Aki átrepülte a Boszporuszt

Most, a XXI. század elején már számtalan módszer létezik arra, hogy átjussunk a Boszporusz egyik oldaláról a másikra:

  • Hajókon
  • Hidakon: most már 3 közül is válogathatunk.
  • Alagúton
  • Úszva
  • Helikopterrel
  • De még fapadossal is. Mondjuk egy olyan verzióban, hogy az európai oldalon lévő Atatürk repülőtérről elmegyünk Düsseldorfba, onnan Londonba, onnan pedig vissza az ázsiai oldalon található Sabiha Gökçen reptérre. De ugyan ezt lehet tenni akár Moszkvan, vagy Rio de Janeiron keresztül is.

Viszont néhány száz, meg több száz, meg néhány ezer, de még több ezer évvel ezelőtt ezen lehetőségek közül csak nagyon kevés létezett: úszva, vagy hajóval.

Egy ember viszont sikerült más módon is Ázsiába átjutni: repülve!

Hezârfen (ezer dolgok tudója) Ahmed Çelebi a XVII. században élt Isztambulban, tudósként. És egy nap úgy gondolta, hogy jó lenne repülni egyet.

A nagyon nem hivatalos források szerint ebben az időszakban az ázsiai oldalon (ma Üsküdar) nagy éjszakai mulatozások zajlottak. Ennek a helynek a nagy előnye az volt, hogy messze volt mindentől, és mindenkitől, így az emberek igazán elereszthették magukat is, meg a hangjukat. A nagy hátrány pedig pont ez volt, hogy nagyon távol volt a várostól. Ráadásul a közeli erdőben is simán el lehetett tévedni.

Mindemellett a szórakozni vágyók nagyon függtek a hajóktól. Nem lehetett későn érkezni. Reggel pedig, aki nagyon kiütötte magát, kénytelen volt visszafele úszni.

Ezen okok miatt érezhette úgy Ahmed Çelebi, hogy jó lenne, ha nem függne a vízi forgalomtól, hanem bármikor átrepülhetne…

Mint hozzá hasonlóan sokan mások, ő is a madarakat figyelte, és próbálta ellesni tőlük a titkaikat. Ami persze nem ment könnyen (hiszen bő 400 év kellett még, mire tényleg megértettük a repülés technikáját). Sőt! Ahmed időnként meglepően furcsa következtetésekre is jutott. Mint pl, hogy az ember azért nem tud repülni, mert hogy melle van, és ez zavarja a szárnycsapkodásban…

Végül viszont rátalált Leonardo de Vinco terveire. És mivel tudós volt, visszafejtette őket, és megépítette a saját repülő szerkezetét.

Leonardo da Vinci repülő szerkezete - Forrás: Wikipédia
Leonardo da Vinci repülő szerkezete – Forrás: Wikipédia

Azt nem tudjuk, hogy Leonardo tényleg kipróbálta-e a repülő szerkezetét. Vannak utalások, olyan mondatok, amiket csak olyan ember ír, aki tényleg volt a levegőben. Ez alapján sokan gondolják úgy, hogy Leonardo tényleg repült.

Másrészt viszont, ha tényleg sikerült akár csak egyszer is felszállnia, akár csak néhány másodpercre, akkor az egy olyan érzés, amit az ember nemhogy nem felejt el, de nem is tud szabadulnia tőle. Nem valószínű, hogy egy sikeres repülés után ne próbálkozna újabbal, és újabbal. És egyre magasabbról, magasabbról. Minek végül óhatatlanul baleset lesz az eredménye (időjárás és repülési ismeretek hiányában), ahogy az történt a modern repülés kezdeti időszakában is.

Amennyiben viszont Leonardo eszköze nem repülőképes, az nagyban befolyásolja a 100 évvel későbbi Ahmed Çelebi lehetőségeit is. Ettől még Ahmed találhatott olyan információkat, amelyeket tovább vezetve, saját tesztjeivel együtt már egy ténylegesen repülő eszközt hozzon létre.

Érdekesség, hogy ebben az időszakban több tudományos és kulturális kapcsolat volt Itália és az Oszmán birodalom között. Leonardo tervezte az első hidat az Aranyszarv fölé, amivel a kor leghosszabb hídja lehetett volna (1502-ben).

Leonardo Galata-hídja - Forrás: sanatkaravani.com
Leonardo Galata-hídja – Forrás: sanatkaravani.com

Csakhogy az akkori szultán, Beyazit, nem hitt abban, hogy ekkora hidat egyáltalán lehetséges megépíteni (meg valószínűleg nem akart rá költeni), így végül az épület nem készült el. Csak jóval később, 2001-ben, Oslóban épült egy híd Leonardo tervei alapján.

A norvég
A norvég “Galata-híd” – Forrás: I hear my art

Ahmed Çelebi a szultántól kért támogatást, hogy a repüléssel kísérletezzen. Ez nem feltétlenül pénzt jelentett, hanem inkább garanciát, hogy nem fogják kivégezni eretnekségért. Ahmed azt ígérte, hogyha sikerül a terve, akkor a szultánnak repülő katonái lesznek, és így már könnyedén el tudja foglalni Bécset. Vagy bármely másik várat. Egy szárnyas hadsereg természetes szimpatikus volt az uralkodónak, és engedélyezte a kísérletezést. És más forrásokhoz is hozzáférést engedélyezett (pl. így jutott hozzá Leoonardo terveihez). Nemsokára pedig Ahmed már az Okmaydanı-i dombon gyakorolt.

1632-ben aztán eljött a nagy nap, a bizonyítás ideje. Ahmed Çelebi felmászott a Galata-toronyra, majd leugrott onnan….

Ahmed Çelebi elrepül a Galata-toronyból - forrás: onedio.com
Ahmed Çelebi elrepül a Galata-toronyból – forrás: onedio.com

…és a történet szerint repült! Repült, és repült, és átrepült a Boszporusz felett, mígnem a túloldalt, Üsküdar-ban landolt (Doğancılar Meydanı). Az ottani lányok legnagyobb meglepetésére. Tehát a terv sikerült!

A szultán örült is neki, és oda is adta a jutalmat, ami egy zsák arany volt. Csakhogy a tanácsadó, Murat Kán azt mondta, hogy ez az ember most már tud repülni. Azt csinál, amit csak akar, és oda mehet, ahova csak akar. Akár a szultán palotájába is. Tehát veszélyes! Ahmed Çelebi végül megúszta annyival, hogy Algériába száműzték, és ott is halt meg (ami amúgy nem egy rossz alternatíva a lefejezés ellenében; főleg ha a zsák aranyat is megkapta).

A történet itt ér véget.

Egy mókás animáció a felszállásról:

Csakhogy ezt a történetet egyedül Evliyâ Çelebi-től ismerjük. Ez az úriember pedig már a magyarországi történetiről is híres. Mégpedig, hogy az eseményeken majdnem annyit szépít, mint egy XXI. századi politikai napilap.

– Igaz a hír, hogy Moszkvában moszkovicsokat osztogatnak?
– A hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádon; nem moszkovicsokat, hanem ladákat; és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Amit ő leírt, abból csak annyi biztos, hogy Isztambulban már a XVII. században is állt a Galata-torony. Az összes többi akár kitaláció is lehet. De persze valami alapjának kell lennie a történetnek. Legvalószínűbb, hogy Evliyâ Çelebi (alias Çelebi No 2) hallott egy történetet, és azt a kedve szerint kiszínezte. A szultáni kincstár nyilvántartásában minden esetre nincs benne a kifizetett arany tétele. Persze ettől még lehet, hogy a történet igaz, de nem fizették ki a tudóst. Vagy ami szintén nagyon valószínű, hogy abból a kincstártól tűntek el nagyobb tételek is nyomtalanul…

A fizika, amivel Ahmed Çelebi-nek (Çelebi No 1) meg kellett küzdenie:

  • A felszállási pont (kb 98 m), és a leszállási pont (kb. 12 m) közötti magasság kb. 86 m.
  • A távolság 3358 m
  • Ez azt jelenti, hogy ennek korabeli repülő eszköznek a siklószáma kb. 39:1. Vagyis 39 m-t repül, mialatt 1 m-t süllyed. Ilyen siklószáma pedig ma csak a nagyon-nagyon különleges siklórepülőknek van. De még sok madárnak is ennél rosszabb. A professzionális sárkányrepülők pedig (Ahmed Çelebi szerkezete ehhez hasonlít a legjobban) 15-22-es siklószámmal bírnak.
Ahmed Çelebi feltételezett repülési útvonala - Forrás: Wikipédia
Ahmed Çelebi feltételezett repülési útvonala – Forrás: Wikipédia

További problémák, hogy a felszálláshoz szembe szélre volt szükség, ami tovább rövidítette az utat. Nem mellékesen a víz felett szinte mindig leszálló légáramlatok vannak.

Nem beszélve arról, hogy a Galata-torony kilátójából kiugrani őrültség. Inkább elképzelhető, hogy Ahmed a tetőn futott neki, vagy ott próbált meg egy olyan áramlatot elfogni, ami néhány lépés alatt felkapja.

Sok olyan véletlen játszhatott közre, amitől Ahmed repülése mégis sikeres lehetett. Én a következő verziókat tartom lehetségesnek:

  • Vagy az Aranyszarv-öböl felett repült át, ezzel pedig érthető, miért lett mérges a szultán. És ez a verzió lett megszépítve úgy, hogy a Boszporuszt repülte át.
  • Vagy pedig Ahmed eredetileg nem akart a Boszporusz felett átrepülni, hanem a másik irányba indult el (ebbe az irányba gyakorolt az Okmeydanı-n is). A tetőről próbálkozott, de a szél túl erős volt. Egy darabig emelte (az előtte lévő emelkedő miatt), majd pedig átfújta a Boszporuszon. Ha pedig mindez egy forró nyári délutánon történt. Akkor lehetett annyi meleg levegő feláramlás, ami támogatta az átjutásban.

A történetből annyit ki lehet bogozni, hogyha Ahmed tényleg felszállt, akkor túlélte a repülést. A történeteket nem ilyen irányba szokták színezgetni. Ha lezuhant volna, akkor vagy direkt leírják, hogy vízbe fulladt; vagy pedig a szultán megharagudott, és kivégeztette. De itt azt mondják, hogy Algériába száműzték, és ott halt meg.

E mellett valami fontos, szimbolikus dolgok biztosan átrepült. Lehet, hogy csak a Galata-falon, ami szintén stratégiai jellegű lenne a kor hadászatában. De a török katonák nem röpködtek a későbbi csatákban. Pedig Ahmed testvére, Lagâri Hasan Çelebi (Çelebi No 3 – róla bővebben holnap) ennél praktikusabb módot talált ki: ágyúból lőtte ki magát. Ágyút mégiscsak könnyebb cipelni, mint egy tornyot.

Tehát egyértelműen nem zárható ki a repülés.

Hezârfen Ahmed Çelebi nevét ma Isztambulban sok dolog őrzi. Iskola, repülőtér, és még dzsámi is.

Az egész történetről pedig 1996-ban egy film is készült Isztambul a szárnyak alatt (İstanbul Kanatlarımın Altında) címmel.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Aki átrepülte a Boszporuszt, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

4 Replies to “Aki átrepülte a Boszporuszt

  1. Jó volt. Köszi 🙂
    Bírom ezeket a túlgesztikulált török filmeket.
    Bár, nem tudom, hogy mekkora sikere lehetett, hogy meztelen nő is van benne?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Amikor először láttam, engem is meglepett, hogy ennyire nyíltan lehet egy meztelen nő egy török filmben. De azóta megtudtam, hogy itt több dolgot is figyelembe kell venni. Nem mellékesen, a török ismerőseimet erősen meglepte, hogy ez az egész engem ennyire meglepett. Úgy néztek rám, mintha eddig zárdában éltem volna… 😀

      Egyrészt ez egy film. Ráadásul nem is tudom, hogy a TV-ben valaha is leadták volna. De semmiképpen sem élő adásban, főműsoridőben látható az a leányzó, aki elfelejtett felöltözni. Innentől viszont mindenféle figyelmeztetésekkel lehet ellátni a filmet, hogy a megbotránkoznivágyók tudják, mire számíthassanak.

      A másik pedig, hogy ezen a területen óriási különbségek vannak a két kultúrában. Itt nemcsak olyan dolgok vannak, hogy ők megbotránkoznak rajta, mi pedig nem. Hanem el se tudjuk képzelni, hogy azon a dolgok egyáltalán meg lehet botránkozni.
      Az ő számukra egy ilyen jelenet teljesen mást jelent, mint nekünk, és semmi megbotránkozót nem találnak benne. Míg ugyan az a néző teljesen kiakadhat mondjuk egy műkorcsolya közvetítésen.

      Nagyon sok esetben vannak olyan tabuk, amiket nem is értünk, hogy lehetnek tabuk. Mi bennük a rossz? Semmi szexuális nincs benne, stb…
      Ugyan ez fordítva is igaz. Kapok néha olyan kérdést, hogy pislogok, hogy ezt most miért… (bár most így egyetlen példa sem jut eszembe).

      (nem mellékesen a YouTube sem tiltotta le, pedig ők is szeretnek megbotránkozni)

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      1. Ez érdekes. Mert tényleg mi kiakadni való van egy műkorcsolya kűrben?
        Innen látható, hogy ez egy másik kultúra. Hiába élsz ott már jónéhány éve, mégis érhetnek meglepetések 🙂

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .