Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Mustafa Kemal Atatürk, a török köztársaság megalapító, gyors hírnevet szerzett magának a világban.

Egy alkalommal még maga Albert Einstein is levelet írt neki.

A történet ismét csak az I. Világháborúval kezdődik, mint szinte mindegyik Atatürk kapcsán. Mit jól ismerjük ez a háború volt az, ami felforgatta Európa és a világ életét.

A háború minden országban más-más helyzetet teremtett. Egyes helyeken visszaesés történt. Máshol előtört a nacionalizmus. Mindeközben Törökország felébredt a több száz éves álmából, és hirtelen ott találta magát a XX. században. Rengeteg mindent kellett bepótolnia.

Ezt meglátva Atatürk egyrészt a fogadott gyerekeit Európába küldözgette tanulni, másrészről pedig mérnököket, tudósokat, szakembereket hívott az országba. Ebben az időszakban érkeztek a magyarok is, akik több város építésében segítettek. Köztünk Ankarában, Kastamonuban, és Rodostóban is.

Mindeközben Németország lett a tudósok fellegvára. Ide került Albert Einstein, de a magyar Szilárd Leó és Teller Ede is. Csakhogy 1933-ban nagyot fordult a világ. Január 30-án Hitler lett a német kancellár. Ezzel pedig a zsidók nemkívánatos személyek lett az országban. Aki időben indult, az még el tudott menekülni.

Einstein ekkor került Párizsban. Szilárd Leó is az utolsó pillanatban hagyta el Németországot. Teller Edét viszont már a Zsidó Kimenekítő Tanács (OZE, OSE) tudta csak kihozni. Ezt a tanácsot pedig pont Einstein alapította (itt kicsit bizonytalan a forrás, hogy valójában ő alapította, alapító tag volt, tiszteletbeli tag vagy más). Mégpedig abból az okból, hogy a Németországban ragadt zsidókat kiszabadítsa. Ekkor írta a híres levelét Atatürknek, a török miniszterelnöknek (1933. szeptember 17).

Einstein levele Atatürknek. Forrás: Çankayai Egyetem

Einstein levele Atatürknek. Forrás: Çankayai Egyetem

A levél nagyon szabad fordításban azoknak, akik nem tudnak angolul, vagy csak nincs kedvük fordítgatni (ha esetleg valakinek van kedve szépen lefordítani, szívesen veszem, mert így lenne végre egy magyar verzió is):

Őexcellenciája!

Mint az OZE tiszteletbeli elnöke kérem, hogy a Németországban tudományos és orvosi munkákat végző 40 professzor alkalmazását Őexcellenciája engedélyezze. Az említett személyek a németországi hatályos jogszabályok miatt nem tudják a munkájukat folytatni. Ezen emberek legtöbbje nagy tudással és tapasztalattal rendelkezik, amelyek nagy hasznára lehetne annak az országnak, amelyben letelepednek.

Az OZE 40 tapasztalt szakembert és kiemelkedő tudóst választott, és arra kérjük Őexcellenciáját, hogy engedélyezze ezeknek a férfiaknak a letelepedését és a munkájuk folytatását. Ezek az emberek egy évig az Ön állami szolgáltatásában fognak dolgozni mindenféle díjazás nélkül.

Ennek a kérelemnek a támogatására bátorkodom kifejezni a reményemet, hogy az engedélyek megadása nem csak az emberiség érdekében tett lesz, de hatalmas nyereség lesz az Önök országának.

Megtiszteltetés számomra, hogy Excellenciádat szolgálhatom.

Professzor Albert Einstein.

Azért bő száz éve milyen elegánsan tudtak fogalmazni! (Egyes elméletek szerint a levelet valójában Einstein titkára írta, és írta alá. A professzor ezekben a napokban nem is volt a városban)

Törökországban a miniszterelnöki pozíciót İsmet Bey (családnév törvénytől kezdve İsmet İnönü) töltötte be, így ő válaszolt.

“Saygıdeğer profesör,
İktidardaki hükümetin politikası gereği Almanya’da bilimsel ve tıbbi çalışmalarını yerine getiremeyen 40 profesör ve doktorun Türkiye’ye kabulünü dileyen mektubunuzu aldım. Bu beylerin hükümetimiz kuruluşlarında bir yıl ücretsiz çalışmayı kabul ettiklerini gördüm. Teklifiniz çok çekici olmasına rağmen ülkemiz kanun ve nizamları gereği size olumlu cevap verme imkânı göremiyorum. Saygıdeğer profesör, bildiğiniz gibi şu anda 40’tan fazla profesör ve doktor istihdam etmiş durumdayız. Çoğu benzer nitelik ve kapasitede olan bu şahıslar da aynı politik şartlar altındadırlar. Bu profesör ve doktorlar burada geçerli kanun ve şartlar altında çalışmayı kabul etmişlerdir. Şimdiki halde, çeşitli kültür, dil ve kökenlerden gelmiş üyelerle çok hassas bir oluşum geliştirmeye çalışıyoruz. O nedenle içinde bulunduğumuz şartlar gereği daha fazla personel istihdam etmemizin mümkün olmadığını üzülerek bildiririm.
Saygıdeğer profesör,
Arzunuzu yerine getirememenin üzüntüsünü ifade eder, en iyi duygularıma inanmanızı rica ederim.”
İsmet İnönü

