődtek, hogy pár év múlva a birodalmat feloszlatták. Ásó-kapa-germán törzsek…
A fal egyébként eléggé messze van Isztambul központjától: 64 km. Természetesen azért ide épült, mert eddig ér el a sülő kebab illata Isztambulból. Mint ez köztudott, és gyakran használják távolságmérésre, a Nemzetközi Mértékegység Hivatal 2003 február 31-én a CSE (Csillagászati Egység = Föld-Nap távolság)-hez hasonlóan hivatalosan is elfogadta a KIMTT (Kebab Illatának Maximális Terjedése Távolsága) hosszmérték használatát. Van négyzetKIMITT és köbKIMITT is.
Mint a térképen is láthatjuk, itt azért már jelentős a távolság a Márvány-tenger és a Fekete-tenger között. Az Anasztasziosz-fal hossza 56 km. Ezért azért kisebb, mint a FAL. Általában 5 m magas és 3 m széles.
Persze azért ezen sem könnyű átmászni. Pláne ha közben az ember a lovát is cipeli. A törökök ezért nem is innen próbálták Isztambult elfoglalni, hanem a másik irányból. Mondjuk nekik annyi előnyük volt még, hogy a másik irányban laktak. Ők végül a hajókat cipelték, tehát nem úszták meg olyan könnyen.
Ha megnézzük ezeket a számokat: 56 km hosszú, amit 1 KIMT (64 km) távolságról kell feltölteni katonával..ráadásul csak 5 m magas (két lovas egymás nyakába áll, lóval együtt persze). Nem sokat ért, azon felül, hogy legalább felidegesítette az tüzes nyíllal támadó bolgárokat. Először el kellett oltani a nyilakat, átmászni a falon, felülni a lóra, újra meggyújtani a nyilat, majd lehet újra ordítva vágtatni.
Leszámítva, hogy adott volt a lehetőség, hogy Anasztasziosz (Ctrl+V) ide befalazhatta a politikai ellenfeleit.
Végül a fal már a 7. században romlásnak indult. Esténként, amikor nem jártak arra tüzes nyilas lovasok, a helyiek egyszerűen elhordták a köveket. Belőlük házak, tűzhelyek lettek. Vagy éppen a szomszédokat dobálták meg.
Miután az Oszmán Birodalom a Balkánra is kiterjeszkedett, és a bolgárokat leszoktatták a tüzes nyilazgatásról (buzogánnyal persze), az Anasztasziosz fal teljesen elvesztette a jelentőségét. Meg a kövei jelentős részét is. Ami maradt, azt is benőtték a növények.
Mindez pedig mára egyenesen Gyűrűk Ura környezetet ad. Sétálunk az erdőben, majd egyszercsak átesünk egy 1500 éves falon.. Érdemes egyébként a fenti képre kattintva az oldalt is elolvasni (képeket megnézegetni), mert ez a Çatalca városka más meglepetéseket is tartogat. Ide érdemes lenne bakanccsal, szendvicsekkel és ragtapaszokkal felszerelkezve elmenni.
Annál is inkább, mert ilyen, egész földrészt lezáró falrendszer nincs túl sok a világon. A legközelebbi a Hadrianus fala, ami komoly turista látványosság. Így most a törökök is azon dolgoznak, hogy Anasztasziosz fala is hasonlóan híres legyen.
Néhány érdekes videó a fallal kapcsolatban:
Külön érdekesség, hogy az Isztambul Kanal is ennek a falnak a közelében fog épülni.
Az Anasztasziosz fal,
- AyaSofya magyar gyertatartói (1.000)
- Isztambul romos részei (1.000)
- Kastamonu (1.000)
- Han (1.000)
- Isztambul vizei (1.000)
- Földrengés Isztambulban (RANDOM - 0.373)
Szia Macsek!
Továbbra is élvezettel olvasgatom a dolgaidat, mostaniakat is, korábbiakat is.
2015, május 29-én ezt írtad: A Fal, pontosabb nevén a Szárazföldi fal (még pontosabban Theodosius fala) 6 km hosszan vágja el Isztambul óvárosát a modern résztől. Ez zárja le a félszigetet, és tényleg egy fal, ami elválasztja a történelmet a mindennapoktól.
2016. február 22-én pedig ezt: Az igazi városfal, a FAL (Theodosius fal, épült 413-ban), csupa nagybetűvel, ennél azért kintebb fekszik. Mit fekszik! Elnyújtózkodik! Bő 20 km-et.
Hát, ha egy év alatt növekedett 6 km-ről 20 km-re, akkor bizony nagyot elnyújtózott!
Én különben kimértem: 5630 m, egy centivel sem több…
Vagy? Üdv: András
Ez így igaz. És köszönöm a pontos méretet.
Ami miatt még magamat is összekevertem, hogy a Theodosius fal valójában csak a Szárazföldi falat jelenti. Ez az, ami a félszigetet elválasztja a külvilágtól. És ő az, aki – immár biztosan – 5630 m. (tehát nem 6 km!! kevesebb szendvics is elég a bejárásához! Nagyon jó hír!)
A másik, ami bő 20 km, és várja, hogy valaki megmérje, az a teljes fal, ami körbeveszi Isztambult. Ez a Szárazföldi és a Vízi fal együtt.
Ezt a részt javítottam is.
A Vízi fal kicsit (nagyon) bekavar a rendszerbe, mert bizonyos része már a kezdetekkor megépült, míg más részeit évszázadokkal később tették hozzá, hosszabbították. Ahogyan a város is növögetett.
De remélem nincs neheztelés 🙂 Tényleg nagyon jókat, jó stílusban írsz. Amúgy az a pár kilométer, ide vagy oda, nem tök mindegy?
És ha már az isztambuli autók hosszát kiraktad, azt tudod-e, hány macska farka kell, hogy a Isztambultól Budapestig érjen?
Üdv
András
Ugyan már! Miért lenne harag? Mindig szívesen fogadom az észrevételeket. 🙂 Szerencsére eddig megúsztam a trollokat, mindenkivel értelmesen lehetett beszélgetni. 🙂
Lássuk csak. A Wikipédia szerint egy átlagos hím macska farkának hossza 25,2 cm. A National Geographic szerint viszont 30 cm. És ő is hím macskával foglalkozunk… Micsoda egyenlőtlenség!
Kimehetnék az utcára, hogy lemérjek egy macskát, de most etetési idő van, és nem akarom, hogy engem főételnek nézzenek.
A Google szerint a Budapest-Isztambul távolság 1318 km. De most útfelbontás van Plovdiv mellett, ezért 20 km-t kerülni kell.
Mint láthatod, tele vagyok hiteles adatokkal.
Ha a Wikipédiát vesszük alapul, akkor 5,309,523.8 macskára van szükségünk, hogy díszfarokcsóválás mellett utazhassunk hazáig Isztambulból. A 0,8 macskafarkot bármelyik hentes elintézi.
Ha viszont a NatGeo-nak hiszünk, akkor már akciós mennyiséggel számolhatunk: csak 4,460,000 macskafarokra van szükségünk
Beleszámolva a Plovdiv melletti kerülőt is persze..
A kutatás lenyűgözött, lévén mindíg is fontosnak tartottam, hogyha másfél tyúk másfél nap alatt másfél tojást tojik, mennyit tojik hat tyúk hat nap alatt.
Ámde a Skozice Szűzmária Összes Áldott Könycseppecskéjére mondom! Ennyi macskafarok? Megy a levesbe? Macsek -ha szabad e megszólítást alkalmaznom, de a mellettem lebzselő butélia képében Dréher Antal azt mondja, hogy, ja- a köztünk lévő korkülönségek okán feltehetőleg nem szóról szóra ismerted az ötven -száz- év előtti ikon, bizonyos Salinger nevű író kutatást, amely a kérdést így válaszolta meg: „– Charles módfelett nélkülözi – mondta Esmé pillanatnyi hallgatás után. – Módfelett szeretetre méltó ember volt. Sőt mérhetetlenül csinos is. Nem mintha a külső olyan sokat nyomna a latba. Mindazonáltal. Rendkívül átható tekintete volt, holott az ilyen tekintet nem szokásos velejárója a melegszívűségnek, és a… granadirózusságnak. Bólintottam. Aztán megjegyeztem, hogy ha nem csalódom, édesapja hatalmas szókinccsel rendelkezett. – Hogyne – helyeselt Esmé. – Hiszen levéltáros volt… persze csupán műkedvelő jelleggel.
Beszélgetésünk e pontján türelmetlen érintést, majdhogynem ütést éreztem a felsőkaromon, Charles felől. Hozzá fordultam. Elég tisztességesen ült már a széken, attól eltekintve, hogy egyik térdét maga alá gyűrte. – Hány macska farka kell, hogy az égig érjen? – rivallt rám. – Ez ám a találós kérdés!
Gondterhelten tekintettem a mennyezetre, és hangosan elismételtem a kérdést. Aztán, mint akit fülön fogtak, közöltem Charlesszal, hogy nem tudom.
– Egy is elég, ha jó hosszú! – bömbölte a csattanót. Tehát? IST – BUD? Üdv András
Ez aztán a megoldás!
Viszont ha van ilyen 1318 km hosszú macskafarkunk, akkor kell lennie egy hozzá tartozó macskának is. Azt hiszem, én nem akarok vele találkozni…
Mondjuk az ötmillió farka-vesztett feldühödött kisebb méretűvel sem…
Mint régóta tudjuk,a történelmi cikkek mindig jól szoktak sikerülni! 🙂
Én meg töredelmesen bevallom,hogy nem hallottam eddig Anasztaszios faláról…
Rá se ránts. Most beszéltem vele -az EZO TV-s bácsi tolmácsolásával, aki egy Hajdu-villanybolyler fűtőszálát lengetve mutatja ki, hogy mi a stájsz, nagy kár, hogy IST-ban nem fogható az adás-, azt mondja, hogy ő sem hallott még Rólad. Egy-egy.
Ám! Sem a Macsekról, akitől ellenben azt kérdezi, hogy mi az a Beyoglu-ban az a Gül Baba cuccos? Ez egy másik Baba? Vagy egy kenotáfium?
Én csak átadtam az üzenetet, bocs.
András
Én is csak akkor találkoztam vele először, amikor nekimentem… 🙂
Érdekes, hogy lényegében ugyan olyan, mint a Hadriusz fala Britanniában, mégsem ismert…
Merhaba Pó Apó-András!
Üdv az Index után itt is! 🙂
Gül Baba cuccos Beyoğluban? Arra a pici sírkertre gondolsz?
Én sem tudom,ki van ott eltemetve…
Merhaba!!:-)
Kicsit ránéztem a netre, Gül Baba ügyben -nem sokkal lettem okosabb…
például:
http://www.dunyabizim.com/?aType=haberYazdir&ArticleID=6950&tip=haber
Hivatalosan 3 db. Gül Baba türbe található. Kettő Törökországban (ebből egyik Beyoğlu-ban), míg a harmadik Budapesten. Ez utóbbi van a legjobb állapotban.
Természetesen mindháromban az „igazi” Gül Baba található. Ilyen apróságokon nem szoktunk fennakadni. 🙂
Egyenlőre az se biztos, hogy tényleg létezett-e Gül Baba. Míg más szemszögből nézve tucatjával lehetett őket venni a piacon. Hiszen mindenki, aki a rózsaiparban dolgozott és szakállas volt, Gül Baba lett.
3 teljesen különböző történet van arról, hogy ki is Gül Baba valójában, hogy szerezte a rózsákat, stb.. így akár 3 külön személy is lehet..
Másrészt a budapesti Gül Babának 7 különféle befejező része van: hősi harcosként esett el Buda ostromában; a szultán elé vetette magát amikor azt le akarták lőni; öregen halt meg békében; stb…
rózsaiparban dolgozott…
Fájlalom, fájlalom, és mellettem, bizonyos korsós kiszerelésű Dreher Antal (kistesójával, uni-cumival) is fájlalja, hogy dacára Cybermacsek gondos tájékoztatásának, kimaradt a Gül Baba KRUMPLI!
Bár ez Gül Baba egyáltalán nem egy sikeres burgonya-termesztő volt, lévén ez a barátságos krumplifajta ezt a nevet alig 70 éve kapta magyar nemesítőjétől, Teichman Vilmostól. De szeretjük, mert tápláló, a mai kor embere is hízik tőle szépen, de háborús viszonyok között kifejezetten praktikus növény volt, amikor a hadviselés természetes részének számított az ellenség földjeinek felperzselése. Mert a krumplit ugyebár a föld alól kell kiszedegetni –a napi látszat ugyan ellene szól, de nem mekdonalcos pohárból, vagy csipszes zacskóból-, és csak úgy kiásogatni, kicseszésből, már nem volt ínyére a vitézeknek. Végül megemlítem, hogy az eredeti Gül Babának köze nincs Huszka Jenő jó 100 éve bemutatott, hasonló nevű operettjéhez, egy török megszállási korba helyezett szerelmi történethez sem, és úgy vélem, ezzel kellőképpen hozzájárultam ahhoz, hogy pontosan tudjuk, gőzünk sincs arról, melyik Baba, melyik sírban hol Gül.
Ez szép etap volt a nap végére Pó Apó! 🙂
🙂
Köszönjük a kiegészítést!
És vajon ebből a Gül Baba Krumploból készül-e valami érdekes? Valami rózsaillatú?
Ízesítés kérdése. Alapvetőleg baba illatú.