Könyvajánló: Ellopják Isztambult!

Itt egy gyerekkönyv, Gülsevi Kıral írásában, amelyik nemrég (ez nálunk pár hónapot, esetleg 1-2 évtizedet jelent) jelent meg magyarul is.

A történet Isztambulban játszódik. Itt Ömer Mindentmegold detektív maga mellé veszi a nyári szünetes Musztafát. És mindjárt az első munkanapon különleges dolgok történnek: eltűnik a Szulejmán Dzsámi kupolája, és az Elsüllyedt Palota (jó, hát gyerekkönyvről van szó…).

A rendőrség mellett Ömer Mindentmegold és az ifjú segédje is végzik a nyomozást. És bizony az ifjú Musztafa figyelmessége nélkül nem is tudnák a rejtélyt megoldani. Pláne a rosszfiúkat elkapni.

Gülsevi Kıral írónő 1959-ben Eskişehir városában született. Majd a Boğaziçi Egyetem gazdasági szakára járt. Éveken keresztül dolgozott bankban, amikor mellékesen írni is kezdett. Ez szerintem látszik is a könyvön, ahol a jó ötleteket összekötő leírások kissé túlságosan hűvösen vannak leírva. Mint egy tőzsdei elemzés… Ez lehetne kicsit gyerekszerűbb, mesésebb.

Ez az egyik negatívuma. Másik, hogy a 94 oldal mellé bőven elfért volna olyan 20, hogy ne ennyire egyszerűen csak Elkapták a rosszakat. A vége eléggé le lett egyszerűsítve…

Ezekkel szemben viszont ott áll a rengeteg pozitívum.

Először is a könyv Isztambulról szól. Egy gyerek szemszögéből. Mégpedig pont azt mutatja be, hogy mennyi minden felfedezni váró dolog található itt. És ellentétben a rettenetes James Bond filmmel, vagy Ian McDonald könyvével a helyszínek pontosak. Tehát útikönyv kiindulópontnak is használható.

De nemcsak, hogy kiindulópont, hanem egyenesen arra ösztönzi az olvasót (gyerkőcöket), hogy járjanak a dolgok után. Egy külön fejezet hívja fel a figyelmet arra, hogy az interneten mindent meg lehet találni. Tehát amellett, hogy a könyv egy izgalmas és egyedülálló diák detektívregény, amolyan felkérés a további kutatásokra is. Egy-egy elcsippentett mondat (Tudtad?), ami felkelti az érdeklődést, és arra ösztönöz, hogy utána járjunk a dolgoknak.

Én is bőségesen jegyzeteltem. Találtam néhány érdekes témát, amit érdemesebb komolyabban is körbejárni.

A könyvben megemlítik Hezârfen Ahmed Çelebi-t is, aki saját építésű sárkányrepülőjével leugrott a Galata-toronyról, majd pedig átszállt a Boszporusz felett. Most találkozok először azzal a verzióval, hogy Ahmed valójában nem is akart a Boszporuszon átrepülni. Helyette a másik irányba, az Okmeydan felé szándékozott szárnyalni. Csak túl erős volt a szél, és az elragadta, majd Ázsiában, a mai Üsküdar területen ért földet. Jó lenne erről forrást is találni, mert ez a verzió hihetőbbnek tűnik. És ezzel már mindjárt lehetségessé válhat, hogy Ahmed tényleg átrepülte a Boszporuszt. Mégha neki nem is ez volt az eredeti célja.

Tehát a könyv, mely gyerekeknek szól (és így mondjuk egy Budapest-Isztambul repülőúton el is fogyasztható), azért a nagyobbaknak, és az Isztambul irányt érdeklődőknek is tartogat izgalmakat.

A magyar kiadónak (Napkút Kiadó – tördelőszerkesztő: Szondi Bence) pedig külön pont , hogy nem rettentek meg a török karakterek használatától sem (ennek mellőzésére még mindig mérges vagyok a Dervisház kiadójára: Ad Astra)