Forrás: Hürriyet

Magyarra fordítva (szintén szabad fordításban, és szintén szívesen veszünk egy szebb fordítási változatot):

Mélyen tisztelt professzor!

Megkaptam azt a levelét, amiben a Németországban politikai okokból munkájukat folytatni nem tudó 40 professzor és orvost törökországi befogadását kéri. Láttam azt az érvet is, hogy ezek az úriemberek elfogadták, ellenszolgáltatás nélkül a kormányzati intézményekben dolgozzanak 1 éven keresztül.
Az ajánlat nagyon vonzó, de az ehhez szükséges törvények a hazánkban nem állnak rendelkezésünkre, így nem tudok pozitív választ adni.

Mélyen tisztelt professzor, mint gondolom ön is tudja, jelenleg is 40-nél több (külföldi) professzor és doktor dolgozik nálunk. A legtöbbjüknek hasonló a tudása, és hasonló politikai feltételekkel alkalmazzuk. Ezek a professzorok és doktorok a helyi jogszabályokat elfogadták. Jelenleg a különböző származásból és kultúrából, nyelvi eltérésekből problémák leküzdésén fáradozunk. E miatt pedig nem vagyunk képesek több (külföldi) alkalmazottat foglalkoztatni. Nagyon sajnálom.

Mélyen tisztelt professzor, kérjük, értse meg, mennyire fáj nekünk, hogy nem tudunk segíteni.

İsmet İnönü

Igen, nagyon jól látjuk, hogy a levél egy nagyon is egyértelmű NEM. Na de mégis! Hogyan? Miért? Hiszen csak 40 emberről van szó, orvosokról, tudósokról! Ráadásul 1 teljes évig ingyen fogják szolgálni a kormányt. Erre hogy lehet nemet mondani?? És pont a törökök, akik annyi évszázad alatt annyi nemzetet befogadott… Ráadásul tudósokat, amikor ennyire szükség van a felzárkózásra?? És a törököket nem is úgy ismerjük, akik problémáznak a különféle jogszabályokon, hogy elérjék a céljukat. Akkor mégis! Hogy van ez?

Ahhoz hogy megértsük, előre kell menni a történelemben. Törökország nem csak 40, hanem végül 190 tudóst vett át a veszélyeztetett területről. Először még csak Németországból, majd az 1938-as Anschluss után Ausztriából és az 1939 német megszállás után Csehszlovákiából is.

Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy Atatürk azt a tanácsot, kérést hagyta İnönü-re örökségül, hogy ne legyen a németek túlzott barátja (tanulva az I. Világháborúból), de ne is legyen az ellenségük. Ma már pedig látjuk a történelmi folytonosságokat is: kitört a II. Világháború, amiben 1-2 ország kivételével ismét egész Európa részt vett. Nagy volt a kísértés, és nagy volt a nyomás is İnönü-n, hogy valamelyik oldalon Törökország is belépjen a háborúba (területszerzés, bosszú, oroszok megtámadása, vagy egy erős szövetség az angolokkal, franciákkal). De İnönü végig sikeresen egyensúlyozott a kés pengéjén, és kimaradtak a háborúból.

Ezt pedig látva, mennyire megviselte Európát, milyen eredményeket hozott, azt lehet mondani hogy a lehető legjobb választás (és egyben az egyik legnagyobb atatürki örökség) volt. Így is voltak nehézségek. Pl. be kellett vezetni a jegyszert az élelmiszereknél.

Ebből pedig látható, hogy egy olyan válaszlevelet kellett küldeni Einsteinnek, amit később a németek nem tudnak felhasználni a törökök ellen.

Most akkor lássunk csak egy kis szövegelemzést!

Elsőnek leírják, hogy pontosan miről is szólt az a levél, amire a válasz érkezik. Ez a mai internetes világban furcsa. De 100 éve még napokat, néha heteket kellett várni a válaszra. November 14-én, tehát majdnem 1 hónappal később írta meg İnönü az ő levelét. És még napokkal, hetekkel később érkezett meg Párizsba. Ez persze most csak mint érdekesség említem meg, a tárgy szempontjából nem fontos.

Utána a következőt mondja: 40+ külföldi professzor máris dolgozik Törökországban. Ráadásul ugyan azon a területen, ráadásul ugyan azokkal a feltételekkel, ráadásul ugyan olyan politikai menekültek.

1933-ban még csak Németországból kellett a zsidóknak menekülniük.Elképzelhető, hogy a környező németbarát országokban is átvették ezt a szokást, de akkor sem lehetett (akkor még) olyan szigorú, mint a németeké. Tehát nagyon valószínűtlen, hogy máshonnan nagyszámú, ráadásul tudós menekült lenne Törökországban. Annál is inkább, mert a II. Világháború végéig a világ legfejlettebb technikai központja Németország volt. Tehát ezek a menekültek nem mások, mint akiket Einstein is ajánlott.

Ezt támasztja alá, hogy a feltételek, és a tudósok területei is ugyan azok voltak.

Ezek alapján a mondatot a következőképpen lehet értelmezni:

Az ön által említett 40 tudós ezennel felvettük, politikai menedékkérelmét elfogadtuk, a fizetési feltételek a megbeszéltek alapján történik (1 éven keresztül ingyen dolgoznak, azaz a munkájukkal fizetik meg a török államnak a befogadását)

Ezen kívül vegyük észre, hogy nem 40 tudósról írnak a válaszban, hanem 40-nél is több! Mégpedig hasonló munkakörből. Ez pedig a következőt is jelentheti.

Tetszik az ötlet! Küldjetek még hasonlóakat!

És még azt is megírták, hogy tessék odafigyelni a kulturális és nyelvi különbségekre (ez ma is jó tanács!)

Mindezt az elméletet (amire egyébként semmi bizonyíték nincs), egyrészt az támasztja alá, hogy végül 190 zsidó tudós és orvos érkezett Törökországba. Másrészt 1949-ben Einstein a Princeton Egyetemen találkozott az Isztambuli Technikai Egyetem egy nyugalmazott tanárjával, aki rendkívüli törökországi technikai fejlődésről számolt be. Ekkor Einstein a professzornak a következőket monda:

Maguk tudják azt, hogy a világ legjobb vezetője az Önöké?

Ezek a tudósok pedig tényleg hatalmas változásokat hoztak Törökország fejlődésére. Elsősorban az orvostudomány, irodalom, jog, közgazdaság, pedagógia, pszichológia területén. Megváltoztak a tananyagok, felzárkóztak a XX. század elvárásaihoz. Meg egyáltalán olyan tantárgyakat lehetett tanulni, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, mert nem volt megfelelő tanár, tananyag.

Az Isztambuli Egyetem könyvtára is nagymértékű növekedésnek indult. A korábbi tanárok 1, nagy ritkán 2 könyvet írtak. Míg az újonnan érkezett külföldi tudósok mindjárt 3-4-5 könyvvel gazdagították a könyvtárat. Ráadásul a kor legmodernebb technológiájáról. Néhány név a nagyon közül: Fritz Arndt, Ernst Hirsch, Alfred Isaac, Fritz Neumark, Curt Kosswig és Andreas Schwarz.

Később Hitler is küldött egy levelet, amit saját kezűleg írt alá. Ebben azt írta:

Küld el hozzánk a zsidó tudósokat, mi jobbakat küldünk helyettük.

İnönü válasza a következő volt.

A mi tudósaink elég jók.

A nagy kérdés ezek után, hogy Einstein maga miért nem ment Törökországba?

Erre biztos választ nem találunk (vagy csak én nem találtam e rövid idő alatt). Az egyszerű válasz, hogy mert nem szerette a kababot. De valószínűleg azért, mert a világ legjobb tudósának megszerzéséért komoly verseny lehetett az országok és a kutatóintézetek között. Ez valószínűleg nemcsak a pénzről szólt, hanem hogy ki milyen környezetet, fejlődési és kutatási lehetőséget tudott a tudósnak biztosítani. Nyilvánvaló, hogy a legjobb ajánlatot Amerikából kapta. Sokkal jobbat, mint amit Törökország adhatott volna.

Érdemes tudni, hogy nem ez volt az egyetlen eset a történelemben, amikor az iszlám többségű törökök Európából menekült zsidókat fogadtak be. A 15. században, amikor a spanyolok felszabadították az Ibériai-félszigetet, akkor nem igazán válogattak azon, hogy aki ott van, milyen vallású. Így az arabokkal együtt a zsidóknak is menekülniük kellett. Őket az Oszmán Birodalom fogadta be. Számos isztambuli zsinagógák ők építettek, mint ahogy a gazdaságban kulcsfontosságú szereplők lettek.

Ajánlott források:

További ajánlott oldalak:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Einstein és Atatürk, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


123
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    altmιs
    “60”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek