Míg Velence süllyed, Isztambul emelkedik.
Így legalább fennáll az egyensúly.
Isztambulban a Kék Mecset előtti Hippodrom téren találunk 2.1 oszlopot (az egyik oszlopból mára már alig maradt valami.. ő a .1)

Amennyiben az oszlopok közelébe tudunk férkőzni, érdemes lenézni a lukba. Ott láthatjuk az eredeti Isztambult!
Az utolsó oszlopot ((VII.) Konstantin oszlopa (Örme Dikilitaş)) a X. században építették. Így amit a lukban láthatunk, az az ezer évvel ezelőtti felszín. Idő közben Isztambul ennyit emelkedett.
Sőt! Valójában nem is ezer év alatt emelkedett ennyit a város. Hanem csak 160 év alatt! Itt látható egy kép, melyet James Robertson fényképezett még 1854-ben,

Az a talaj, ahol ezek a kedves bácsik és néni áll (igazándiból mindenki ül), ma már kb. 2 m-e van járófelülettől. Sőt! Nemrég kövezték újra a Sultanahmed teret, ami így ismét egy kicsit megemelkedett.
Természetesen nemcsak Isztambul főtere, hanem az egész város szépen-lassan emelkedik.Itt Beşiktaş-ban van egy pék, ahol eleinte azt hittem, törpék dolgoznak. De amikor bementem, kiderült, hogy ők az eredeti talajon, fél méterrel lejjebb állnak.
Mindennek oka viszont nem geológiai, hanem emberi.
Ahogyan az alábbi képen is láthatjuk, amikor még az oszlopok a “földön álltak”, Isztambulban nem igazán voltak lekövezett utak. De valószínűleg nem a sárban jártak az emberek, így valami zúzott köves burkolattal bizonyára ellátták a főbb utakat. Márpedig a törökök annyira nem szoktak az utak alapozásával vacakolni (sajnos nagyrészt ma sem), így feltételezhetően az újabb adag kavicsokat az előző tetejére öntötték. Így legalább szilárdabb is lett. Az utak pedig néhány cm-vel magasabbak lettek. Míg mára sok helyen jelentős különbség lett az egykori talajszint és a mostani között.
Sajnos semmi információt nem találtam, ami ezt az elméletet alátámasztja, vagy megcáfolja.

Az eredeti utcaszintet leginkább a régi házaknál, kutaknál láthatjuk. Hiszen őket nem lehet csak úgy felemelni.
De ha erre technikai megoldás nincs is (van, csak roppant bonyolult egy házat úgy felemelni, hogy a benne ülő az Ismail nagypapa ne lötyögtesse ki a teát a drága öltönyére), jogi lehetőség mégis van.
Egy ház engedélyezett magassága mindig az utcaszinthez van viszonyítva. Amennyiben viszont az utca megemelkedik, akkor a ház teteje is magasabban lehet. Egy probléma van csak: ehhez le kell bontani a házat. De utána már az új magasságig lehet visszaépíteni.
Kivéve ha!
Isztambul belvárosában a legtöbb épület történelminek számít. Ami azt jelenti, hogy nem lehet csak úgy össze-vissza kedvünk szerint lebontani és újra felépíteni őket. Feldarabolni és hűtőben tárolni sem. Ehhez minden esetben az önkormányzat engedélye kell. Aki ráadásul a legkorábbi állapot visszaállítására törekszik.
Azaz lehet, hogy van egy négyemeletes házunk, ami kicsit rozoga, és ki akarjuk húzni a gödörből. Szerencsés esetben esetleg megkaphatjuk az engedélyt, hogy a házat lebontsuk, és újat építsünk helyette. Egy ilyen engedély már eleve több hónapot vesz igénybe. Nekünk pedig össze kell gyűjtenünk az összes régi fényképet, amit csak a házról találunk.
Ha pedig ezen képek egyikén, vagy egy régi iratból kiderül, hogy a ház eredetileg csak kétemeletes volt, akkor nekünk kötelességünk lesz a felújítás után kétemeletes építeni. Tehát elvesztünk két emeletet.
De legalább a bejárat újra az utcaszinten van! Hurrá!
Mennyit emelkedett Isztambul talaja,- Ortaköy (1.000)
- Turistakalauz - Mecsetek, templomok, zsinagógák (1.000)
- Turistakalauz - Mecsetek, templomok, zsinagógák - térképes lista 1 (1.000)
- Turistakalauz - Mecsetek, templomok, zsinagógák - térképes lista 2 (1.000)
- Turistakalauz - Mecsetek, templomok, zsinagógák - térképes lista 3 (1.000)
- Két erőd egymással szemben a Boszporusz partján (RANDOM - 1.000)
One Reply to “Mennyit emelkedett Isztambul talaja”