1000 m-es felföld

Törökország nem egy sík terület.

Erről már Isztambulban is ízelítőt kaphatunk. De ahogy haladunk kelet felé, úgy lesz minden egyre meredekebb.

Törökország topográfiai térképe - Forrás: Wikipédia
Törökország topográfiai térképe (nagyméretű kép itt) – Forrás: Wikipédia

Érdemes a fenti térképet tanulmányozni. A Magyarországon ismert felszín ezen a képen a zölddel és a sárgával jelzett terület. Ebből azért elég kevés van.

Európában szeretik Törökországot úgy feltüntetni, mint valami homokos, sivatagos területet; vagy mint valami homokos tengerparti területet. De az az igazság, hogy az ország területének 85% 450 m-nél magasabb. És bár 8372 km hosszú a tengerpartja, ebből vajmi kevés az, ami tényleg homokos.

Így Törökországra sokkal inkább azt mondhatjuk, hogy hegyvidéki terület. Majdnem olyan, mint Tibet. Pl, amikor eltévedünk az erőben, és körbevesznek minket az éhes mackók, akkor leülünk Buddha pozícióba, és elmeditálunk azon, hogy ez reinkarnáció során lehetünk-e valami olyan élőlény, ami medvével táplálkozik.

Trabzon - Sumela Monostor
Trabzon – Sumela Monostor

No de nézzük meg még jobban ezt a térképet! Láthatjuk, hogy valójában az ország 3 részből áll: nyugati zöld-barnás területek, középen a nagy barnás terület, és keleten a fehér barnás terület. Mindez azt mutatja, hogy Anatólia valójában egy hatalmas szikla. Amelyik nagyrészt 1000 m-el a tengerszint felett fekszik, majdnem sík. Ez kicsit emelkedik kelet felé.

Ezen belül pedig találjuk a folyókat.

A törökországi kőzet nagyon változatos és összetett. De lényegében egy vegyes-üledékes, ami a hajdani Tethys-óceán alapja volt. Ezzel keveredett a vulkáni hamu, ami az afrikai-, eurázsiai-, indiai-, és arab-lemezek találkozása miatt keletkezett (tehát Törökországban nemcsak az európai, ázsiai, arab, afrikai kultúra találkozik, hanem még ezen kontinensek is). Ezek pedig olyan kőzetek, amelyekben a folyók roppant mély és meredek völgyeket tudnak vájni.

Ha mindezt jobban megnézzük, akkor még inkább látszik, hogy Anatólia egyetlen hatalmas, sima kődarab, melybe a folyók vájtak mély hasadékokat.

Fekete-tengeri "felföld", mély kanyonokkal
Fekete-tengeri “felföld”, mély kanyonokkal

Egyébként Isztambul is így néz ki leegyszerűsítve: egy kb. 100-150 m magas szikla, melybe a Boszporusz, és a környező patakok vágtak ösvényeket. Jó meredek fallal.

Egy kis lépcsőzés Isztambulban
Egy kis lépcsőzés Isztambulban

Mindez viszont egy érdekes hangulatot ad. Ha elindulunk a tengerpart felől, akkor mindjárt az elején át kell vágni egy hegyvonalon. Amelyik jó eséllyel 1000+ m magas lesz. Amint ezen átjutottunk, egy olyan világba érkezünk, mintha csak lent lennénk a tengerszinten. Sok helyen még hasonlít is a magyar Alföldre.

Csakhogy mi itt már legalább 1000 m magasan vagyunk! E miatt kicsit hűvösebb az idő (a rettentő dög meleg helyett csak simán dög meleg van), de hamar el is feledkezünk arról, hogy valójában egy hegy tetején autókázunk.

Út a Kappadokya felföldön, háttérben a Toros-hegyvidékkel
Út a Kappadokya felföldön, háttérben a Toros-hegyvidékkel

Még az ilyenkor szokásos tájképi kiegészítőkkel is bőségesen találkozunk: a tehenekkel.

Tehát tényleg minden olyan, mintha csak valami alföldi tájon mennénk.

Aztán előbb-utóbb elérünk egy olyan részhez, ami már sokkal inkább hegyeknek tűnik. Ez viszont becsapós. Mert miközben bemegyünk a sziklák, völgyek, vízmosás közé a szerpentines úton, valójában lefele megyünk. Jellemzően az egyik folyó által kivált völgyben.

Ez a sziklás kanyonos kép 600 m-el van lejjebb, mint az előző Kappadokya felföldi. Pedig inkább gondolnánk mindezt fordítva.

Szalmafalvai kanyon a levegőből
Szalmafalvai kanyon a levegőből
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (4 votes cast)
1000 m-es felföld, 8.0 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .