Izgara

Ha törökök, akkor étel.

Nyam-nyam!

A török konyha nagyon változatos. Az évezredek alatt Anatóliába látogató népek, turisták és hordák magukkal hozták a saját ételüket is. Amelyek végül meghonosodtak itt.

A történelem folyamán számos nép telepedett le vagy foglalta el – hosszabb, rövidebb időre – Anatólia területét, közöttük például: a kolkhisziak, hattik, lúviak, hettiták, frígek, kimmerek, lüdök, perzsák, kelták, tabálok, műszök, görögök, pelaszgok, örmények, rómaiak, gótok, kurdok, bizánciak, mongolok, arabok, szeldzsuk törökök, oszmán törökök.
Forrás: Wikipédia

Ez a felsorolás már simán elmenne szakácskönyvnek is!

Törökországban még sok helyen – elsősorban vidéken – él az a tradíció, hogy a nők a házasság után otthon maradnak. Míg a falvakban ez azért többnyire aktív mezőgazdasági munkát jelent, a városokban azonban sok esetben az otthoni teendők ellátását. Főleg az utóbbinál a nőknek rengeteg idejük van, hogy az ételt ne csak egyszerűen összedobják, hanem valami igazán művészit készítsenek. Ilyen lesz pl. a mantı, ahol a nagyon apró tésztába hajtogatják bele a még apróbb húsdarabkákat. Vagy a dolma, ahol pedig szőlőlevélbe tekerik a húst.

Így készül a mantı
Így készül a mantı

Ezzel szemben a ház urától nem lehet elvárni, hogy ilyen pepecselős finom munkákat végezzen. Hiszen ő ahhoz van hozzászokva, hogy baltával vadásszon a medvékre. Viszont valahogy neki is életben kell maradnia, ha a ház úrnője éppen a falu diplomáciai ügyeit intézi a szomszédban. Erre találták fel a grillt. Törökül az izgara-t.

Ez nem más, minthogy keresünk valami forró helyet (Isztambul augusztusban ez most lehet egy autó motorházteteje is), majd erre rádobjuk a húst. Vagy bármi mást, amit találunk, és nem fut el. Nem kell fűszerezni, nem kell hajtogatni, nem kell varázsszót mormolni, nem kell gondolkodni.

A sütés állapotára egy analóg jelző figyelmeztet: a füst. Ha már annyira sok van, hogy nem látunk tőle semmit, akkor hús már biztosan megsült. De ugyan ez a helyzet, ha a környéken megjelennek a farkasok.

Ezt az ősi módszert használják ma is előszerettel a városokban. Főleg mert egyszerű, és mert hacsak nagyon nem rontottuk el (ami azért nagyon nehéz), akkor nagyon finom ételeket kaphatunk. Így a grillezés nagyon nagyon népszerű Törökországban.

Olyannyira, hogy rengeteg hordozható grill eszközt árulnak. És attól függően változik, hogy milyen típusú ételt szeretnék odaégetni. Van elektromos is, meg olyan, ami igazi tűzzel működik. Így még több izgalmas és vidám perceket élhetnek meg a betondzsungelben felnőttek. Pl. láthatnak tűzoltó autót közelről, munka közben.

Izgara
Izgara

Ezekkel a sok esetben kerekes eszközöket pedig szeretik a törökök mindenhova magukkal vinni. Mivel az ilyenek, mint gyulladásveszély nem tartoznak az elsőfokú félelem közé. Ott olyanok vannak, mint a kikap a focicsapat, vagy 3 másodperccel a zöldreváltás után még mindig áll az autó vagy kezdődik a sorozat, de megjött az asszony és hozta a barátnőit is. Isztambul már sok tüzet látott. Semmi baj nem lesz, ha még egyet látni fog.

Így úton, útfélen, parkban, parkolóban, kanyarban, benzinkútnál, erőben, mezőben, hajón, sípálya közepén, erkélyen (esős időben a nappaliban) sütögetnek. Néha annyira ellepik az előbb említett területeket, hogy semmit sem lehet látni a füsttől.

Csakhogy a grillsütőt nemcsak cipelni kell (ami azért olyan férfias dolog, amikor lehet mutogatni az izmokat), hanem tárolni is (ez viszont már nem férfias dolog, nem úgy, mint a szoba közepére ledobni). Ekkor viszont már megvan az a veszély, hogy valaki takarítani fog (szintén nem férfias dolog, még belegondolni is rettenetes..! Fel is írom az elsőfokú félelmek listájára), és olyankor nyoma veszik.

Szerencsére viszont Törökországban a kereslet és a kínálat mindig találkozik. Néha még össze is ütközik, néha pedig beéri egy alapos dudálással.

Így pedig rengeteg olyan hely van, ahol előre készített grillsütők (és égési sérülésre való kenőcsök) várják a sütögetni vágyókat. Az Isztambulhoz közeli falvak (pl. Polonezköy) hatalmas kertekkel rendelkeznek, ahol nagyokat lehet sütögetni. Ezek kifejezetten grillezős éttermek, ahol az előrekészített asztalok mellett előrekészített sütőket használhat az ügyfél. A pincérek a nyers húst hozzák ki, majd mindenki kedvére megsüthetni, felgyújthatja, vagy amit csak akar vele. Mivel rengeteg hely van, az asztalokat kellő távolságban helyezik el, hogy mindenki a saját füstfelhőjében álljon. Ne legyenek olyan problémák, hogy ki füstöl át kihez…

Ennek a kerti megoldásnak a kompakt verziójával is találkozhatunk a városban. Itt nagyon ötletesen az asztal közepére építettek be egy elektromos sütőt. E fölött pedig ipari elszívókat találunk. Így pedig kis helységben lehet úgy sütögetni, mintha csak a parkban lennénk. Mégse gyújtja fel senki az éttermet, és nem is kell 5 percenként a kedves vendégeket kimenekíteni a füstmérgezésből.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Izgara, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

3 Replies to “Izgara

    1. Bizony! És neki is érdekes története van. Ahogy minden falunak, ami Anatóliában van.
      Meggyőződésem, hogy komoly összeesküvés zajlik Anatólia történelmével kapcsolatban, ami a történelemkönyvek íróinak támogatásával történik. És minden olyan falut, aminek nincs valami érdekes, furcsa vagy bizarr története, azt elásták jó mélyre…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .