Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Előző részben a IX.-X. századi, észak felől érkező felfegyverzett turista csoportokról számoltunk be. Akkor már megemlítettük, hogy a magyarok is e tájban, és ebből az irányból érkeztek.

Így most lássuk őket, kicsit részletesebben!

A krónikák 17 portyáról emlékeznek meg, amelyet a magyarok a Balkánra, és onnan Konstantinápolyba mentek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy tényleg ennyiszer jártak a magyarok Bizánc falainál.

A magyarok nem nagyon naplózták, merre jártak. Bizáncban pedig akkoriban elég nagy volt a mozgás. Nem biztos, hogy mindenkit beírtak a nagy könyvbe, vagy hogy az egyik tüzes nyilazó népet ne keverték volna össze egy másikkal. Bár a magyaroknak nem volt szokásuk a tüzes nyilazgatás. Így pedig talán nem voltak annyira érdekesek, hogy említést tegyenek róla. Az angol Wikipédia listáján pl. egyáltalán nem is szerepelnek.

Mindemellett a magyarok már a Honfoglalás előtt is jártak Anatóliában. Igaz, akkor inkább a Kaukázus felőle. Hasonlóan a többi ottani népekkel, ki-be járkáltak a hátsó ajtón. Kivéve persze ha eltévedtek a hegyek között, vagy amikor hirtelen megjött a tél szeptemberben és -20 fok lett.

Ráadásul a Kalandozások időszaka eléggé összetett. Ellentétben a régi történelem oktatással, ezek a kiruccanások nem amolyan zsivány portyázások voltak. Hanem legtöbbször tudatosan megszervezett hadjárat. Ezeket legtöbbször egyik vagy másik nagyhatalom finanszírozta. Így az, hogy a magyarok megjelennek pl. Bizánc falainál, ahol pénzt kaptak, éppúgy jelenthette azt is, hogy az adót jöttek beszedni, minthogy egy új megbízatásért érkeztek.

A dolgot tovább nehezíti, hogy az újonnan feléledő hagyományőrzők (nevezzük most őket így) között sokan túlzásokba esnek. És szeretnek furcsábbnál furcsább tényeket igazolni. Akár olyat is, hogy a viking kalandozásokat is a magyarok művelték, így lényegében mi fedeztük fel Amerikát. De még jobb az az elmélet, mely szerint valójában a magyarok sose jöttek be, mert mindig is itt voltak.

Tehát nehéz kibogozni a részleteket. De azért valamit próbáljunk meg!

A magyarok kalandozásai - Forrás: Wikipédia

A magyarok kalandozásai – Forrás: Wikipédia

Európa a IX-X. században éppen nagyhatalmi átrendeződés korszakát élte. A Frank királyság még erős volt, de a hanyatlás útját járta. A Német-Római Birodalom pedig most kezdett kialakulni. Itáliában kisebb-nagyobb királyságok veszekedtek. Az Ibériai-félszigetet a mórok tartották hódoltság alatt. Keleten a bolgárok építettek épen birodalmat, míg a Bizánci Birodalom őrzi Róma emlékét és írtja a hitetleneket, bárki is legyen az éppen (Tegyük hozzá, hogy a Bizánci Birodalomnak jelentős területei voltak az Itáliai-félszigeten is. A magyarok ide is belátogattak néha, ha már éppen Itáliában jártak..).

A magyarok ebben az időszakban tudatosan lettek a nagyhatalmak eszközei, zsoldos hadseregei. De persze a saját szakálluk is indítottak hadjáratokat. Egyik évben még a német tartományokat fosztogatták bizánci megbízatásra. Míg a következőben pont a németek kérték meg a magyarokat, hogy hozzanak pár négyzetkilométer szőnyeget és pár tucat szűz lányt Konstantinápolyból.

Az egyik forrás szerint a Bizánc felé nyitás alapfeltétele volt, hogy a bolgárok rendezzék magukat, és legyen egy rendes királyságuk, amin át lehet haladni. Mert az úgy mégsem jó, hogy az ember reggel megy a munkába lóháton, és közben a hegyekből tüzes nyilakkal lövöldöznek rá. E szerint az első magyar csapat 934-ben jelent meg Bizánc falainál, ahol nagy sarcot követelt, majd hazament. A falat végül nem piszkálták, nőket nem raboltak, ablakokon nem lövöldöztek be, stb..

Ugyan ez a forrás említi, hogy amikor 943-ban ott jártak a magyarok, már jó referenciával rendelkeztek Európa részéről. A bizánciak pedig komolyan elgondolkoztak rajta, hogy a magyarok jó szövetségesek lennének. Elsősorban a besenyők ellen (ennyit arról, hogy 896-ban a besenyők elől menekültek a magyarok). Elvileg le is szerződtettek velük.

948-ban pedig Búcsú fejedelem járt Konstantinápolyba. Ott megkeresztelkedett, amiért cserébe a császár nagy kegyben részesítette, és bőségesen megajándékozta. Nem sokkal utána Gylas fejedelem is ugyan így tett, és ő is sok ajándékot kapott. Viszont amikor hazaindult, magával vitt egy patriarchát is, hogy keresztény hittre térítse a magyarokat otthon. Ezzel pedig egy időre kibékültek a bizánciakkal. Legközelebb csak 10 év múlva jártak náluk.

A Wikipédia is megemlékezik, hogy az első jelentős hadjárat 934-ben volt. Ez alkalommal viszont pont, hogy a besenyőkkel szövetségben pusztítottak (akkor most a besenyőktől menekültünk, őket menekültek tőlünk, vagy jó haverok voltunk?)

De ugyanakkor a Wikipédia ír egy korábbi eseményről is. 917-ben az oroszokkal, bolgárokkal és besenyőkkel együtt vereséget mértek a bizánci seregre. Ez Ankhialosz mellett történt.

Az angol Wikipédia oldala pedig még korábbi eseményeket is ír. 893-ben (még a Honfoglalás előtt) a magyarok pont a bizánciakat segítették, és 3 csatában is legyőzték a bolgárokat.

938-ban viszont már Bizánc ellen indultak a magyarok. El is jutottak Konstantinápolyig, ahol 15 éves adófizetést követeltek cserébe a békéért. Ez a béke tartósnak is tűnik, ha elfogadjuk, hogy 943-ban a bizánciak tényleg a magyarokat bízták meg a besenyők elleni harcban. És valószínűleg nem utálhatták nagyon a magyarokat, ha 948-ban Bulcsú nálunk megkeresztelkedhetett. Ráadásul Bíborbanszületett Konstantin lett a keresztapja.

Ami ezekből a kicsit száraz adatokból viszont biztosan látszik:

  • A magyarok már a Honfoglalás előtt is kapcsolatban voltak a Bizánci Birodalommal. Néha ellenük, néha pedig velük harcoltak. Leginkább egy magyar-bolgár-besenyő-bizánc négyszögre gondolhatunk, ahol állandóan változnak a szövetségesek és az ellenségesek. Pont, mint egy jó kis török rokonlátogatáskor.
  • A Honfoglalás után a Bizánc felé vezető kapu egy darabig zárva volt. De miután a bolgárok rendezték a soraikat, a magyarok többször is kapcsolatba kerültek Konstantinápollyal. Viszont ezen kapcsolat többségében munkavállalás ügyében, minthogy tábortüzeket gyújtsanak a város főterén.
  • Itt a két kiemelt esemény a 934-es, amikor a magyarok még adóbegyűjtés céljával látogatnak. Majd pedig 948, amikor Bulcsú megkeresztelkedik.

Fontos fordulat következett be 955. augusztus 10-én Augsburg mellett. Itt ugyanis a magyarok vereséget szenvedtek. A veszteségek nem voltak súlyosak, de rámutatott néhány dologra:

  • Európa megváltozott. Ottó német király egységesítette az országot.
  • Ezzel egyrészt megszűntek az ellenségeskedések, így nem lett szükség többé a magyarokra.
  • Másrészt egységesen tudtak fellépni a magyarok ellen. A teljes páncélban várakozó katonák ellen a könnyűlovas harcmodor eredménytelen volt.
  • 962-re pedig a Német-római Birodalom is kialakul. Ami teljesen elzárja az utat nyugat felé. És megrendelések sem érkeznek.
  • Megdőlt az a látszat is, hogy a magyarokat nem lehet legyőzni.

Ezen utóbbin felbuzdulva Bíborbanszületett Konstantin megtagadja az adófizetést a magyaroknak, akik 958-ban be is kopogtatnak hozzá e miatt. Ekkor járt velük Botond is. Róla tudjuk, hogy milyen jól tudott kopogni. A Képes krónika erről így emlékezik:

„öt esztendeig meg sem mozdúltak, végre Bolgárországba menvén Idropoliszig jutának, s midőn látták, hogy nem jön sereg ellenök, Konstantinápolyig menvén, annak fala mellé szállának. Akkor egy óriás nagy görögöt küldenek ki, ki azt kivánja vala, hogy két magyar birkozzék vele, ekként kiáltozva, hogy ha mind a két magyart földhöz nem veri, akkor Görögország a magyaroknak adót fizetve hódoljon. S minthogy azon görög a sereget igen bosszantotta, egy Botond nevezetű magyar áll ki vele birkozni; s a mint a küzdő tér elkészűlt, bárdját, mellyet hordani szokott vala, ragadva, a város réz kapujához rohana, s abba bárdjával egy csapásra, mint mondják, ollyan rést vága, hogy a görögök azon kaput mint csudát nem akarták kiigazitani. S a mint ezt megtette, a viadal terére fegyvertelenül kiáll, s a magyarok lóháton, a görögök a kőfal bástyáira mint nézők egybegyülekeznek. A mint osztán a görög a városból kijött, hogy a viadal terére menjen, látja hogy Botond egymaga áll küzdeni készen s kiálta neki: miért nem veszen maga mellé másik magyart segítségűl? Akkor Botond rá rohanván mint mondják úgy megragadta, hogy alig telt a bírkozásban egy kis óra, a görög úgy földre terűlt, hogy semmi módon nem birt többé fölkelni. Minek láttára a görög császár s a görögök többi nagyai, a császárné is úrasszonyaival a falról eltávozva palotáikba vonulának, nagy szégyennek tartva, a mi történt vala. És jóllehet az így földhöz vágott görög törött karral életben maradt, csakugyan ezen viadal lőn oka halálának. A magyarok tehát a viadal dicsőségét megnyervén, követeket küldenek a görögökhöz az adót követelni, kiknek, mint mondják, a császár mosolyogva egy szót sem válaszolt. Akkor a magyarok vezérökkel Taksonnal tanácsot tartván, azon helyről megindulván egész Görög- és Bolgárországot fosztogatva, azokból aranyat, gyöngyöket, drága köveket, számtalan foglyot és töméntelen barmot rablanak s úgy térnek meg osztán vígan Pannoniába. Ez volt ugyanis az utolsó rablás, mellyet a pogány valláson lévő magyarok elkövettek.”

A történészek szerint viszont Konstantinápoly falainál egy éjjel a bizánciak a magyarokra támadtak. Akik így kénytelenek voltak hátrahagyni a zsákmányaikat és elmenekültek.

961-ben indultak legközelebb a magyarok Bizánc ellen. De egy éjjel a bizánciak megint meglepik a magyarokat, akik vereséget szenvednek.

968-ban egy kisebb, kb. 300 fős sereg indul bevásárló körútra. Be is raknak 500 foglyot a kosárba Thesszaloniké mellett, majd hazatérnek.

970. volt az utolsó magyar kalandozás.

Ebben az időben a bizánci császár arra kéri a bolgár cárt, hogy ne engedje át a magyarokat az országán. Sőt, még a Dunán se. De a bolgároknak jól jött, hogy a magyarok állandóan a bizánciakat piszkálták, mert így nyugtuk volt mindkét bandától. Ezért a bizánciak az oroszokhoz fordulnak segítségért, hogy ellássák a bolgárok baját.

Csakhogy az oroszok is úgy érezték, hogyha már választani kell, akkor inkább a bolgárokkal tartanak (bár ez is egy érdekes történet). Így összeállt egy bolgár-orosz-magyar-besenyő szövetség. A besenyők hogy kerültek a csapatba, azt senki se tudja. Bizonyára volt egy rakás tüzes nyílvesszejük, amiknek kezdett lejárni a szavatossága…

A szövetség Arkadiopoliszig jutott, itt ütköztek meg a bizánciakkal. De súlyos vereséget szenvedtek, súlyos következményekkel.

  • A bizánciak végül elfoglalták Bulgáriát.
  • Az oroszoknak nagy veszteségük volt. Hazamentek, és szomorúak volta.
  • A magyaroknak kis veszteségeik voltak, de üres kosárral tértek haza. Otthon kaptak is érte a fejükre. Nem is lettek többé elengedve mindenféle kalandozgatásra.
  • A besenyők is hazamentek, és roppant mérgesek voltak az oroszokra. Bosszúból, amiért a vesztes oldalra álltak a kán elfogatta a hazafelé tartó kijevi fejedelmet, lefejezte és a koponyájából ivókupát készítettet.

Ezzel ért véget a magyarok kalandozása. De ez nem jelenti azt, hogy a későbbi évszázadokban ne lett volna kapcsolat a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Voltak szebb napok is, meg nem olyan szépek is.

Botond a Képes krónikában - forrás: Wikipédia

Botond a Képes krónikában – forrás: Wikipédia

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

3 hozzászólás a(z) Konstantinápoly ostromai – 3. rész bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


114
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    balιk
    “fish”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek