Sinan a mérnők (törökül mimar), az oszmán építészet legkiválóbb alakja volt. Nem véletlenül emlegették őt úgy, mint a Birodalom építésze.
Több, mint 300 épület fűződik a nevéhez: leginkább mecsetek, hidak és iskolák.
De ő nemcsak simán mecseteket, hidakat és iskolákat tervezett. Ő a kor építészeti lehetőségeinek határait feszegette, és legtöbbször sikeresen túl is lépte őket. Olyan varázslatos épületeket hozva létre, amelyeket majdnem 500 év elteltével is csodájára járnak az emberek. Még a Taj Mahal tervezésében is segített.
Egyik ilyen példa az edirnei Selimiye Camii, ahol a tűvékony minaretjeinek a három erkélyeire három különböző lépcsősor vezet fel. Holott más mecsetek minaretjébe egy lépcsőt is nehezen zsúfoltak bele a többiek.
Ígérem, egyszer írok egy hosszabb, részletes leírást Sinan mesterről, mert igazán megérdemli. Ezúttal röviden ismertetem azt az embert, akinek a neve Isztambul leglátványosabb török épületeivel áll kapcsolatban.
Sinan 1489, május 29-én született Ağırnas-ban, ami Kayseri tartományban (Kappadokya) található. Ebben a kisvárosban vegyesen éltek törökök, örmények és keresztények. Nem tudjuk pontosan, hogy Sinan mester melyik csoportba tartozik. Sajnos a politikai igények szerint ez időnként változik (érdekesség, hogy a Dolmabahçe Palota tervezői is örmények voltak). Egyes elméletek szerint az eredeti neve József volt.
Nagyjából Szulejmán szultánnal egyidős volt (Sinan 5 évvel volt idősebb), így pont az Oszmán Birodalom aranykorában élhetett. Szulejmán után II. Selim és III Murat szultánt is szolgálta. 99 évesen halt meg, így Muratnak már nem tudott dzsámit tervezni. Szulejmánnak és Selimnek viszont igen.
A Szulejmán mecset még inkább hagyományosnak mondható, míg a Selim mecset egy igazi művészet lett. A 4 minaretje 83 m hosszan törtnek az ég felé, melyekkel a kor legmagasabb vallási épületét sikerült megalkotni.
De nemcsak a szultánoknak készített mecseteket. Hanem a szultánhoz közeli embereknek is, és természetesen azoknak is, akik meg tudták fizetni. Mert miután Sinan híres lett, sorra érkeztek hozzá az emberek.
A szultán családjából Mehmed, Szulejmán és Hürrem első közös fia kapott egy mecsetet (Ő a magyarországi hódításról betegen tért haza, majd hamarosan 21 évesen meghalt). Ez a Şehzade Camii, magyarul Herceg dzsámi.
Másik pedig a Mihrimah Sultan camii, amit pedig Szulejmán lányának építettet Sinan Mester, mégpedig szerelme jeléül.
Természetesen a szultán nagyvezére, Rüstem Paşa sem maradhatott ki a listából. Ő egyúttal a kincstár kulcsát is őrizte, és időnként hazavitte a munkáját…
Ezeken a dzsámikon nagyon jól láthatjuk, mennyire figyelmes is volt Sinan mester. Nemcsak egy szép, és jó dzsámit tervezett. Hanem mindenkinek olyat, ami leginkább illik hozzá: Mehmetnek egy hercegit (és talán nem véletlenül dominál a vörös szín), Mihmimahnak egy igazi nőies ékszerdobozt, míg a nagyvezírnek egy karakteres férfias dzsámit, amiből nem hiányozhat az arany sem.
Éppen ezért több mint furcsa, hogy az Ataşehir városrészben nemrég elkészült dzsámit, melynek Mimar Sinan nevet adtak, hogy tudott ennyire béna lenni… Annak a XVI. század építészmesternek a nevét használják, aki tényleg a fizika határait feszegette, és rendszerint ő nyert. Ez a XXI. századi dzsámi nem más, mint egy sima beton öntvény… Jó, hogy nem valami műanyag vackot kapott, ami egy kínai futószalagon készül…
Sinan mester 1588-ban, 99 éves halt meg. A türbéje Isztambulban, Szulejmán szultán mecsete mellett található (látogathatósága bizonytalan). Kb. 50 éven keresztül dolgozott aktívan, mely időszakban 476 épületet tervezett, vagy vett részt a tervezésben. Ma ezek közül 196 élte túl az idő próbáját (legszomorúbb a mostari Öreg híd). Íme a teljes lista:
- 94 nagyméretű (birodalmi) dzsámi
- 52 kisebb dzsámi (mescit)
- 57 egyetem
- 48 fürdő (hamam)
- 35 palota (saray)
- 22 türbe
- 20 karavanseray
- 17 közkonyha (imaret)
- 8 híd
- 6 vízvezeték (aktvaduk)
- 8 kőház
- 7 korán iskola (medrese)
- 3 kórház (darüşşifa)
Nemrég pedig előkerült egy tervrajz, amin látható, milyen arányok és elképzelések szerint dolgozott az építőmester. Sajnos a török hírportálok is egymástól lopkodják veszik át az anyagokat, annélkül, hogy utána járnának, vagy valami. Így meg kellett gebedni, mire egy normális méretű képet sikerült találni.
A félreértések véget, ez nem az eredeti terv. Ezt valaki újramodellezte. Nem valószínű, hogy Sinan mester latin betűkkel a franciából átvett török mérnöki szavakat írta volna a papírra. Pláne nem használta a méter… De a kép mindenképpen nagyon izgalmas és tanulságos (nagy felbontásért klikk ide)
Szintén nagyon érdekes a Sinan mester épületeinek összehasonlító infó grafikája (teljes méretért klikk a képre)
Mimar Sinan tervrajza,
- Nincs hasonló bejegyzés
Az Adanai Ulu dzsámiról meg nem tudták eldönteni,hogy egyike-e az 52-nek!