Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Ott tartottunk, hogy a XIX. század végén, még a Világháborúk előtt, az Oszmán korban terveztek egy látványos hidat a Boszporusz fölé.

De sajnos túl drága lett volna (a csicsa nincs ingyen), így végül nem készült el. Pedig…

Csakhogy! Ez már a B terv volt. Eredetileg egy alagutat akartak fúrni.

Mielőtt belekezdenénk, ne feledjük, hogy a projekt elsődleges célja katonai volt. Különben a szultán valószínűleg egy lukas rézgarast sem adott volna a nép boldogulása érdekében. Nemhogy hidakat, alagutakat…! Az is látszik, hogy mindenképpen vasúti átjáróban gondolkodtak, ami megint a szultán ellenőrzése alatt állt. Nem pedig valami olyanban, amit a nép is kedvére használgathat.

Azt se feledjük el, hogy az 1800-as évek közepén-végén még a közúti szállítás leginkább állati erővel történt. Egy alagút, ami tele van trágyával… hátőőőöööööőő… szóval jobb, ha ebből kihagyunk mindenkit.

Az elsődleges cél a katonák gyors mozgósítása volt (800.000 katonáról, és a hozzá tartozó lovakról, ágyúkról, felszerelésekről van szó). Az oroszok voltak olyan jófejek, hogy hol a Balkánon, hol meg a Kaukázusban támadtak, az birodalom két végén. Míg máshol, pl. a perzsa részeken pedig a lázadók szerettek… nos.. lázadozni. Vagy ha ők nem is, helyi törzsek mindig vannak, akik szeretnek lövöldözni. Pechükre Bem Apó is ebben az időszakban várta a rablókat a híres ágyúival.

Így a hadsereg gyors mozgatására égető szükség volt.

Szerencsére a vízi közlekedés fejlettségéven nem volt gond (vagy nem volt annyira jelentős lemaradás, hogy erre a történészek külön felhívták volna a figyelmet). Korszerű gőzhajók, hadihajók is voltak bőven. Tehát első ránézésre hajókkal gyorsan, és nagy mennyiségben lehetett a hadsereget mozgatni.

De a valóságban ez nem így van. Észak-Afrikába tényleg jobb a hajó, mint megkerülni a fél tengert. De Anatóliánál meg pont a hajó kerülgeti a szárazföldet. Sokszor rettentő pocsék időben. És nem is valami gyorsan. A vasút minden szempontból jobbnak látszik.

Mivel pedig hadászati célra készült a boszporuszi átjáró, az alagút nem is volt olyan furcsa ötlet. Egy híddal szemben nemcsak hogy sokkal jobban védhető. De még azt is elrejti, hogy mikor és mi halad rajta keresztül. Ez főleg olyan helyen lehetett fontos, mint a Boszporusz, ahol minden nemzet kedvére hajózgathat.

Az egész alagutas projektet még az 1860-as években kezdték el. A tervezést a franciák végezték. És talán meg is valósul, ha időközben a szultán nem hal meg. Utána pedig az 1878-as orosz-török háború akadályozta az építkezést. Végül az egész tervből financiális okok miatt csak a szárazföldi vasútvonalak készültek el.

Maga, a Boszporusz alatti alagút több lépcsőben készült volna. Pontosabban több kísérleti alagút előzte volna meg.

Elsőnek a Galata-toronyhoz felvezető földalatti vasúti alagutat építették meg. Ő az, amelyik tényleg meg is épült. Ma Tünel a neve, és Karaköy-ből megy fel az Îstiklal Caddesi-re. Oké, a Galata-toronynál nincs megálló. De a torony sem dőlt ki az építkezés alatt. Pedig volt, aki arra fogadott.

A második lépcső már egy tényleges tenger alatti alagút lett volna. Ez pedig a Sirkeci-ből ment volna át Üsküdar-ba. Az nem derül ki, hogy az konkrétan mi is lett volna. Titkos vasúti alagút a szultáni palotából? Vagy a Sirkeci vasútállomásra beérkező vonat továbbvitele?

Valószínűleg az utóbbi. Lényegében ez valósult meg 2013-ban Marmaray néven (csak ott meg a vasút része nem akar sehogyse elkészülni).

Ebben a verzióban azzal is számolni kell, hogy a vasutat nem lehet lifttel szállítani. Nem lehet úgy, hogy egyik pillanatban még 10-15-50-80 m-e van a tengerszint felett, majd a másik pillanatban 20-50-80 m-e van a tenger alatt. Ehhez kell egy bevezető lejtő is. A terv alapján a lejtő nagyrészt a tenger alatt lett volna. De sajnos az nem látszik, hogy végül milyen mélyre ereszkedik le a vonat.

Akkoriban még nem gondolkodtak olyan verzióban, mint manapság, hogy az alagút a tengerfenék alatt haladjon. A tervek egy vízalatti hidat mutatnak. Egy csövet láthatunk, mely lábakon áll néhány méterre a víz alatt. Ha ő megvalósul, akkor ma különlegesen kalandos lenne tengeralattjáróval a Boszporuszon végigmenni (állítólag a Hidegháború alatt az oroszok gyakran titokban közlekedtek a Boszporusz alatt).

Alagút a Boszporusz alatt - Forrás: sonnurozcan

Alagút a Boszporusz alatt – Forrás: sonnurozcan

A harmadik ütem, vagy inkább verzió, egy távolabbi helyen képzelte az átjárót. Ott, ahol bőven van hely lapátolni, szem előtt sincs, ráadásul a terület egyébként is katonai. Ez pedig a Európai Erős, és az Ázsiai Erőd. Itt találjuk ma a második Boszporusz-hidat.

A különbség csak annyi az előző verzióhoz képest, hogy máshol lett volna az alagút. Természetesen más a táv és a környezet is, így teljesen más tervek szükségesek. Nem elég csak az alagutat odébb tolni. De többségében mégis arról van szó, hogy egy víz alatti híd, több méterre a tengerszint alatt. Itt se tudjuk, hogy pontosan milyen mélyen lett volna. Vajon a mai olajszállító tankerhajók elférnének felette?

Alagút a Boszporusz alatt - Forrás: sonnurozcan

Alagút a Boszporusz alatt – Forrás: sonnurozcan

E mellett rengeteg más, fontos technikai kérdésre se találunk választ (biztosan elő lehetne keríteni egy alapos kutatással, de akkor kihűlne a kebabom..). Ilyen pl, hogy bizonyára csak egy alagútban gondolkodtak. Nem terveztek kétirányú forgalmat. Pláne nem menekülő alagutat. És az sem látszik, mit terveztek a szellőztetés megoldására. Minden esetre a rajzokról gondosan elfeledkeztek a mozdonyok feltüntetéséről. Mindig csak vagonokat látunk. A gőzmozdony hiányzik…

Rengeteg más kivitelezési kérdés is felmerül, amihez jobban kellene ismerni a kor megoldásait. Pl, az alagút cső elemeit miként tervezték összeilleszteni. Ez a XXI. század elején sem volt egyszerű.

Mindezek megnézve igazándiból már nem is az a kérdés, hogy miért nem készült el. Hanem sokkal inkább az, hogy mi mindenre lett volna szükség, hogy valóban megépüljön. Pénzre.. sok sok pénzre egészen biztosan. De eddigre már az Oszmán Birodalom a végnapjait élte.

Jó lenne azt írni, hogy a XIX. századi terv, hogy Bécs és Bagdad vasúttal legyen összekötve, a XXI. századra megvalósult. De most meg pont fordítva vagyunk: a Boszporusz alatti alagút kész, és működik. Most a szárazföldi részt kell még elkészíteni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
A legrégebbi Boszporusz-alagút terv, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


97
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    pazartesi
    “monday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek