Macskaház

Általában a március a macskák hónapja, ami után hirtelen felszaporodnak. Kb. négyszer többen lesznek.

De azért nem vetik meg a júliust és az augusztust sem.

Úgy mondják, hogy Isztambulban 3x annyi macska van, mint ember. Márpedig emberből legalább 17 milliót lehet találni. Akkor viszont macskából több, mint 50.000.000-nak kell lennie!.!..!!

öööööööööööööö

És akkor jön a tavasz, és ez a szám megnégyszereződik.

öööööööööööööö
öööööööööööööö
öööööööööööööö
öööööööööööööö

Majd jön a nyár, és a macskák azt mondják, hogy Na, még egy menetet!

Szóval sok macska van… nagyon sok…

Nálunk is, még tavasszal kéredzkedett be egy aranyos fekete macska a házba. Mondván, hogy szülni fog. Minden komolyabb házban előírás, hogy legyen óvóhely (amit aztán az önkormányzati ellenőrök elvonulása után átalakítanak fitnesz klubbá, vagy kebab árussá – jing és jang), így a miénkben is megtalálható. Ebbe költöztettük be a macskákat a hideg elől.

Most viszont egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy hideg lenne. A céges hűtőben jó, ha elérjük a 15 fokot. Így most egyáltalán nem szükséges, hogy a macsek a házban lakjon. Annál is inkább, mert az óvóhelyen sincs hidegebb, mint az utcán..Sőt! És még a levegő sem mozog.

Így ez alakalommal a cirmos az utcán maradt. Ő járt vele jobban.

Eddig ugyanis csak a lépcsőházi közösben volt benne. Most viszont már az egész utca őt és a kicsinyeit babusgatja.

Igaz, a lépcsőházban sem volt rossz dolga. Az egyik emeleten a fiatalok rendszeresen buliznak. Mondjuk nem túl gyakran, naponta csak egyszer. És a hozzájuk érkező emberek is ellátták a macskákat minden jóval. A vicc az volt, amikor ugyan ez a banda visszafele menet is úgy érezte, hogy gondoskodni kell a macskákról. Kissé illuminált állapotban persze elfelejtették, hogy egyszer már, befele jövet ezt megtették. Ráadásul befele jövet még hozták magukkal az ételt és macskatápot a közértből. Kifele viszont.. amit találtak: félig üres sörösdoboz, félig megevett torta, darab répa, stb..

Ezúttal viszont már egy egész utca gondoskodik a kiscicák biztonságáról.

Elsőnek kaptak egy szekrényt. Ki tudja, ki honnan hozta el, és azóta is kinek hiányzik. Valahol valaki biztos nem érti, hova tűntek el reggel a zoknik a szekrénnyel együtt.

Majd utána ezt elbarikádozták, hogy a kiscicák ne kezdjenek el mindenfele kommandózni. No meg más se jusson be egykönnyen. E mellett napi 24 órában valaki még őrt áll.

És persze minden arrajáró ad valami ételt nekik. Persze, csak miután jó alaposan végigsimogatta őket. A cicának igazán nincs oka panaszkodni (leszámítva, hogy ha így folytatódik, hamarosan nem marad szőre..). Kap ő mindent! Tejet, vizet, húst (valaki még a párizsit is felszeletelte), stb.. De még pálcikás jégkrémet és répát is!