Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Egyik hétvégén elmentünk Kastamonuba, Apuka falujába.

Ez jó hely volt, hogy végre kicsit rendesen kiengedjük a drónt repkedni.

Meg hogy frászt hozzunk a falusiakra.

No és persze a völgy túloldalán lakókra is!

Nincs is jobb, mint amikor az ember kiül pizsamába egy tálnyi chipszel és kólával az erkélyre, és hallgatja a természet csendjét: patakok csobognak, madarak csicseregnek, méhek zümmögnek, falusiak hegyezik a kaszákat, hogy levadásszák azt a villogó-repkedő UFÓ-szerű valamit a fejük felül.

Drónozás Kastamonu-ban

Drónozás Kastamonu-ban

Szalmafalva úgy néz ki, hogy van hosszú, de egyáltalán nem egyenes völgy, ami ki tudja honnan indul (persze aki megnézi a térképet, az tudja), és tart északra, majdnem a Fekete-tengerig. Előtte viszont van egy hasadék, ahol csobogva-robogva száguld át a folyó. És csak néha visz magával 1-2 turistát, akik megbotlottak a hegyoldalon. Sok turista ugyanis nem jár oda.

Ez a hasadék elég vagány, de majd egy későbbi alkalommal nézzük meg. Most az is elég volt, ami a falu alatt található. Végül is mindegy, hogy az ember kis lukba esik bele, vagy nagyba… Bár ha így nézzük, akkor inkább érdemes mindjárt a nagyba belesni.. Csakhogy az messzebb volt. A kicsi meg mindjárt az előtt található, így tényleg elég volt az erkélyre kiülni a távirányítóval.

Nem mellékes az sem, hogy egyúttal elektromos végpont is volt a közelben. Így míg a drónt repült az egyik akkumulátorral, addig lehetett tölteni a másikat… Így végül annyit repültünk, hogy teljesen betelt a memória kártya… ilyen se történt velem vagy 10 éve..

Szalmafalva repülések

Szalmafalva repülések

Szóval a terep úgy néz ki, hogy van egy széles, és meredek völgy. A falvak általában ennek a völgynek az oldalában találhatóak. Egyedül egy kisváros fekszik lent alul. Az ő neve az, hogy Vásár.

Régen, amikor az emberek még éltek, és dolgoztak a falvakban (nem pedig csak elmenekültek Isztambul zajai elől), akkor időnként ebbe a Vásár nevű kisvároska mentek le, hogy eladják a portékájukat. Pontosabban a nők eladják, addig pedig a férfiak beültek teázni, hogy megbeszéljék az élet nagy dolgait.

A hegy, amit kettévág a völgy, elég magas. A folyó valahol a 200 m-es tengerszinten csordogál. Míg Vásár Városa a 400 m-en van. Szalmafalva pedig 500-on. A hegytető pedig néhány száz méterre lehet az 1000 felett.

Szalmafalva a levegőből

Szalmafalva a levegőből

Teljesen más itt repülni a végtelen térben. Rengeteg hely van, és nagyon mások a viszonyok. Isztambulban sokkal kisebbek a magasságok, sokkal sűrűbbek a házak. Ha felmegyünk 30 m magasra, akkor már úgy érezzük, hűha! Azta! Míg itt, a hegyek között… hát… 30 m még csak annyit jelent, mintha átmentünk volna a szomszédba. És Isztambulban megszoktuk, hogy 30-50 m-es magasságban nyugodtan lehet repülni, mert ott már ott már biztosan nem találkozunk semmivel. Ezzel szemben itt a hegyek között ha drónt felküldjük 200 m-e, még simán elüthetjük a Mari néni tehenét, aki a falu másik végén legelészik.

Érdemes tudnia mindenkinek, aki a levegőbe merészkedik, hogy az ember nagyon nincs a magasságokra felkészítve. Nagyon nem ismerjük a távolságokat, amelyek nagyon mások. A földön simán elgyalogolunk pár km-t. 30 m pedig semmiség! De hogyha ugyan ez függőlegesen van! Igazándiból már 10 m is roppant kellemetlen tud lenni. Egy nyolcemeletes ház pedig még csak 25 m! És nem kell 100 m-ről lepottyanni ahhoz, hogy az elérhető maximális sebességgel csapódjunk a földbe (azaz 100 m felett már mindegy, milyen magasról esünk. De igazándiból már 25 felett).

Mindezzel szemben pedig itt áll egy csúcs a sarkon, mely oly közelinek tűnt, és oly “kicsinek”, hogy gondoltam, megnézem drónnal. Aztán amikor már 1 km-t repült… majd 2-t… majd már 4-t… és fent volt 500 m magasan… és a hegytető még mindig ugyan olyan távol van…

Szóval volt hely repülni bőven! És látnivalóból is rengeteget találtunk!

A szurdok felülről

A szurdok felülről

Mindjárt a házunk előtt indul a meredek lefelé, be a szurdokba. Nem érdemes esténként lámpa nélkül kimenni, és nemcsak a medvék miatt. Itt ha valaki jókedvűen dalolva kirohan az éjszakába, könnyen a szakadékba zuhanhat. Ha mégse, még mindig ott vannak a medvék. Meg a farkasok. És a hiénák. Itt a szerelmes párok biztosan nem az éjszakában akartak elbújni…

Nos, van egy szakadék-hasadék, mindjárt az ajtóban. És olyan csalogatóan hívogat magához. No, beküldtük oda a drónt! Végül is az a dolga. Mert ha ő esik le, akkor ugyebár ő esik le, nem én. Ráadásul ott biztosan nem tud a fejemre esni…

A hasadék szélessége is elég jó, hogy ne a falak között pattogjon a drón. Azt pedig már megtanultuk, hogyha megszakad a kapcsolat a távirányítóval, akkor a kis szerkezet automatikusan hazajön. Ez elég gyakran meg is történt, mivel a hasadék elég jól leárnyékolta a jelet. E miatt viszont sajnos nemhogy az aljáig, de még a középig sem jutottunk le. De még így is nagyon izgalmas képeket és videókat sikerült rögzíteni.

Szalmafalva kanyonja felülről

Szalmafalva kanyonja felülről

Íme néhány videó!

A kanyon. Most még csak felülről..

Ugyan ez visszafele:

Egy másik megközelítése a kanyonnak:

És itt már ereszkedünk is a kanyonba!

Ez jobban hasonlít egy ugráshoz…

Persze a dolgot nehezítette, hogy amint izgalmas mélységbe kerültünk, megszakadt a kapcsolat. Olyankor pedig a drón ügyesen kiemelkedett a szakadékból, jóval a fejünk feletti magasságba (pedig mi is legalább 150 m-el feljebb voltunk), és hazajött…

De végül sikerült egy kanyonos videót is készíteni!

Itt pedig a “belváros” látható. Illetve a belfalva… Vagy falubél?

Itt egy kis erdő feletti repkedést láthatunk. Jó példa arra, mennyire nem vagyunk biztonságban még 100 m-es magasságban sem. Jó móka lenne itt keresgélni a fán rekedt drónt!

Ennek folytatása, immár ügyelve rá, hogy ne a tobozok között kössünk ki.

Egy kis barátságos tájrepülés.

És ilyen az, ha elindulunk az erkélyről. Jó, tolatni még nem tudok, de nem is törtem össze a parkoló autókat.

Jó kis repülgetés volt!

Persze híre ment, hogy van egy drónunk. Meg az is, hogy miénk az, ami éjjel villogva, darázshangot kiadva repked itt minden fele. Úgyhogy e miatt más programot kellett kitalálni estére. Olyan helyen egyébként se repkedjen az ember, ahol mindenkinek van puskája..

Szerencsére a helyieknek rengeteg ötlete volt. Mint pl. nézzük meg a titkos barlangot a kanyon falában, nézzünk be Mari néni emeleti ablakán, keressünk medvét, ijesszük meg a völgy másik oldalán lévő falusiakat, stb..

A titkos barlang (mélyedés)

A titkos barlang (mélyedés) a kanyon falában.

Medvét én is szerettem volna látni. De ez sajnos nem jött össze. Nem találtuk meg őket. Mari nénivel viszont senkinek nem volt kedve kikezdeni. Neki is van puskája. A szemközti falu viszont… hmmm 2 km légvonalban, és mi bizony légvonalban közlekedünk.

Sötét éjszaka a kivilágítatlan völgyben repkedni csak a drón kamerájára hagyatkozva…hmmm.. ez ám a móka! Nem látni rajta semmit! Míg közel van, nem nagy kaland a vezérlés, mert elég jól látható az éjszakában a négy ijesztően villogó lámpája. Meg a kiabáló emberek hangja is segít beazonosítani, merre is jár pontosan. De ha távolabbra kerül, már tényleg nem látni semmit. Nem tudom, merre jár, minek megy neki, stb… még jó, hogy az automatikája úgy-ahogy biztonságosan hazahozza!

De egyébként az ötlet kb. olyan, mint felengedni viharban, hogy fotózzon villámot!

Új horrorfilm tartja lázban a fél világot! A történet szerint valaki viharban felengedett egy drónt. A jó kép érdekében mindjárt 500 m-es magasságba, bele a közepébe. Szakadó esőben, 120 km/h- szél közepén a kis elektromos eszköz hamar elvesztette a gazdáját. Mígnem belé csapott a villám!
Ezzel pedig 500%-ra sikerült az akkumulátort felölteni. És még a gép is öntudatra ébredt! Az éles propellereivel próbálja feldarabolni a békés kisváros lakóit… Csak Misi segíthet, a csintalan srác a csúzlival. Ő az emberiség utolsó reménye..

Az esti mókának olyan mellékszereplői is vannak, mint pl a rettentő hideg, ami itt a hegyek között inkább megszokott, mint ritkaság. Aki járt már sátortáborban, az tudja milyen az, amikor azt a ruhát is magunkra vesszük, amit másnap akarunk felhúzni. Csakhogy reggelre ne jéghideg pólóba kelljen bebújni.

Persze a helyieknek ez a normális. Ők simán kint állnak a hóesésben egy száll rövidben és beszélgetnek. Csak amikor visszamennek a jó meleg lakásba (10 fok), akkor állapítják meg, milyen hideg van kint..

Összegezve: a szemközti falu megúszta az éjszakai UFO-támadást…

A kanyon

A kanyon

Még több kép itt.

Kastamonu Salmanköy from the air

A kanyon felülről

Még több videó itt.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
Repkedés Kastamonuban, 10.0 out of 10 based on 5 ratings
 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


140
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    et
    “meat”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek