Macska vár

Itt szőröznek ezek a cicák minden nap.

Meg minden éjjel.

Meg úgy.. mindig…

Még amikor a tavasz tombolt (sokszor szó szerint), akkor a kapuban járt egy terhes macska. A ház lakói pedig befogadták. Mert ugye szegény, kint, ebben az időben…..! Hajaj!

De nemcsak befogadták, hanem bekerült a közösbe. Kapott egy helyett a pincébe, és mindenki gondoskodott róla.

Igaz, a legtöbben csak a maguk módján. Aminek eredményeképpen 1-2 hét múlva már az egész lépcsőház (egészen a tetőig) tele volt macskajával. Bármerre léptünk, ropogott a talpunk alatt.

Aztán megjöttek a kiscicák, 5 darab. És megjött a jóidő is. A cicák pedig felnőttek annyira, hogy a macskaanyuka elment eltávozott velük.

Bye-bye!

Pár hónap múlva viszont a macska anyuka visszatért. Ismét terhesen. Arra gondolt, hogy itt milyen jól befogadták.

A házban viszont mindenki arra gondolt, hogy mégse játsszuk azt újra, hogy nyakig járunk a macskákban, és tartozékokban. Egyébként is jó idő van. Így a macskaanyuka kapott egy lábtörlőt, egy vizes tálat, meg egy sarkot az utcában.

Teltek a napok, és így, hogy a macska a kirakatban volt, hamar híre ment az utcában, majd a környéken is.

Először a vizes tálját cserélték le valami látványosabbra. Majd kapott még egy tálat, az ennivalónak is. Ezzel pedig elkezdőzött a rendszeres etetés is.

Elég sok ember megfordul az utcában. Reggel is, és este is sokan mennek erre Beşiktaş központjába. Nem maradhatott el, hogy a macskaanyukát (később pedig a kicsiket is) jó alaposan megetessék.

De az emberek nem érték be ennyivel. Hamarosan elkezdődött a macskavár építése is. Mégiscsak, a kiscicák ki vannak téve az utca veszélyeinek.

Így az elején még csak egy fiókos szekrényt kaptam, amit estére alaposan bezártak. Majd később ez bővült a képen látható méretre. Szépen, lassan. Hétről, hétre.

Közben kibújtak a kicsik is, és eljutottak arra a szintre, hogy már önállóan ki tudtak mászni a várból. A macskaanyuka nem igazán bajlódott velük. Hiszen a járókelők mindig összefogdosták őket, és visszapakolták a lakásba.

És persze továbbra is etették őket. Ellátták minden jóval: szalámival, hússal, stb.. És persze nem maradhatott el a törökök kedvence sem, az olívabogyó. Bár valószínűleg a macskák ezt nem evésre használták.

Végül eljött a szeptember is, és a cicák megnőttek. És ahogy ilyenkor lenni szokott, kiárusításra kerültek. És mindegyik elkelt, új otthont talált magának. A macskavár pedig ott áll üresen.

Így zajlott az utca közös macskáinak története.

Macskavár
Macskavár
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Macska vár, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .