Kalandok Isztambulban és Törökországban.

A rövid válasz persze az, hogy dehogyisnem tévedünk mi el Isztambulban! Ha becsukom a szememet, akkor 4 perc is elég hozzá. Ha viszont kinyitom, akkor nem kell hozzá több, mint 2 perc. A rekord viszont 0,23 másodperc, amit egy Bangladesi srác állított fel. Ő valójában Stockholmba akart menni…

A mitológia egyrészt igaz, mert ha valahol igazán könnyű eltévedni, akkor az Isztambul. A város azért vicces hangulatban szokott lenni, mert csak akkor lehet rendesen eltévedni, ha az ember nem akar. Hogyha az eltévedésért küzdünk, akkor tuti valami olyan helyre fogunk mindig kilyukadni, ahol még esélyünk sincs az eltévedésre…

Másrészt viszont kevés olyan várost találunk, ami annyira jól ki van táblázva, mint Isztambul. És nemcsak az autósoknak, de még a gyalogosoknak is.

Jó, néha eltűnik 1-2 tábla; néha pedig felborul és rosszul rakják vissza. De összességében nagyon-nagyon jól ki van táblázva a város.

Csak éppen oda kell figyelni!

Isztambul blokkokból épült fel. Ezeket lehetne akár kerületnek is hívni. Vagy városoknak (sokaknak a neve valóban város vagy falva). Ezek a blokkok kisebb egységekből állnak. Azok pedig még kisebbekből. Mígnem eljutunk az utcákig.

Ezeket a blokkokat néhány jól ismert, és eléggé feltűnő főút, autópálya köti össze. A leghíresebb a Çevreyolu. Ő szinte mindenhol ki van írva, így nagyon könnyű megtalálni.

Én sokáig azt hittem, hogy a Çevreyolu (Kőrgyűrű) egy városrész. És más nagyon kíváncsi voltam rá, hogy hol lehet, ha egyszer ennyire mindenhol kiírják.

Valójában a Çevreyolu több autópályából összerakott úthálózat. Ők az O-1, O-2, O-3 meg a D100. És néhány fő út, amelynek szintén otoyol a neve, de mégsem kaptam meg a nagy O betűs nevet. Ebből az O-1 jelölti az első Boszporusz-hidat, míg az O-2 a második Boszporusz-hidat. Az ő hivatalos neve egyébként E80. De azt hiszem, én vagyok az egyetlen egész Isztambulban, aki ezt a nevet használja. Míg a régi E-80 mai neve a D100, múzeumi nevén E-5. A legtöbben ezt a nevet használják rá. A valódi E-5 Spanyolországból megy az Egyesült Királyságba.

Tehát láthatjuk, hogy a Çevreyolu nem is csak 1 utat jelent. Ha viszont őt megtaláltuk (márpedig őt nem nehéz), akkor nyert ügyünk van. Innen már bárhova eljuthatunk.

Ezen az úton általában 2 táblát láthatunk: Edirne és Ankara. Ankara jelenti az ázsiai oldalt, míg az Edirne az európait.

Így elsőnek mindig azt kell tudnunk, hogy a kérdéses utca, ahova menni szeretnénk, melyik földrészen van. Azért ilyen sincs sok helyen a világon.

– Csókolom, a Kismókus utcát keresem!
– Európában már nézte?
– Igen, de ott nincs!
– Akkor Ázsiában lesz!

A következő lépés, hogy a keresett utca melyik kerületben található.

Mindkét földrésznek vannak úgynevezett belépő kerületei. És bár Isztambul 39 kerületből áll, valójában ebből csak nagyon kevésben mozog az ember. Ezeket bőven elég ismerni. Bőven elég, ha tudjuk, ők hol helyezkednek el, melyikből melyikbe hogyan lehet átjutni.

Európai oldalon: Fatih, Zeytinburnu, Beyoğlu, Şişli, Beşiktaş, Kâğithane, és Sarıyer.

Ázsiai oldalon: Üsküdar, Beykoz, Kadıköy, Ümraniye, Atasehir, Maltepe, Kartal és Pendik.

Érdemes még tudni az Adalar nevű kerületet. Ha ott kötünk ki, akkor tényleg eltévedtünk. Ezek ugyanis szigetek. Bent, a Márvány-tengerben.

Ezek azok a városrészek, amelyek már jó előre, messze ki vannak táblázva. Akár 3-4 kerülettel korábban is. Ha átértünk a hídon a másik földrészre, akkor már mindjárt megtaláljuk a kereset kerületünk tábláját. És már csak őt kell célba venni.

Amint viszont a kerület közelébe érünk, megjelennek a kisebb blokkok, a kisebb városrészek kiírásai is. Így most már csak őt kell követni.

Azaz ha valahova el akarunk jutni, akkor szükségünk lesz arra is, hogy melyik kisebb városrészben található. És arra is, hogy melyik kerületben.

Az izgalmas általában itt kezdődik. Persze manapság, amikor digitális térképek és GPS is van, nem olyan nagy kaland. Régebben a tájékozódás viszont nem volt egyszerű. A törökök szeretnek olyan iránypontokat megadni, amit szerintük mindenki könnyedén megtalál: dzsámi, bank, rendőrség, kórház, virágárus néni, stb.. És ezen iránypontok alapján mondják el, hogy találjuk meg az adott utcát, házat.

Régen ezt bizony úgy csináltuk, hogy kidugtuk a fejünket az ablakon, majd elkezdtük kérdezgetni a járókelőket (mert Isztambulban mindig és mindenhol lehet találni vagy 100 embert), hogy akkor most hol is van az a dzsámi, hol is van a virágárus.

Erre azért nagyon oda kellett figyelni. Mert dzsámi, bank, stb.. minden kerületben található. Nem ritkán fordult elő, hogy már eljutottunk (volna) az utcáig, mikor kiderült, hogy rossz városrészben vagyunk!

Maguk a táblák pedig nagyon pontosak. A főbb városrészek már jó messziről ki vannak táblázva. És nemcsak a főutakon. Hanem a fontosabb közlekedési hátsó kis utcákban is találunk egy-egy táblát. Vagy egy felfestett feliratot: jobbra X, balra Y. Ezekre szükség is van. Mert nem ritka, hogy pont az ilyen kis utcákban dől el, hogy végül Európában vagy Ázsiában kötünk ki.

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (6 votes cast)
Miért nem tévedünk el Isztambulban?, 10.0 out of 10 based on 6 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


101
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    şarap
    “wine”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek