Kalandok Isztambulban és Törökországban.

– Ez kalandos lesz! – mondta a dolmuş sofőr, majd befordult a kisutcába…
Ő viccnek szánta. De Isztambul még viccesebb volt…

Dolmuş

Dolmuş

A bajok egyébként mindig itt szoktak kezdődni… befordultunk egy kisutcába.

Bár igazándiból a bajok ott szoktak kezdődni, hogy befordulunk Isztambulba…

Szép kis utca. Helyes. Két és fél méter széles… talán néhol van ennyi is… És hosszú egyenes…

Mármint nem úgy, matematikailag egyenes, mint az x tengely, ami szépen, kényelmesen (nem dudál) halad a végtelen fele… Itt az egyenes inkább azt jelenti, hogy kb. 1 km hosszan nem találkoztunk másik utcával. Persze lehet, hogy csak elbújtak…

Ami pedig a matematikai részét jelenti.. Mindjárt az első 20 m-en volt egy fordulat. Egy 270 fokos jobbra, meg egy 40 fokos felfele. Ez az a típus, amire más országokban lépcsőt építenek.

Említettem már, hogy és jöttek szembe? Még nem? Hiszen egyirányú a kisutca. Mi persze fordítva mentünk be, hiszen Isztambulban így illik. Nem illik, de most így sikerült… Tehát szembe is jött le valaki éppen a lejtőn. Így mi gyorsan behúzódtunk egy kuka mögé.

Isztambulban eljutni A pontból B-be egyet jelent, hogy átismételjük a latin ábécét, és megnézzük C pontot, D pontot, Q pontot és még Zs pontot is. Amennyiben viszont megpróbálkozunk a rövidebb úttal, akkor könnyen lehet, hogy a görög, cirill, arab és kínai ábécé összes betűjét végiglátogatjuk, mire kijutunk ugyan oda, ahonnan elindultunk…

Mégis, a taxisok, dolmuş-ok, minibuszok és még a csuklós buszok is hisznek egy térkapu létezésében, amit ha megtalálnak a kisutca sarkában, akkor Isztambul bármely pontjára át tudnak teleportálni…

A mi dolmuş sofőrünknek úgy tűnik, ezúttal nem sikerült a térkaput megtalálnia – vagy csak nem tudta a kódot -, így miután kikerültük mind a 12 szembejövőt (kicsi utca – nagy forgalom), nekiindultunk az emelkedőnek.

Az, hogy fel is jutottunk a dombra – nem kellett kiszállni és a feltolni az autót -, ma már nem jelent meglepetést. Pontosan tudom, hogy ahol aszfalt van, oda fel lehet menni. Az aszfaltot is valakinek fel kellett oda vinnie valahogy… Úgyhogy előbb-utóbb, ha kellően biztatnak hátulról dudálással, akkor fel fog menni a járgány a dombra. Legyen az bármilyen meredek.

Jah, mert hát mögöttünk is jöttek…. Írtam már, hogy az egyirányú utcába mentünk be? Szembe a forgalommal? És mögöttünk már 4-en vannak. Mondjuk nem érdekes… őket sem érdekli…Én csak dőljek hátra nyugodtan. Ami egyébként nem nehéz, mert véget ért a hegymenet.

Innen leginkább lefele megyünk. Az utca nem lehet zsákutca, hiszen az előtt jött ki innen 12 másik autó. Bár lehet, hogy ők tudnak valamit… mindegy, majd csak kijutunk valahova! A sofőrünk egyébként is elég magabiztosnak látszik: van rajta napszemüveg, és énekel. Szóval csak tudja, hova megyünk.

Vagy mégse? Eljutottunk az első kereszteződéshez. Hurrá! Van kijárat! De most vajon merre?? kérdezi a sofőr… nincs hurrá… és még a napszemüvegét is levetette… ajaj… Megrántja a vállát – mert már nyolcan is dudálnak mögöttünk, pedig csak hárman várnak-, és elindul balra. Majd visszavette a napszemüvegét.

Akkor minden rendben is! Lehet aludni tovább!

Mégse! Hiszen mindenki tudja, hogyha Isztambulban eltévedsz, akkor bizony lefele kell menni! Mindig csak lefele, és akkor kijutunk a tengerre..előbb..utóbb.. De mi felfele mentünk!!

Persze mi hivatalosan nem tévedtünk el. A sofőr ilyet nem mondott. Nem is fog! Előbb hagyná, hogy széttépjék a molylepkék, minthogy beismerje, valami gond van. Kifogyhat a benzin is, kidurranhat mind a négy kerék, a sofőr tovább fog menni. Ez presztízs kérdése. Úgyhogy itt fogunk éhen halni.

Vagy valami hasonló.

Megint egy utca. Most jobbra megyünk.

Értitek a logikát: egy jobbra, egy balra, megint jobbra, megint balra… akkor elvileg egyenesen haladunk. Ugye? Isztambulban? Soha!

Mondom, hogy itt fogunk éhen halni..

Bár a dolmuş közönségét láthatóan nem nagyon zavarja a dolog. Míg van térerő és elég energia a telefonban, felőlük akár az albán határon is járhatunk. Este 8-kor kezdődik a sorozat (most délután 4 van). Addigra kell hazaérni. Mindegy merre járunk közben.

Ismét balra fordulunk be valahova.. elvileg egy utca ez, hiszen most jött ki belőle egy kamion. És megint felfelé megyünk. De már jön a következő kereszteződés.

Mellettem az ember, ki civilben akár BatMan is lehetne, csak úgy félvállról – fel se nézve a Facebookozásból – odaveti a sofőrnek, hogy Nem lesz az jó. A címzett személy éppen megint egy jobbra utcába próbált benézni.

A sofőr hátranéz – ezt azért úgy, hogy ne legyen feltűnő -, mégis ki volt az, aki megkérdőjelezte az ő helyismeretét, hiszen ő itt nőtt fel! Pedig egyértelműen nem úgy néz ki, mint azok a lények (melyik bolygóról is kerültünk? Mikor? És hogyan?) kint az utcán.

Végül úgy tesz, mint aki csak azért is jobbra menne tovább, de aztán véletlenül balra sikerül elhaladnunk. BatMan felől egy rövid, elismerő morgás érkezik.

Innen máris egyenesben vagyunk. Vagyis lennénk, ha lenne egyenes út Isztambulban. És lennénk, ha nem jönne ismét egy kereszteződés.

Sofőrünk nem feltűnően, de azért egyértelmű lábujjmozgással BatMan tudatára adja, hogy tőle várja a megoldást a kérdésre. Hamarosan meg és érkezik a visszajelzés egy bal oldali szemöldök felhúzásában. Így dolmuş-unk máris balra fordul.

Csakhogy, ebben a pillanatban egy nő – ha már elkezdtünk neveket adni az utasoknak, akkor ő legyen a CatWoman – megszólal, hogy bizony jobbra menjen mindenki, aki nem akar az idők végezetéig ezen a fura helyen bandukolni.

Igaz, lehetett volna még egyenesen is menni a balra-jobbra variációk helyett. De e mellett nem érvelt senki (még). És mivel CatWoman volt a felszólaló, így a sofőr abba az irányba tekerte a kormányt.

Persze BatMan ezt nem hagyhatta szó nélkül – mégiscsak, alig pár óra maradt az esti sorozatig, és hát elég távol állunk bármely központi helytől.. jobban megnézve elég távol a központi csillagrendszertől is -, így most már ő is felemelte a hangját. De csak mértékkel, hogy Balra.

A sofőr hátranéz. Most már látványosan. Leveszi a napszemüveget is. Találkozik a pillantása először CatWoman-al, majd Batman-el. Utóbbinak üzeni, hogy te is férfi, én is férfi, tartsunk össze. Majd balra fordul.

Ez viszont felborította az eddigi állóvizet. A 9 utas – inkább 8, mert én csak szemlélője voltam az eseménynek, habár térképem, megfelelő navigációs felszerelésem is volt, és 2 perc alatt kijutottunk volna a bajból, de a külföldi csak ne ismerje Isztambult – mindjárt felélénkült.

Mindjárt egy nagymama a dolmuş közepéről – gondolkoztam valami nagymamás néven, de csak a SzuperNagyi csehszlovák angol sorozat jut eszembe, így legyen ő a WonderWoman -, megjegyzi, hogy ő bizony ezen a környéken nőtt fel, és helyesebb lett volna, ha egyenesen megyünk.

Mire Robin – csak hogy legyen BatMan-nak társa is -, megjegyzi, hogy az a gyerekkor bizonyára a bizánci időkben volt még, és a környék azóta alaposan megváltozott. Jó lesz csak az a balra irány. Úgyis arra haladunk.

Az elkövetkező események viszont már kissé káoszba fordultak. Hiszen bár 1-1 útelágazásnál általában 2-5 választási lehetőség van csak, a dolmuş-ban ülők mégis mind-mind más útvonalat ajánlottak:

  • Fordulj balra!
  • Fordulj jobbra!
  • Fordulj egyenesen!
  • Fordulj fel!

Ez utóbbit legtöbbször az utazóközönség javasolta a csoporttársainak. Ebből is látszik, hogy bár csak 1 kormány van a dolmuş-ban, a törököket ez nem akadályozza meg, hogy egyszerre több sorőr is legyen a helyzet magaslatán.

Legalább annyira, mint az igazi sofőr, aki állandó szemkantoktaktust létesített a türkön keresztül BatMan-el. Így miközben láthatóan mindenki igénye szerint össze-vissza tekergette a kormányt, csak haladtunk valamerre. Eközben BatMan csak fél szemöldökmozgásokkal irányított a dolmuş-t, mert közben CatWoman-el is nézeteltérései akadtak. Mégpedig matematikailag, amikor is az egymás IQ-ját leíró számokat próbálták aránypárba helyezni. De néha csak simán kecskének hívták egymást (egy matematikus legyen egyben biológus is). E miatt viszont a dolmuş feminista csoportjai fellázadtak.

Bár, hogy ez a lázadás miből is állna – visszaviszik a dolmuş-t a garázsba? vagy csak belelökik a Boszporuszba? – nem derült ki, mert csodák csodájára kijutottunk egy főútra. És bár egészen biztos, hogy a sofőrnek továbbra sem volt fogalma, hova az ördögbe is kerültünk, de úgy tett, mintha mindig is ide tartottunk volna. Napszemüveg vissza, titokban még elolvasta a táblát – nem bolgárul van, jó jel! – , és beletaposott a gázba.

A dolmuş közönsége pedig visszavonult a korábbi magányába, a telefonokba – WonderWoman is. Senki nem érezte úgy, hogy az átélt közös kalandok után meghívhatná a másikat egy teára, vagy valami….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.9/10 (7 votes cast)
Az eltévedt dolmuş, 9.9 out of 10 based on 7 ratings
 

4 hozzászólás a(z) Az eltévedt dolmuş bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


63
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
Learn Turkish
çarşamba
“wednesday”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések