Mint minden történelmi városban (kicsikben és nagyokban), ha valami igazán izgalmasat akarunk látni, akkor le kell lépni a megszokott turista utakról…
Ájjj, de ne a kamion elé lépjünk már le!!! Áh… most már mindegy..
Isztambulban még az útikönyvek is azt ajánlják, hogy tévedjünk el. De azért – mint jó vezető – javasolnak egy amolyan kezdőknek való, egyszerű eltévedési lehetőséget. Elég könnyű kis félrelépés, ahonnan még az előtt visszatérhetünk a civilizációba, hogy felfalnának a macskák. Azt írják, hogy nézzünk be az AyaSofya mögé, ahol a Soğukçeşme Sokağı (Hidegkúti út) található.
Soğukçeşme Sokağı anno - Forrás: http://eski.istanbulium.net" width="501" height="340" />Ez egykor a Topkapı Palota falára felépült faházak utcája volt. És a régi fényképek szerint mindenképpen érdekes, és szépen megmunkált házakat lehetett itt találni. Tehát a hely vonzó. A kezdő turistáknak pedig nem kell aggódniuk, mert nemhogy ott van mindjárt az AyaSofya az orrunk előtt (és így meglehetősen könnyű visszatalálni), de még a megfáradt vándorokat hotellel, étteremmel, teázókkal várják.
Csak sajnos a valóság több helyen is sántít. Leszámítva persze a hoteleket és teázókat (különben nem lenne benne az útikönyvben). Ráadásul teát, meg jól odasütött ételt mindig és mindenhol lehet Isztambulban, így ebben nincs is semmi érdekes.
Másrészt az arisztokrácia és az átlag ember nem itt lakott. Ezek a faházak még fénykorukban sem voltak érdekesek. Felújításuk után pedig egészen unalmasak lettek.
Olyan nagyon messzire egyébként nem is kell menni. Pontosabban nem is kellett menni. Ezen az 1852-es fényképen nagyon szép faházakat láthatunk a sarokban.
Csakhát az 1852-ben volt. Nem pedig most, 2016-ban. És a mai házak már csak alig-alig hasonlítanak az eredetire (így néz ki ma).
Szerencsére viszont Isztambul egy több tíz négyzetkilométeres élő múzeum. Maga a Fatih kerület (13 km²) az egyik legjobb hely, hogy belevessük magunkat a kalandokba. Egyrészt itt a legkönnyebb eltévedni, másrészt itt lehet a legtöbb régi, történelmi faházat találni. A hangulatos kis utcákkal, régi török fürdőkkel és irtózatosan meredek emelkedőkkel. Tehát ezt a területet felfedezni jó buli. Csak legyen nálunk elég tápszer, ha esetleg 2 hétre idebent ragadunk…
Persze vannak kevésbé látványos, és kevésbé biztonságos részek is (bár azért a biztonsággal alapvetően nincsenek problémák). Ezért nem teljesen mindegy, merre is megyünk. Pontosabban inkább van egy ajánlott terület, azt érdemes bejárni.
Őt pedig úgy találjuk meg, hogy először el kell jutni a Valens-vízvezetékhez. Ez a terület sarka. Innen megy egy széles főút az Aranyszarv-öböl felé, át a vízvezeték alatt. Egy másik pedig rá 90 fokkal, kifele halad a Fal felé. Őt egyébként úgy hívják, hogy Magyar testvérek útja (Macar Kardeşler Cd.).
Már itt, a sarokponton is több érdekességet láthatunk. Pl. a földalatti bicikli bazárt, vagy Isztambul első és legnagyobb tűzoltó központját (a gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó Múzeum viszont már nem itt van). És persze a vízvezeték is látványos.
Innen, erről a pontról érdemes elindulni befele a városi dzsungelbe. Egy térkép és egy iránytű (vagy GPS, de az nem igazán lesz pontos a szűk utcákban) jól jön, mert rengeteg érdekesség bújuk meg a házak között:
- Zeyrek Camii (Pantokrator – melyet a magyar király lánya, Piroska alapított)
- Fatih Camii
- Selim Camii
- Phanar görög iskola
- Chora, Kariye) dzsámi és múzeum" >Kariye Camii (múzeum)
- Tekfur Palota
- Anemas romok
De lényegében bármelyik dzsámiba bemehetünk, mert biztosan mindegyik történelmi. És szinte bármelyik utcába kukkantunk is be, találunk valami érdekeset.
Azt azért mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ez egy élő város, ahol folyamatosan újítják fel a házakat. Sok esetben sajnos nem tartják meg az eredeti faházat, hanem ahhoz hasonlót építenek, kőből, betonból, téglából, stb… Más helyeken pedig nyomtalanul tűntek el a történelmi házak. Így ne várjunk valami skanzen szerűséget.
Ennek ellenére nagyon is izgalmas ezen a területen bolyongani, ahol annyi felfedezni való rejtőzik. De ha valaki nem akar zsákbamacskát, a Yandex térképén előre bejárhatja az utcákat.
Jah, és persze nézzünk mindig felfele is, mert néha a felső emeleteken találunk valami érdekeset!
Isztambul rejtett hátsó utcái,
- Közlekedés Istanbulban (1.000)
- Istanbul a 700 hegy városa (1.000)
- Buszjegy (1.000)
- A világ legjobb büféje… (1.000)
- Eltűntek a biztonsági kapuk (1.000)
- Vegyél túlélő halat! (RANDOM - 1.000)
A vízvezeték mögött balra van egy hangulatos teázó, olcsó… és ember, mégis egy akvadukt tövében teázol. 🙂 Onnan pedig indul egy párhuzamos utca az Aranyszarv öböl felé, hangulatosabb, mint az a széles és forgalmas. (Meg úgyis arra kell menni a Zeyrek felé.)
ps. Nem neked mondom, te biztosan tudod. 🙂
Ha egyszer lesz sok-sok-sok-sok időm, akkor rendesen bejárom a kerületet, és feltérképezem a látványos dolgokat. Akkor majd ki lehet alakítani 6-8 ajánlott túra útvonalat.
Itt NatGeo török verziójában volt egy sorozat. Egy öreg történészt szedtek elő benne mindig, akivel ezt a területet járták be. Nem haladtak túl gyorsan. Egy részben kb. 1 utcát tudtak csak végig járni. Az apóka kb. 10 méterenként megállt, és talált valami érdekeset. Néha benyúlt egy lukba, és mutatta, hogy ott egy ezeréves oszlop. Máshol meg az ajtó alatt talált egy szobrot, meg ilyenek. Igazi varázsló volt, csak nem a kalapból cibálta elő a nyulakat, hanem a macskakő alól a múzeumot.
A Zeyrek felé vezető utat, és úgy általában azt a környéket most nagyon rendbe dobták, és egészen kellemes lett. A boltok is nagyon jók. És itt van egy szökőkút is kb. 2 cm vízzel. De az önkormányzat nagyon szívén viseli a lakosság sorsát, ezért hatalmas betűkkel ki van írva: úszni tilos! 😀
Vagy ha a Bozdoğan Kemeritől éppen ellenkező irányba haladunk,akkor mindenképpen javaslom a Kalenderhane dzsámit! Én már voltam ott,és nagyon megéri!
Szóval a lényeg a lényeg: pontosan a rejtett hátsó utcái miatt İstanbul a kedvenc városom!