Az egyik könyvesbolt szerint 5 kg a könyv. Másik szerint csak 131 g! Szerintem megvan az 8 kg is.
Legalábbis, amikor véletlenül ráesett a pizzafutár lábára, a hangok alapján 8.3 kg-ra saccoltuk a tömegét..
A könyv címe az, hogy Üç Devirde Bir Mabed Ayasofya. Tekintve, hogy nem vagyok se mű, se igazi fordító (de régi vicc!), így olyan magyar címer adok neki, amilyen csak jól esik. Mondjuk A három macska kalandjai az AyaSofya-ban. De a legjobb cím mégiscsak az lenne, hogy Minden az AyaSofya-ról. Mert tényleg minden benne van! Annyira részletes, hogy ezt már megérti nem egyszerű, külön szótárt igényel.
Itt van most nyitva nálam a 315.oldalon, ahol a táblázat azt ecseteli, hogy II. Beyazid alatt épített minaretet kit támogatták. És milyen összeggel. Pl. Egy Bahâ-keten nevű ember (? vagy szervezet? vagy ez a toronynak egy része??) 2 Vukiyye-t adott bele (vagy ennyibe került?). A Vukkiye-t ne keverjünk a Wookiee-kal! Mert azt hiszem, a kettő nem ugyan az… Nincs arról hiteles információnk, hogy a középkori közel-kelet Star Wars rajongó lett volna. Bár azt meg kell hagyni, hogy eléggé lelkesedtek az olyan dolgokért, mint pl. a Hold meg a csillagok…
Az AyaSofya nagyon régen készült: 532-537. Szó szerint az akkor ismert fizika határain túl építkeztek. A tervezőknek olyan problémákat kellett megoldaniuk, amelyeket előttük még senkinek sem. De mindezt úgy, hogy közben már állt egy félig-kész hatalmas épület. Nem volt idő a kísérletezésre, azonnal kellett cselekedni. Támfalakat kellett tenni, hogy a kupolát tartó falak ne csússzanak szét, stb.. Lényegében az utolsó pillanatban sikerült megállítani, hogy ne csukódjon össze az épület. E miatt látható ma is, hogy az oszlopok…hát… mintha éppen egy buliból térnének haza… Ez leginkább az emeleten látszik.
Azóta majdnem 1500 év telt el, és Isztambul történelmében rengeteg minden történt: földrengés, barbárok, hívők, antihívők, keresztesek, muszlinok, szövetségesek és tűzvészek gondoskodtak arról, hogy senki se unatkozzon. Az AyaSofya mégis áll. Köszönhetően főként az építészeknek: tralleszi Anthemiosznak és a milétoszi Iszidórosznak.
És azoknak a megválaszolhatatlanul sok embernek, akik ezt a hatalmas épületet vigyázták, karban tartották, és felújították.
De mégis volt 3 ember, aki megszámolta őket: Prof.Dr.Ahmed Akgündüz, Doç. Dr. Said Öztürk és Yaşar Baş. Ők azok, akik a Mindent az AyaSofya-ról könyvet összeállították. És bizony benne van mindenki, aki a felújításokban részt vett. Hiszen ez a könyv mindenről szól, ami csak történt az AyaSofya-val kapcsolatban. Van rá 900 oldal.
Csak a XX. századi rész 70 oldal!
Mivel az AyaSofya ilyen karbantartós épület, minden császár és szultán kihasználta, hogy a felújítással egyetemben ott hagyhassa létezésének nyomát is. Valószínűleg azért néha pont fordítva történt: csak azért restauráltak, hogy valamit az uralkodó is hozzápiszkálhasson. Esetleg építsen egy minaretet, türbét, vagy csak egy mozaikot.
Ebben a hatalmas könyvben pedig mindezeket megtaláljuk!
Ahogy megtaláljuk a magyar vonatkozású tárgyakat is. Köztük a magyar királylány, Szent Piroska mozaikát (212-214. oldal).
De lényegében ebben a könyvben is csak azt találjuk, amit általában tudunk: nem tudunk semmit erről az elfelejtett magyar királylányról. Ellenben leírja, hogy mit is látunk a mozaikon. Látunk rajta 2 embert, meg betűket, meg ruhákat, meg… mindent amit látunk.
Mivel ebben a könyvben minden benne van, amit az AyaSofya-ban találunk, így a budapesti Mátyás-templomból származó gyertyatartók is (314. oldal). Őket még Szulejmán hozta magával, amikor Budán turistáskodott.
Itt is kis érdekességre kell kitérni, illetve korrekcióra. Én eddig úgy tudtam, hogy a szentélytől messzebb állók a magyar gyertyatartók, azaz ő:
A könyv viszont azt mondja, hogy amelyik beljebb van, az az igazi (ő a fenti képen látható). És még oszmán nyelvű írás is található rajta, amit feltehetőleg maga Szulejmán írt. De az biztos, hogy a gyertyatartókat Szulejmán helyeztette el ebben a formában, és azóta se mert senki hozzájuk nyúlni.
Majd egy helyen a könyv megjegyzi, hogy a két kisebb gyertyatartó származik Budáról. Az viszont nem azon van… ki érti ezt?
De akárhogy is, az a 893-oldalas könyv remek olvasmány lehet, amíg várunk a repülőgépre.
Mi csak itt pár oldalt emeltünk ki belőle. Bőven maradt tehát még mit felfedezni. Az AyaSofya minden kövét megismerhetjük vele! Ráadásul nagyon jó alaprajzokat is találunk benne. Igazi korhű tervmásolatot is! Kinek nem kellene egy ilyen?
Szóval vegyük ki gyorsan azt az 5 kg pisztáciát a poggyászból (és együk meg a Boszporusz partján), és tegyük be helyette ezt a könyvet!
One Reply to “Minden az AyaSofya-ról – egy 900 oldalas könyvben”