Ramadán 2016 – Ágyu

Amikor lemegy a Nap, akkor lehet megszakítani a ramadáni böjtöt. Lehet enni, inni, és kezdődhet a dinóm-dánom,

No de, honnan lehet tudni, hogy tényleg lement a nap? Erre vannak a hivatásos emberek, akik ezt figyelik.

És amint elkezdőzött az este, ezt a müezzin hirdeti ki a minaretből.

Ha viszont éppen nincs kéznél egy minaret müezzinnel, akkor megteszi az ágyú is.

Az ágyú olyan dolog, ami hordozható (ellentétben a minarettel), és jó hangos. És a törököknek volt belőle jó sok. Olyannyira, hogy otthon már nem is tudták hova pakolni őket, így inkább elvitték magukkal, amerre csak jártak.

Voltak ők Afrikában, Ázsiában és Európában is. És mindig vittek magukkal ágyúkat is.

– Hát ezt az ágyút meg minek hozták magukkal.
– Ez amolyan ramadáni kellék..
– Kellék?? És hogy működik?
– Látja ott azt a várat? Ezzel jelzünk a várban élő muszlim testvéreinknek.
– De hát ott nincsenek is muszlimok!!
– Még!…

Sajnos viszont ezt az elméletet a levéltári feljegyzések nem támasztják alá.

Az első lövés, ami ramadáni céllal történt, és feljegyzés is van róla, 1821-ben dördült el. Mégpedig az Ázsiai Erődben. Ez pedig katonai terület, így itt azért nyilván van tartva, mikor mi történik. Meg ágyúgolyóhoz sem lehet jutni olyan könnyen. És ágyúhoz sem.

Mégis megtörtént a lövés. De sajnos nem tudunk róla többet, hogy ténylegesen hogyan és miért… Néhány lehetséges ok:

• A kadétok unatkoztak, hát lőttek egyet. Majd hogy mentség magukat, ráfogták az egészet a Ramadánra.
• Köztudott, hogy ahol két iskola, laktanya, vagy más csoportosulás van egymás mellett, ott a versengés is megjelenik. A túloldalt, az Európai Erődben találunk dzsámit és így minaretet is. Ez viszont hiányzik az ázsiai oldalról. Talán ők gondoltak egyet, hogy valamivel ők is jelezhessék az est leszálltát.
• Vagy csak át akartak lőni a túloldalra, mert azok a lusta disznók megint elaludtak…
• Esetleg a parancsnokot unták meg, és őt lőtték bele a Boszporuszba.

Bárhogy is történt, a következő évben már az Európai Erődből is visszalövöldöztek (nekünk is van ágyunk, bibibeeee!). Az azt követő évben pedig már a Héttorony ágyúja is dörgött. Az elkövetkező 20-25 évben pedig egész Törökországban elterjedt az ágyúzás.

Nézzük csak meg jobban a dátumokat! Igen, ez már a 48-49-es Szabadságharc utáni időszak. És azt is tudjuk, hogy Bem Apó – aki nagy ágyú rajongó volt – is ekkor került Anatóliába. Ráadásul Bem Apó áttért az Iszlám vallásra, és még a böjtöt is megtartotta minden évben. Még öreg korárban is! Így pedig elképzelhető, hogy Bem Apó, amikor nem a rablókat ágyúzta, akkor ő is a Ramadánt hirdette… Talán pont miatta lett ez kedvelt Anatóliában!

A XIX. volt az ágyuk utolsó fényes évszázada. Utána már inkább a lövegeket használták. Ahol megvolt az a veszély, hogy véletlenül a szomszéd országban találnak el valamit…

Pedig az Oszmán Birodalom zsugorodásával otthon egyre több és több hagyományos ágyú lett. Csakhogy ezek egyre kevésbé lettek biztonságosak.

Az utóbbi kb. 20 évben inkább hanggránátot használnak. Ezt egy török faluban a háziasszonyok fejlesztették ki (a miért megintcsak kérdéses. Tegye fel a kezét az a háziasszony, aki tésztát kezdett főzni, de végül gránátot készített!).

anem az ágyú is felrobbanhat néha (ilyen esett történt a múlt héten is). Ráadásul az ágyút is kezdenek elöregedni, légvédelmi löveggel pedig mégsem az igazi. Éppen ezért kifejlesztettek egy biztonságosabb módszert: a hanggránátot.

Falusi házi vállalkozásból indult 17 éve, ahol a nők tésztagyúrás helyett inkább ágyú gombócokat kezdtek formázni. És bár az eredményt nem lehet megenni (legalábbis nem ajánlott), mindenképpen zajosabb, mintha csak cipót formáznának. Ráadásul sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos ágyú golyó.

Az üzlet olyan jól sikerült, hogy ma már 200 asszony gyúrja a gránátokat, és évente több, mint 30.000 darabot állítanak elő!

Ramadán 2016 - Ágyu, 9.8 out of 10 based on 4 ratings

---